2020.01.12. 20:00
47 éve lőtték agyon az egyik balassagyarmati túszejtőt
Európa második, hazánk első túszdrámája a balassagyarmati Geisler Eta Leánykollégiumban zajlott. Pintye András és testvére napokig tartott fogva itt lányokat.
Európa második, hazánk első túszdrámája a balassagyarmati Geisler Eta Leánykollégiumban zajlott. Pintye András és testvére tartott fogva itt lányokat.
Forrás: Nógrádarchívum
A hatnapos túszdráma 1973. január 7-én kezdődött, és 12-én ért véget, az idősebb Pintye-fiú halálával. Ahogy arról két éve írtunk, a társaságában igazi vezéregyéniségnek számító Andrást öccse, László, hűen követte már korábban is. Aztán jött a nagy balhé. András apja figyelmét kicselezve egy géppisztolyt is elcsent a határőr laktanyából. Azzal rontottak be a lánykollégiumba január 7-én.
A
oldalon az olvasható, hogy az idősebb fiúnak, aki munkahelyét nem tudta megtartani, pont másnap lett volna a sorozása. Neki azonban egészen más tervei voltak. Külföldre akartak szökni, szabad elvonulást követeltek.Hazánk első túsztárgyalója, a helyi pszichiáter szakorvos, dr. Samu István, valamint a szüleik sem tudtak hatni rájuk.A drámának végül 12-én akkor lett vége, amikor az idősebb Pintye-fiú kinézett az ablakon és a mesterlövészek agyonlőtték. Testvérét a kollégium folyosóján kapták el. 1973 februárjában ítélet is született a helyi megyei bíróságon. Itt azonban nem csak a fiatalabbik testvér ült a vádlottak padján, hanem azok is, akiket bevontak a tervükbe. Így 18 éves szállodai fűtő cimborájuk és 20 éves ács haverjuk, bár végül visszariadtak a túszejtéstől, 4-4 évet kapott légi jármú jogellenes külföldre vitelével történő tiltott határátlépés bűntettének előkészülete miatt. Az a 18 éves segédmunkás és 17 éves ipari tanuló, aki bár tudott tervükről, de nem szóltak a hatóságoknak, sem úszta meg. Előbbi egy évet, utóbbi 8 hónapot kapott.
András 1984-ben, 11 év után szabadult börtönbüntetéséből, úgy tudni, nevet változtatott azóta. A balassagyarmati Hatala Csenge néhány éve könyvet írt az esetről, megszólaltatva az egykori túszokat és Lászlót is, és ő vitte el László hamvait is a testvérének, ahogy azt az Origónak felidézte. 2015-ben, az egykori dráma helyszínén tartott könyvbemutatón többek között elmondta: olyannyira elmélyült a túsztörténet hátterének és lefolyásának feltárásában, hogy egy idő után automatikusan átvette a Pintye-testvérek szavajárását.
Az írónő kifejtette azt is, az üggyel foglalkozó szakemberek között máig megoszlik a vélemény, vajon valóban terroristák voltak-e ők, avagy csak szerencsétlen, elkényeztetett gyerekek. Egyértelmű, és maga László is elismerte, terrorcselekményt hajtottak végre, ám a körülmények sok tekintetben arra mutatnak, azok után, hogy behatoltak a kollégiumba, már csak sodródtak az árral a végkifejletig, András kivégzéséig.
Szintén ezen a bemutatón ott volt az egyik egykori túsz is. Havjár-Holicza Zsuzsanna felidézte: először viccnek gondolták az egészet, amikor vasárnap éjjel megjelentek ott a fiúk, aztán egyre komolyabbá vált a helyzet. Vigasztalta őket a tudat, ha meg is kell halniuk, az utókor majd táblát állít nekik a ház falán, hogy ők voltak az áldozatok. Elmesélte azt is, hogyan ugrott ki bátran két lány az ablakon, és hogyan vészelték át, amikor az András életét kioltó lövések után behatoltak a kommandósok.
Czeba Józsefet, mint ifjú tisztet küldték mesterlövészként Balassagyarmatra. A 2015-ös könyvbemutatón arról mesélt, hogy tizenketten, négyórás váltásokban foglalták el helyüket a kollégiummal szemközt, de csak akkor kaptak parancsot, amikor András az – akkor még nem tudták, de a túszdráma utolsó előtti napján – átlőtt rájuk. Pénteken eldördültek a fegyverek. Szerencsére olyan pontosan céloztak, hogy egyetlen lánynak sem esett bántódása.
2013-ban a Kékfény is forgatott a túdszráma 40 éves évfordulóján. Ebből például kiderült, hogy azzal fenyegették a lányokat, hogy kvázi szépségversenyt rendeznek közöttük, és a legcsúnyábbat végzik majd ki először.