A Nógrád megyei pszichológus szerint fontos a mese a gyerekek életében

– Régóta ismert, hogy azok a gyerekek, akiknek esténként mesélni szoktak, később, az iskolában könnyebben tanulnak majd. Lelkileg és érzelmileg kiegyensúlyozottabbak lesznek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem önmagában a mese ilyen fontosságú, hanem az intimitás, ami a szülővel kialakul – fogalmazott Szabóné Koós Ibolya klinikai gyermek szakpszichológus.

A szakember arra is kitért: a mesemondást nem lehet elég korán elkezdeni. Már az egészen kicsi babáknak is énekelünk, mondókákkal, altatódalokkal kötjük le a figyelmüket, hiszen a szülők hangja nyugtatólag hat a csecsemőkre.

A szétnyitható, szivacsból készült vagy kemény fedeles könyv egy beszélni nem tudó kisgyermek számára is érdekes lehet. Segíti a beszédfejlődést, ismereteket sajátít el vele a kicsi.

A tündérmesék és a nép­mesék olvasása, hallgatása fejleszti a gyermek képi és vizuális gondolkodását, képzeletét. Azt szintén fontos megemlíteni, hogy a technikai eszközökön, televízióban látott rajzfilmek esetében elvész a szülő közvetítő szerepe.

– A mesélés az olvasni még nem tudó, óvodáskorú gyermeknél a legfontosabb. Ebben az életkorban van a legerőteljesebb hatása a gyerek lelki fejlődésére – hangsúlyozta Szabóné Koós Ibolya, hozzátéve: – Sajnos napjainkban egyre kevesebb szülő olvas fel könyvekből, vagy akár mond mesét fejből a gyermekének. Ez egyre inkább kiszorul a köztudatból.

Mint mondta, szerencsé­sebb helyzetben vannak az Y generáció tagjai – akik az 1980-as évek végén vagy a 2000-es évek elején születtek –, akik még olvastak, hallgattak mesét. A különféle technikai eszközök, a tablet és az okostelefon térhódítása miatt a szülők úgy gondolják, hogy a gyereknek elegendő a rajzfilm, a mozgókép.

– Nagyon sokat számít az óvodáskorú gyermekek esetében, hogy minél többet élő szóban meséljenek nekik a felnőttek. Ennek hatására egyrészt a beszédértése, a szókincse és a beszédkészsége fejlődik a kicsinek azáltal, hogy hallja, hogyan kell formálni a szavakat – fogalmazott Jakabné Jakab Alexandra óvodapedagógus, hozzátéve: – Másrészt a beleélő készségük is kialakul annak köszönhetően, hogy a képzeletükben megjelenik a meséhez kapcsolódó kép.

Mint mondta, azt is nagyon szeretik a gyerekek, ha a szülők fejből mesélnek, és ha ők is szerepelnek a történetekben. Ennek elsősorban a szorongások feloldásában lehet szerepe. Ha például fogorvoshoz készül a család és a kicsi tart a vizsgálattól, nagyon jól oldható a félelem egy kis történettel, amiben mindannyian szerepelnek.

– Az óvodánk programjában kiemelt figyelmet fordítunk a hagyományok ápolására. Éppen ezért sok népmesét olvasunk az ide járó ovisoknak – hangsúlyozta az óvónő, hozzátéve: – Az ízesen, választékosan megfogalmazott történetekből nemcsak azt tanulják meg, hogyan beszéltek, cselekedtek az emberek, hanem saját kultúrájukat és hagyományukat is megismerhetik.

Töretlen a mesekönyvek sikere

– Tapasztalataink szerint a mesekönyvek olvasottsága, forgalma máig töretlen – fogalmazott Molnár Éva, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója.

Mint mondta, az óvodások és kisiskolások „mindenevők”: örülnek az állatos könyveknek, szívesen veszik a tündérmeséket, de kiváló befogadói a letölthető alkalmazással működő mesekönyveknek is. – Nem könnyű a könyvtáraknak a mesekönyvek túlkínálatában megtalálni a minőségi, színvonalas kiadványt – hangsúlyozta az intézményvezető, aki azt is elárulta: – A bibliotékáknak azzal is szembesülni kell, hogy a mesekönyvek iránt érdeklődő kis olvasóik a sok képet tartalmazó, színes könyveket nézegetik szívesen, kevésbé nyúlnak az újrakötött, régebbi könyvtári kötetekhez.