2020.01.24. 06:50
Hó és hideg kellene a nógrádi földekre
A hideget, a havat lehet szeretni vagy nem szeretni, de egy biztos: a mi éghajlatunkon, télen a mezőgazdaságban éppúgy szükség van a tartós hidegre a földeken, mint a meleg napsütésre nyáron. Decemberben a hőmérséklet sokszor inkább az őszt idézte. Január első napjaiban hidegebb idő köszöntött be néhány fokos mínuszokkal, azonban a növényi kultúrákat védő hó még hiányzik a szántóföldekről.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Nógrád Megyei Szervezetének elnökét, Szandai Józsefet kérdeztük a megyénkben jelenleg fennálló helyzetről és arról, milyen hatásai lehetnek a mezőgazdaságban, ha továbbra sem lesz tartósan hideg, és elmarad az idei havazás.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint decemberben 7–9 Celsius-fokkal volt enyhébb idő az átlagosnál – mutatott rá Szandai József. Ami a csapadék mennyiségét illeti, az elmúlt ősz jónak mondható volt ebből a szempontból. Az összes lehullott csapadék mennyisége az ideális körül mozog, a talaj kellőképpen feltöltődött nedvességgel. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hónap végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére.
A téli hónapok csapadékmennyiségével sem volt eddig különösebb gond, de a hótakaró nagyon hiányzik. Egyrészt azért, mert abból is talajnedvesség keletkezik a tavaszi olvadások idején, másrészt, ha mégis beköszöntenek a nagy hidegek, mínusz 15–20 fok esetleg, a hótakaró megvédi a vetéseket a kifagyástól. A növények téli nyugalma miatt is fontos a hideg, a túlságosan enyhe idő megzavarhatja az érzékenyebb fajták nyugalmi állapotát.
Az őszi vetésű növényekről Szandai József elmondta: a káposztarepcét augusztusban-szeptemberben elvetették, ami mindig már egy bizonyos fejlettségi állapotban indul neki a télnek. Ennek a növénynek nem jó, ha nagyon meleg az ősz, mert akkor túlfejletté válik. Nógrád megyében néhány helyen túlfejlődött a repce, amit ilyenkor a gazdák vegyszerrel kell, hogy kezeljenek, hogy megállítsák a növekedését. Az őszi vetésű gabonák viszonylag jól bírják a hideget, de a hótakaró rájuk is jótékony hatással van.
A NAK megyei elnöke elmondta, az igazi veszélyt az jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be. Ha a meleg időszakokat kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is. A hó és a jelenleginél hidegebb idő – mínusz 15–20 fok – is jót tenne a földeknek, mert ez utóbbi ritkítaná a kártevőket. A növényvédelem egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság számára, mivel egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó, amelyek a téli hideg hiányában túlélik a telet, és a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek.
Ha az időjárás az eddigiekhez hasonló marad, és nem lesz komolyabb fagy, a gazdáknak az idei évben is fokozottan kell majd figyelniük erre a problémára.
Hozzátette, a szántásokra is kellene a téli csapadék és a keményebb hideg, azért, hogy a szántáskor visszamaradt rögöket a fagy szétporlassza, ezzel is elősegítve majd, hogy tavasszal jobb magágyat lehessen készíteni a különböző növényi kultúráknak.
Veszélyes a hosszan tartó fagy is
A nagy hidegnek jótékony hatása is van a növénytermesztésben. Mivel az úgynevezett álló kultúrák – gyümölcsösök, szőlő – télen mélynyugalmi állapotban vannak, ilyenkor a rövid ideig tartó nagyobb lehűléseket is elviselik. A fás növények téli hidegtűrése fajonként eltérő, de károsodást csak a hosszú ideig – mintegy 12–15 napon keresztül – tartó mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérséklet okoz. A szántóföldeket elsősorban a felfagyás veszélyezteti. A hótakaró nélküli, túl hideg teleken a gabonafélék kifagyhatnak. Ilyenkor a növény sejtnedvei lehűlnek, jégkristályok képződnek bennük, majd a sejteket a jégkristályok növekedésükkel szétfeszítik, a növény elpusztul. Az őszi búzában a késői fejletlen és gyengén kelt vetéseknél a legnagyobb a kifagyás veszélye.
