hét embere

2021.01.04. 19:45

A kiváló szakmai és emberi légkört tartja a siker kulcsának a tarjáni kórház új igazgatója

December elején volt huszonöt éve, hogy megkapta kinevezését a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet élére dr. Szabó Géza igazgató-főorvos, 2021. január 1-től pedig a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházat igazgatja. Az elmúlt negyedszázad során rengeteg átalakuláson ment át a gyarmati intézmény, ami nemcsak látványos külsőségekben mutatkozik meg, hanem jelentősen megváltozott a belső szervezeti struktúra, az eszköz- és műszerállomány fejlődéséről már nem is beszélve. A jubileum és a nagy váltás apropójából beszélgettünk dr. Szabó Gézával.

Hegedűs Henrik

Fotós: (c)Torjay Foto

Fotós: (c)Torjay Foto

– Pályafutása elején miért éppen a neurológia szakterületét választotta?

– Orvostanhallgató koromban sok szakma iránt érdeklődtem, az immunológiai kutatások tárgyában tudományos diákköri munkát végeztem, de a sebészet is vonzott. Tanulmányaim befejezése előtt nagyon megragadott a neuro-anatómiai ismeretek elsajátításával az a rendkívüli logikus gondolkodás, amely izgalmas lépések láncán át vezetett el a diagnózis felállításához, és meghatározza a teendőket, végül így állapodtam meg a neurológiánál.

– Fiatalon Jemenben is hasznos tapasztalatokat gyűjtött.

– Hat évet töltöttem az ország legjobban felszerelt kórházában, ami magyar viszonylatban az akkori Kútvölgyi kórházhoz hasonlított. Eredetileg Líbiába készültem, de nem bántam meg a váltást, mivel a gyógyító munka mellett az oktatásban is részt vehettem. Ott nagyon sok, Európában alig ismert ritka betegséggel találkoztam, így például maláriával, emberen kialakult veszettséggel, a tuberkulózis nálunk ismeretlen előfordulásaival. Remek iskola volt ez az időszak, rengeteg hasznos tapasztalattal gazdagodtam.

Jemenben is rendkívül hasznos tapasztalatokat gyűjtött dr. Szabó Géza, aki januártól a megyei kórházat igazgatja
Fotó: NMH

– Hogyan került 1995-ben a kórház élére?

– Amikor visszatértem Balassagyarmatra, továbbra is a neurológia területén dolgoztam, gyakorló orvosként még a gondolatát is elvetettem, hogy egy egész intézményt irányítsak. Néhány meghatározó személyiségű főorvos kolléga megkeresett, hogy támogatnák a részvé­telemet az igazgatói pályázaton. Az első percektől kezdve kihívásnak tekintettem a feladatot. Korábban talán biztonságosabb, könnyebb volt egy kórházat vezetni, de a kilencvenes évek változó világában sokkal bizonytalanabb helyzettel találta magát szembe az ember, ugyanakkor tagadhatatlanul érdekesebb mozzanatokat tartogatott számomra ez a munka, ami a későbbiekben beigazolódott.

– Ebben a huszonöt esztendőben rengeteg lényegi, tartalmi átalakulás következett be a kórházban. Miket emelne ki ezek közül?

– Valóban nagyon sokat fejlődtünk. Bizonyos tekintetben a betegkomfort, a diagnosztika, egyes terápiás lehetőségek területén kifejezetten jó színvonalat tudunk biztosítani. Hatalmas lépés volt például a ma már nélkülözhetetlen alapműszernek tekinthető CT-berendezések beszerzése. Az a belső strukturális változás, hogy tömbösítettünk, vagyis a pavilonrendszerről fokozatosan áttértünk a központosított betegellátásra, nagymértékben javította a betegbiztonságot. Ez a komfortosítás elengedhetetlen a huszonegyedik században. Hasonlóképpen az ellátáshoz való hozzáférés, amire sokan talán nem is gondolnak, sokkal könnyebb, gyorsabb az egész magyar egészségügyben, így nálunk is, mint általában a nyugat-európai országokban. Csak egy példát említenék: Nagy-Britanniában egy mellkasröntgenre két hét a várakozás, és további két-három hét telik el a lelet kézhezvételéig, nálunk mindez ennek a töredéke. Biztos vagyok benne, hogy a mi infrastrukturális felszereltségünkkel nagyok sok, fővárosban dolgozó orvos és ápoló szívesen találkozna. Minden munkatársammal együtt kiváltképp büszkék lehetünk, hogy erre a nívóra a milliárdos központi fejlesztéseknek köszönhetően eljutottunk.

