Munkájával beírta magát Szécsény történetébe a nyugdíjas mérnök

Fiatal korában Debrecenben tanult, ahol tagja volt a városi néptánccsoportnak, de a helyi színházban is táncolt. Egy alkalommal Salgótarjánban vendégszerepelt, ahol a szécsényiek felfigyeltek a tehetségére. Arra kérték, tanulmányai befejezésével térjen haza Szécsénybe. Ő igent mondott, s hazatérve bekapcsolódott a település kulturális életébe.

Az ifjú néptáncos megfelelő szakmai ismeretekkel, nagy lelkesedéssel fogott hozzá a néptánc oktatásához. Az ő nevével fémjelezhető a néptáncmozgalom kibontakozása Szécsényben. Egy időben több csoportot is tanított. Táncosai szép szakmai sikereket értek el. A kultúrház mellett a határőrségben is tanította a táncot. A BM Országos Fesztiválján az ő csoportja képviselte a balassagyarmati határőrséget. Később az ÁFÉSZ-en belül is megalakított egy néptánccsoportot.

A tánc mellett a helyi amatőr színházi életben is részt vett. Sok előadásnak ő volt a díszlettervezője, kivitelezője. Felszámolta a hagyományos díszleteket. Az volt a célja, hogy a színpadkép felerősítse az előadás gondolatát. Az előkészítés során rengeteg asztalosmunkát, festést végzett. A debreceni Csokonai Színházban szerzett tánctudását, tapasztalatát a zenés daraboknál hasznosította. Életében mindig is fontos szerepet játszott a zene. A Népművészeti Minisztérium Zene és Tánc Főosztályának bizottsága előtt 1956. március 8-án eredményes vizsgát tett, előadóművésszé vált. A művelődési házban egy négytagú zenekarban dobolt. Abban az időben ő volt a kultúrház művészeti előadója. Tevékenysége alatt 14 művészeti csoport működött a házban. Azt mondhatjuk, hogy Szécsény kulturális életének polihisztora volt az 1950-es években.

Bolgár János a későbbi építész- és tervezőmunkáival is beírta nevét Szécsény történetébe. Alig van utca, ahol nem áll egy-egy általa tervezett épület. Családok generációi laknak az általa tervezett lakásokban. Értékes tanácsaival, ötleteivel hosszú évtizeden át segítette a városfejlesztési bizottság munkáját.

Társadalmi munkáit jóformán fel sem lehet sorolni. A teljesség igénye nélkül következzen néhány olyan létesítmény, amelyet ő tervezett: bölcsőde, sportlelátó, öltöző a sportpályán. Omnia Étterem és Presszó, Somogyi Béla úti társasház, tsz szolgálati lakások, mentőállomás, a ferences nővérek beteggondozója, a Sport út 42 lakása, a Rákóczi szobor posztamense.

Lokálpatriotizmusáért, a vá­ros­ban kifejtett társadalmi munkájáért 2011-ben megkapta a Szécsény Városáért díjat. Ma már nyugdíjasként éli mindennapjait. Egyedüli szívfájdalma, hogy felesége, akivel boldog házasságban élt – négy gyermeket neveltek fel –, már elhunyt. Most a családja övezte szeretetben telnek napjai.