Nógrád megyében kevesebb étel végzi a kukában, igyekeznek nem pazarolni

A világszerte eladott élelmiszer 17 százaléka a szemétben végezte 2019-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja közelmúltban bemutatott jelentése szerint. Ez 931 millió tonnányi élelmiszert jelent, mely a magánháztartások, éttermek, üzletek, és más élelmiszerárusító egységek hulladéklerakójába jutott. Ez a mennyiség 23 millió teherautót töltene meg és minden földlakóra fejenként 121 kilogramm jutna – adta hírül a Magyar Távirati Iroda.

A jelentés elkészítéséhez a szakértők 54 ország adatait vették figyelembe. A hulladékba beletartoznak a még ehető élelmiszerek és a nem fogyasztható maradékok is, mint a csontok vagy a gyümölcshéjak.

Szinte minden országban, legyen az szegényebb vagy gazdagabb, az eladott élelmiszer igen nagy része végzi a szemétben. A magánháztartásokban dobnak ki legnagyobb arányban ételt: 11 százalék kerül a kukákba. Az éttermekben és más vendéglátóhelyeken a táplálék 5, az élelmiszer-kereskedésekben 2 százaléka válik szemétté. Ugyanakkor csaknem 700 millió ember nem jutott elegendő élelmiszerhez 2019-ben.

Az élelmiszer-pazarlás napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, amelyre csak mostanában kezdünk kellő figyelmet fordítani. Az élelmiszer-hulladékok csökkentését célzó mozgalomhoz Magyarország az elsők közt csatlakozott: 2014-ben megalakult az Élelmiszer Érték Fórum, 2016-ban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elindította a Maradék nélkül társadalmi programját.

Hazánkban – a Nébih kutatása szerint – minden ember 68 kilogramm élelmet dob a szemétbe, egy család évi kiadásából ez több tízezer forint.

Napjainkban egyre több fórumon lehet arról informálódni, hogy mit kezdhetünk a feleslegessé vált élelmiszerrel. Az Élj maradéktalanul! című program honlapján például rengeteg ötlettel és különböző receptekkel segítik a háztartásokat. A vásárlástól kezdve a tudatos menütervezésen keresztül sok mindenről szó esik az oldalon. Akik úgy döntenek, hogy csökkentik a kukába kerülő élelmiszerek mennyiségét, sok ötletet kapnak a cél eléréséhez.

KÖRNYEI GYULÁNÉ, Somoskőújfalu: – Tudatosan figyelek arra, hogy ne pazaroljuk az élelmiszert, ha nagyobb mennyiséget főzök, akkor az anyósomnak és a gyermekeit egyedül nevelő lányomnak is csomagolok. A maradékot és a csontot a szomszédba, vagy a férjem munkahelyén tartott kutyáknak adom. Vásárlás során odafigyelek a termékek szavatossági idejére is.

TAKÁCS JÓZSEFNÉ, Karancskeszi: – Mindig annyit főzök, amennyit elfogyasztunk, ha mégis van maradék, a macskáknak adom. A száraz kenyérből zsemlemorzsát készítek. A nagymamámtól sokat tanultam, régen semmit sem dobtak ki, mindent hasznosítottak. A kertben komposztálunk is. Odafigyelünk a környezetvédelemre, a szemetet szelektíven gyűjtjük.

KOREN KÁROLYNÉ, Salgótarján: – Sosem dobok élelmiszert a szemétbe, mindenből csak a szükséges mennyiséget vásárolom. Egyszerre egy-két napra elegendőt főzök, így el tudom kerülni, hogy megromoljon az étel. A száraz kenyérből bundás kenyeret készítek. Véleményem szerint napjainkban elég drágák az alapanyagok, felelőtlenség pazarolni az élelmet.