– A koronavírussal járó válsághelyzet alaposan megterheli az egész magyarországi egészségügyi hálózatot, e tekintetben a dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet sem kivétel.

– A rendkívüli állapotok mindannyiunkra jelentős többletterhet rónak, ez értendő a kórházvezetésre és a közvetlenül a betegágyak mellett éjjel-nappal szívós szolgálatot ellátó munkatársakra. E helyen is szeretném köszönetemet és elismerésemet kifejezni nekik. Az adatszolgáltatási kötelezettség monitorozása, az ellenőrzések, valamint a szükséges intézkedések késedelem nélküli megtétele idén március óta szinte minden hétvégén igényelte az én személyes jelenlétemet is az intézményben. Mindössze július-augusztus hónapokban adódott némi könnyebbség.

– Mit tart a leglényegesebb vezetői tulajdonságoknak?

– Elsősorban azt, hogy együttműködésre készen és határozott elképzelésekkel vezessem a rám bízott intézményt. Legyen saját irányvonalam, de elmélyülten hallgassam meg a kollégák véleményét, tudjak igazgatóként az intézmény egészének érdekében olyan személyi döntéseket is meghozni, amit magánemberként esetleg nem tennék meg. Tudatában vagyok, hogy biztosan nem minden esetben az enyém a legokosabb és leghatékonyabban alkalmazható gondolat, a döntés felelőssége azonban már rám hárul. Nagyon örülök, hogy a huszonöt év során végig sikerült a kiváló szakmai és emberi légkört megtartani nálunk. Sorra kapom a visszajelzéseket, hogy példaértékűen összetartó az állományunk, és kifejezetten kollegiális szakmai atmoszféra vesz körül bennünket.

– Bokros teendői mellett mennyi marad a saját szakmai pallérozódásra és szabadidőre?

– Rettentően kevés, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy olvassam a szakmai folyóiratokat, nyomon kövessen az ideggyógyászat hazai és nemzetközi legfrissebb fejleményeit, eredményeit. Ugyanúgy szeretem a hivatásomat, mint a kezdet kezdetén. Sajnos szabadidős tevékenységre nagyon szűkös lehetőségeim adódnak, a hétvégenként azért egy-egy sportesemény megtekintésére, egy-két órás szabadtéri testmozgásra biztosan fordítok energiát.

Névjegy

Dr. Szabó Géza Budapesten született 1953-ban. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1977-ben vehette át diplomáját, majd első munkahelye a balassagyarmati kórház lett. Tízéves neurológusi tevékenységét követően 1988-ban került Jemenbe, ahol családjával együtt hat esztendőt töltött. Külföldi munkája során bővítette nyelvismeretét, jól beszél angolul, németül és arabul. Visszatérését követően 1995-ben pályázott a dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet igazgató-főorvosi beosztására, amit a második fordulót követően nyert el. Neurológiai munkája során kiemelten foglalkozott a stroke-betegek rehabilitációjával, epidemiológiával, ezeken a szakterületeken nemzetközi szintű előadásokat tartott. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1999-ben közgazdasági szakokleveles orvosi végzettséget szerzett, 2011-ben mozgásszervi rehabilitációból tett szakorvosi vizsgát. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, 2014-ben Balassagyarmat városa, egy évvel később Nógrád megye díszpolgárának választották. 2019 óta Balassagyarmat önkormányzati képviselője.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában