Minden ötödik általános iskolás a lemorzsolódás határán billeg Nógrádban

Országos viszonylatban ismét Nógrád megye bizonyult a legrosszabb tanulmányi eredményeket produkáló területnek a 2019/2020-as tanév második felében: több mint 12 ezer tanulóból 1921 (15,78 százalék) állt a lemorzsolódás szélén. Szűkebb hazánkat Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követi a dobogón: előbbi terület 51 ezer diákjából hatezret (11,74 százalék), míg utóbbi 44 ezer tanulójából mintegy ötezret (10,9 százalék) érintett a korai iskolaelhagyás problémája.

Eközben a 148 ezer budapesti növendéknek mindössze 4,41 százaléka rontott nagyot tanulmányai során, de Győr-Moson-Sopron megyében (4,41 százalék) és Csongrád-Csanád megyében (5,12 százalék) is a lemorzsolódással legkevésbé veszélyeztetett tanulók éltek.

A 2018/2019-es tanév második félévében a nógrádi fiatalok 14,35, míg két évvel ezelőtt a 16,2 százalékát érintette a kibukás problémája. E két időszakban országosan szintén szűkebb hazánk tanulmányi eredményei voltak a legrosszabbak, nyomában Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével. Megyén belül összesítve a Szécsényi (23,39 százalék) és a Bátonyterenyei járásban (22,98 százalék) volt kiugró a bukásra állók aránya.

A bukással veszélyeztetett diákok száma nemcsak megyénként, de iskolatípusonként is különböző volt. Míg Nógrád megyében minden ötödik általános iskolás (20,39 százalék) a lemorzsolódás határára sodródott, addig a budapestieknek mindössze a 4,11 százalékát veszélyeztette a korai iskolaelhagyás.

Talán a szakképző iskolák adatai bizonyultak a legaggasztóbbnak, ugyanis Győr-Moson-Sopron megye kivételével országszerte tíz százalék feletti a kibukás szélén állók aránya. Nógrád megyében e téren is kiugróan magas volt a lemorzsolással veszélyeztetettek száma: itt 256 diák, az összesnek a 20,03 százaléka produkált kétségbeejtő eredményeket.

A technikumokban és a szakgimnáziumokban kevésbé jelentett problémát a kibukás, bár Nógrád ez esetben is negatív kivétel volt a maga 14 százalékos lemorzsolódási mutatójával.

Baranyi Zoltán, a Nógrád Megyei Szakképzési Centrum (NMSZC) főigazgatója elmondta: a szakképzésbe érkező tanulók sok esetben jelentős hátránnyal rendelkeznek, nem megfelelő a családi és szociális hátterük, halmozottan hátrányos helyzetűek, vagy magatartási problémáik vannak.

– Vidékünkön ez különösen érezhető, de iskoláink nagy hangsúlyt fektetnek e problémának az orvoslására. Március végén zárul egy hároméves programunk, amely épp ezt kívánta orvosolni. A hátrányok kompenzálása érdekében egy jól felkészült szakképző intézménynek kell a tanulókat segíteni a kiválasztott szakmájuk sikeres megszerzésében. Ehhez módszertanilag felkészült, elkötelezett, szociálisan érzékeny pedagógusokra, modern infrastruktúrára, befogadó és elfogadó intézményi légkörre és közösségre van szükség – tette hozzá. Kiemelte: az iskolarendszerből lemorzsolódó tanulók arányának csökkentése továbbra is kiemelt feladata a szakképzési intézményrendszernek.

A Nógrád Megyei Szakképzési Centrum tájékoztatása szerint a március végén záruló – három éven át tartó – projekt eredményes volt: a korábbi évekhez képest sikerült csökkenteni iskoláikon belül a tanulók lemorzsolódását, továbbá növelték a szakképzésben tanulók végzettségi szintjét és a részt vevő diákok továbbtanulási arányát is.

Az Európai Unió és a kormány 550 millió forintos támogatásából infrastrukturális és szervezeti fejlesztésekkel, valamint mentori foglalkozásokkal segítették a leginkább rászoruló diákjaikat. A projekt szakmai megvalósításában kilenc tagintézmény vett részt Salgótarjánban, Bátonyterenyén és Balassagyarmaton.

A centrumszintű lemorzsolódási mutató 6,85 százalékot mutat, továbbá az alapkészség-fejlesztésben részt vevő tanulók tanulmányi eredménye is javult. Baranyi Zoltán hangsúlyozta: kiemelt feladat, hogy az elért eredményeket megtartsák és továbbfejlesszék.