Keveset pihenhetnek aratáskor a nógrádi tűzoltók

A szalma- és a szénabálák tárolása során a bálákat olyan biológiai, fizikai és kémiai hatások érhetik, amelyek következtében tűz keletkezhet. Az ilyen jellegű tűzesetek jelentős részét általában öngyulladás okozza – mondta el lapunknak Molnár Adrienn.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott szóvivője hozzátette: a lángokat a nedves, szerves anyag bomlása során felszabaduló hő váltja ki, némely esetben pedig villámlás áll a háttérben, de akár szándékos tűzokozás is előfordulhat.

– A lánglovagokat komoly kihívás elé állítja a nagy méretű kazlak és a tömegesen összerakott bálák tüze. Ezeknél ugyanis mindig jelentős mennyiségű éghető anyag van jelen, és számolni kell a nagy távolságokkal, továbbá a nehéz megközelíthetőséggel is – emelte ki Molnár Adrienn.

Kifejtette továbbá: előfordulhat azonban az is, hogy az oltóanyag korlátozott mennyisége vagy hiánya nehezíti a gyors oltást. A kazaltüzek jellemzője, hogy gyorsan terjednek a lángok, amit az erős szél és a száraz időjárási körülmények csak tovább növelhetnek. A tűz következtében a bálakötözők veszítenek szilárdságukból, megolvadnak és elpattannak, ezért a bálák szétesnek, ezzel növelve a balesetveszélyt az oltási munkálatok során. A kazaltüzek megfékezésénél intenzív az emberi erő és a tűzoltótechnikai eszközök igénybevétele. Az erőgépek munkája az oltás több szakaszában is segítheti a lánglovagok tevékenységét. A kazalban lévő és még nem égő bálákat az erőgép segítségével gyorsan el lehet távolítani, valamint a végleges oltáskor is nagyon hasznosak a kazal és a bálák szétszedésénél.

Hozzátette: amikor az erőgép megbontja a bálákat, a tűzoltók vízsugarakkal és kéziszerszámokkal végzik az utómunkálatokat. Ezek befejeztével az esetleges fellángolások és a visszagyulladás megelőzése érdekében fontos a terület további őrzése.

Molnár Adrienn kifejtette: a kalászos termény betakarítási és bálázási munkálataiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy tűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép vagy más jármű vehet részt. Fontos, hogy az üzemeltető ezek tűzvédelmi felülvizsgálatát még a betakarítást megelőzően elvégezze. A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén ennek tervezett időpontját tíz nappal előbb, írásban kell bejelenteni az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségen.

Fontos továbbá, hogy a vezetőfülkében is tilos a dohányzás. Munkaszünet idejére az arató-, az erő- és az egyéb gépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, a kazaltól legalább 15 méter távolságra, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen kell elhelyezni.

Engedélyezik a tarlóégetést

Hazánkban már régóta végeznek tarlóégetést. A monokultúrákban fokozottabban megjelennek a termesztett növény gombabetegségei, az ellenük való védekezés nagy mennyiségű növényvédő szer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására a legolcsóbb módszer a tarlóégetés. Ha azt a jogszabály lehetővé teszi, akkor külterületen az ingatlan használója legfeljebb tíz hektáron irányított égetést végezhet. Ennek időpontját, terjedelmét, pontos helyét, az égetést felügyelő személy nevét és elérhetőségét a megkezdés előtt öt nappal írásban be kell jelenteni az illetékes katasztrófavédelmi szervhez. A tarlóégetés során gondoskodni kell a tűzoltásra alkalmas, kéziszerszámmal ellátott, kioktatott személyek jelenlétéről. A tűz soha nem hagyható felügyelet nélkül.