2021.01.02. 13:42
Akár hölgyek kezében is célba találhat a fegyver a szécsényi vadásznő szerint
Napjainkban nők is fegyvert foghatnak és vadászhatnak, ha érdekli őket ez a kedvtelés. A Szécsényi Ipoly Vadász és Természetvédelmi Egyesület hölgy tagjával, egyben az egyesület alelnökével, Rácz Beatrixszel a nők nem megszokott szabadidős tevékenységéről, a vadászatról beszélgettünk.
Rácz Beatrix a szécsényi Ipoly Vadász és Természetvédő Egyesület alelnöke
Forrás: NMH
Fotó: Sz.F.
– Mit jelent önnek a vadászat? Hogyan került kapcsolatba ezzel a hobbival?
– Életformát, ami egyfajta kikapcsolódást jelent. Aki vadászik, annak megváltozik az élete, a nőknél még a ruhatár is. A családom számára ismeretlen terület volt a vadászat. Gyerekfejjel felkeltette bennem az érdeklődést, amikor a nagy magyar vadászokról olvastam, és egyébként is nagyon szerettem a természetet, érdekelt az állatok viselkedése. Mindez integrálódott bennem, s felkeltette az érdeklődésemet a tevékenység iránt. Amikor 1990-ben vásároltam egy vizslát, mint hajtó kapcsolódtam be a vadászatba. Aztán öt év múlva levizsgáztam, s már mint fegyveres vadász vettem részt a vadászatokon a kutyámmal együtt.
– Milyen érzés puskavégre kapni és lelőni egy állatot?
– A vadászat és az állatok szeretete, védelme közös tőről ered. Szeretem az állatokat, figyelek rájuk, a társaimmal együtt biztosítjuk számukra a vízellátást a nyári forróságban, télen etetőt építünk, azokat feltöltjük élelemmel. Ezek mind az állatok iránti tiszteletünket, szeretetünket fejezik ki. A vadászok ahol csak tudják, javítják az állatok életfeltételeit, fejlesztik az élőhelyeiket. A vadászat során tulajdonképpen egyfajta szelekciót végzünk, akár egy tenyésztő. Azokra az egyedekre vadászunk, amelyek nem odavalók, vagy elérték azt a szintet, hogy ki lehet őket lőni. A vadász egyensúlyban tartja egy terület életközösségének harmóniáját. Megakadályozza, hogy egyes fajok, főleg amelyeknek nincs természetes ellenségük, nagymértékben elszaporodjanak. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a mezőgazdaságot károsító állatok kilövésében is fontos szerepet vállalunk. Természetesen vannak állatok, amelyek tiltólistán szerepelnek, mert például ezen a környéken ritkák. Ide sorolhatjuk a barna medvét, ami már előfordult a környékünkön. Ezenkívül léteznek vadászati idények, amiket szigorúan be kell tartani.

Fotó: Sz.F. / NMH
– Egyedül is kimegy vadászni?
– Természetesen. Általában egyedül járok. Van, hogy ketten indulunk el a párommal. Ő megy az egyik, én meg a másik irányba, aztán egy megadott helyen találkozunk. Ilyenkor a természet csendje, zenéje mindig megnyugtat, ha nem lövök semmit, akkor is kikapcsol az, hogy kint vagyok az erdőben.
– Mi volt a legnagyobb vad, amit eddig elejtett?
– Egy nyolc kiló fölötti agancssúlyú gímbikát és egy aranyérmes dámbikát is lőttem már, de több vaddisznót és kisebb állatot is sikerült elejtenem.
– Drága hobbi a vadászat?
– Nem tartozik az olcsók közé. Egy-egy fegyver beszerzése tág határok között mozoghat. Százezer forinttól kezdődnek ezek az eszközök, de az áruk akár több millió forintig is terjedhet. Persze nem biztos, hogy mindig a legdrágább fegyvert érdemes megvenni. Nekem három fegyverem van, ezek közül az egyik golyós, a másik kettő sörétes, de a három együttes értéke sem éri el az egymillió forintot.