A Star Wars karaktereinek pontos mását készíti el a tarjáni modellező

– Körbepillantva a szobájában, szinte azonnal egy messzi-messzi galaxisban érzi magát az ember. Mikor is kezdődött ez az űrkaland?

– Pontos dátumra már nem emlékszem, de valamikor általános iskolás koromban történt, hogy a képernyő elé szegezett egy ismeretlen világ. Mondhatni hiperűrsebességgel ragadott magával. Egészen addig olyan filmeket láttam, mint például A kockásfülű nyúl, a Vuk vagy a Tüskevár. Természetesen ezek is csodálatos alkotások, de ez valami egészen más volt. A neve is különlegesen csengett: Csillagok háborúja – Az új remény.

– Az alkotási folyamat is ezzel kezdődött?

– Lényegében igen, de természetesen nem a maszkok kiépítésével kezdtem az ez irányú tevékenységemet. Gyerekként egyfolytában rajzoltam, megörökítve a papíron a filmekben látott karaktereket és figurákat. Később megjelentek a Csillagok háborúja témájú makettek is, amelyekből nekem is akadt szép számmal, a szüleimnek köszönhetően. Ilyen formában elkészíthettem például az Ezeréves Sólyom nevű űrhajót, több birodalmi lépegetőt, de a Sithek sötét nagyurát, Darth Vadert is.

– Az életnagyságú modellezés ötlete honnan ered?

– Huszonegy éves lehettem, amikor elkészítettem az első jelmezemet, majd három évvel ezelőtt hallottam az úgynevezett pepakura technikáról, amely lényegében háromdimenziós papírmodellezés. Az interneten rengeteg sablont lehet találni, illetve kellő gyakorlat megszerzése után azok már saját kezűleg is elkészíthetőek. A kinyomtatott részeket egy éles eszközzel ki kell vágni a papírból, ezt követik a hajtások, majd a széleket – a számkódok szerint – össze kell ragasztani. Az egész kicsit olyan, mint egy nagyobb méretű origami.

– Ezek szerint nincs híján a kézügyességnek. Mi történik, miután megkötött a ragasztó?

– Nyilván megkönnyíti az alkotási folyamatot, ha nem kétbalkezes az ember. Nekem szerencsére már általános iskolában is mind a rajz, mind a technika a kedvenc tantárgyaim közé tartoztak. A papírrészek összeragasztásával kapunk egy alapot, de a részleteket az alkotónak kell kidolgoznia. Én a tökéletes háromdimenziós forma eléréséhez üveggyantát és üvegszálas karosszériagittet használok, ezt több rétegben felviszem, formázom, majd hagyom megszáradni. A csiszolás után a következő lépés a festés, majd az egész kap egy rétegnyi festéklakkot. Ekkor válik késszé a mű.

– Csak a Csillagok háborújának univerzuma jöhet szóba, amikor alkot, vagy azért egyéb filmek karaktereit is megformázza?

– Elvétve. A néhány kivétel közé tartozik például az a Vasember-sisak, amelyet a barátnőm kisfiának készítettem. A polcaimon sorakozó figurák szinte kivétel nélkül a Star Warshoz köthetőek, ezek közül pedig több mint egy tucat modellt a saját kezemmel készítettem.

– Hogyan tudta csiszolni a technikáját? Volt kitől ellesni az alapokat?

– Eleinte egy népszerű videómegosztó oldalon néztem utána, hogy mit hogyan kell, illetve miként érdemes csinálni. Itt a megyében tudomásom szerint senki más nem foglalkozik ilyesmivel, így az ország más pontjain élő modellezőkkel cseréltem tapasztalatot néhány alkalommal az interneten keresztül. Végül az idő előrehaladtával – a hibáimból okulva – kialakult a saját módszerem, amihez azóta is ragaszkodom.

– Mennyi időt vesz igénybe maga a folyamat?

– Munka mellett rengeteget. Emellett nyilván az is számít, hogy mekkora az elkészíteni kívánt alak, valamint, hogy milyen alapossággal szeretnénk azt kidolgozni.

– Az ajtaját egy protokolldroid őrzi. Például az ő kialakítására hány órát áldozott?

– Valójában még el sem készült, de már most több mint hét hónapnyi munkám van benne. A szóban forgó aranyszínű robot, név szerint C-3PO, éppen „parkolópályán” pihen, mivel a befejezéséhez szükséges festék hiánycikk. Persze a várakozási időt is igyekszem hasznosan kitölteni. Nekifogtam talán az egyik legközkedveltebb Star Wars-figura, az R2-es asztrodroid elkészítéséhez, amivel immár másfél hónapja foglalkozom. A kedvenc karakterem, azaz Darth Vader sisakjának kidolgozása fél évig tartott, annyira ügyeltem a részletgazdagságra.

– Az űreposz egyik főgonosza áll a legközelebb a szívéhez?

– Abszolút! Nagyon kedvelem ezt a karaktert. Egy igazi sötét figura a történetben, aki végül mégis átáll a jó oldalra. Ráadásul egy emlékezetes élményem is kapcsolódik hozzá. A 2000-es évek elején Salgótarjánban Star Wars-találkozót tartottak, ahová ellátogatott a Sith Nagyurat alakító színész is, David Prowse. Sosem hittem volna, hogy egyszer személyesen láthatom őt, igazán felejthetetlen pillanat volt a számomra.

– A jövőt érintő elképzelései között is helyt kapnak például a birodalmi rohamosztagosok?

– Természetesen. Ahogy már említettem, van néhány félkész állapotú alkotásom, amelyeket mindenképpen szeretnék mielőbb befejezni. Emellett, ha már szóba kerültek a rohamosztagosok, az ő fejfedőik közül is akad még olyan, amelyek elkészítésével bővíteni szeretném a messzi-messzi galaxisból ismert sisakjaim sorát.

Üvegfúvóként is tehetséges volt

Demény László 1977. január 16-án látta meg a napvilágot Salgótarjánban, a megyeszékhely azóta is az otthona. Tanulmányait a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában kezdte meg. Ez idő tájt látta először a Csillagok háborúja – Az új remény című filmet. A fantasysorozatból a legkorábban elkészült három rész áll a legközelebb a szívéhez, azok közül is a Birodalom visszavág című a kedvence, amely elmondása alapján már legalább százszor a televízió képernyője elé szegezte őt. Saját bevallása szerint a tankönyvek nem kötötték le a figyelmét, nem volt kifejezetten jó tanuló. Miután kijárta a Salgótarjáni Dolgozók Középiskoláját úgy döntött, nem tanul tovább. Tizennyolc évesen felvételt nyert az Öblösüveggyárba, ahol szülei is dolgoztak. Kezdetben betanított munkát végzett, majd egy tanfolyam után bizonyíthatta tehetségét, mint üvegfúvó. Az Öblösüveggyárat végül gépsorkezelőként 2008-ban hagyta maga mögött, nem sokkal a cég megszűnése előtt. Jelenleg vasipari szerelőként keresi a mindennapi betevőjét.