Rendületlenül gyógyít madarakat a honti szerelmespár

Veres Amanda már gyermekként csodálta a madarakat, és mindig irigyelte azokat az embereket, akik az égre nézve azonnal tudták, hogy melyik faj egyede repült el a fejük fölött. Különösen a fecskékért rajong. Mikor lovasoktatóként dolgozott, már várta, hogy tavasszal újra elfoglalják lakóhelyeiket a költöző madarak.

– Először egy istállóban leszakadt fészek lakójának segítettem. Sajnos amikor rátaláltam, már csak egyetlen fióka volt életben. A madármentők támogatásával és biztatásával sikerült felnevelnem az állatot, és boldog voltam, amikor egészségesen repülhetett ki a kezeim közül. A párom, Papp Péter is kivette részét a feladatokból, és azóta is együtt segítünk a sérült és gyenge madaraknak a túlélésben – avatott be Veres Amanda.

Mint mondta, az első eset után az ismerőseik már hozzájuk vitték a sérült, árva madarakat, nekik pedig igyekezniük kellett, hogy minél jobban elsajátítsák azt a tudást, amivel megmenthetik a tollasok életét.

– A kezdetek óta több alapítvánnyal is szoros barátságot ápolok. Szerencsére a hazai legjobb csapatok támogatását is élvezzük. Akad köztük olyan is, akinek ugyan nem a vadmentés a profilja, de hozzánk irányítják a környékbeli sérült szárnyasokat – fogalmazott a madármentő, aki azt is elmondta, hogy a segítségre szoruló madarakat Honton gondozzák egy erre a célra vásárolt régebbi ingatlanban. A fiókák bent a lakásban, számukra alkalmas kalitkában nevelkednek, később pedig a kinti röpdébe kerülnek, ahol megkezdődik a visszaszoktatásuk a természetbe.

Legtöbbször a leszakadt fészkek miatt kerülnek gondozásukba a kifejletlen állatok. Gyakoriak a tévesen összeszedett szárnyasok is, amiket már nem lehet visszahelyezni a fészekbe.

– A madarakhoz – ellentétben az őzekkel – bátran hozzá lehet nyúlni, mert nincs szaglásuk. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok a felesleges mentés. Tudni kell, hogy senki sem nevel úgy fiókát, mint a saját szülő. Ezért lenne fontos, hogy telefonáljanak az emberek egy hozzáértőnek, mielőtt beavatkoznak, mert már egy rövid beszélgetés is fényt deríthet a helyzetre – mondta Veres Amanda.

Hozzátette: sajnos sok sérült állat is van a tévesen mentettek között. Gyakran találkoznak macska szájából mentett, sebesült, ablaknak repült, gázolt és a szúnyogirtások után idegrendszeri tünetekkel küzdő, illetve mérgezett rovarokat fogyasztó madárral is.

Évente közel száz állatot gyógyítanak és nevelnek fel. A szárnyasok mellett olykor pelét, mókust és őzgidát is ellátnak. Később ezeket az egyedeket a Fehér Holló Vadmentő Alapítvány segítségével helyezik el vadasparkokban vagy a számukra alkalmas végleges befogadónál, esetleg az alapítvány rezervátumában.

A meggyógyított vagy felnevelt madarakat igyekeznek a megtalálási helyükön visszaengedni a szabadba, amennyiben erre adottak a lehetőségek.

Visszajárnak a megmentőkhöz

Veres Amanda és Papp Péter lényegesnek tartja, hogy Magyarországon a védett állatok ne veszítsék el a státuszukat, tehát ne váljanak védettből fokozottan védetté.

– Egy faj megóvása számomra az egyednél kezdődik. Azok a legszebb pillanatok, amikor szabadon engedjük őket. Sokszor tapasztaljuk, hogy később visszatérnek hozzánk a felnevelt szárnyasok. A kirepült poszátáink például itt fészkelnek a házunk mögött, de lerepülnek körénk a cinegéink is, amikor reggel a teraszon kávézunk. A mókusokat is megfigyelhetjük egy ideig, mielőtt végleg faképnél hagynak bennünket és megkezdik a szabad életüket – mondta Veres Amanda.

Papp Péter elárulta, hogy tervezik a fejlesztéseket, mert szükség lenne például a röp­dék bővítésére, de mivel önerőből finanszírozzák, így lassan készülnek a munkálatok. Folyamatos kihívással küzdenek, hogy beszerezzék a kellő mennyiségű tápszert, gyógyszert és eleséget, mert csak önkéntesként tevékenykednek egy nagyobb alapítvány szárnyai alatt.