2019.12.12. 11:20
Bemutatkozik Salgótarján, ahol az önfenntartás a legfőbb cél
Salgótarjánban az elmúlt években helyenként nehéz döntéseket meghozva tették le annak alapjait, hogy a város önfenntartóvá válhasson. Ennek ellenére a Modern Városok Programnak és a különböző pályázati lehetőségeknek köszönhetően folyamatosan fejlődik a megyeszékhely, amely a tervek, illetve az elképzelések alapján a jövőben sem lesz másképp.
Sok helyi fiatal otthon érzi magát a nógrádi megyeszékhelyen, Salgótarjánban
Fotó: NMH
Az elkövetkező években a városvezetés szeretné Salgótarjánt önfenntartóvá tenni, ami azt jelenti, hogy intézményeik működtetése és kötelező feladataik elvégzése után év végére maradna bevétel, amelyet újabb fejlesztésekre fordíthatnának.
Alpolgármester:
dr. Dániel Zoltán
dr. Huszár Máté
Pataki Csaba
Jegyző: dr. Romhányi Katalin
Képviselő-testület:
Czene Gyula
Dudás Nándor
Fenyvesi Gábor
Gyurkó József
Gyurkóné Kovács Krisztina
Harmos László
Homoga László
Molnár Károly
Szabó Csaba
Tolnai Sándor
Turcsány László
Bizottság:
Gazdasági, elnök:
Molnár Károly
Népjóléti, elnök:
Czene Gyula
Pénzügyi, elnök:
Tolnai Sándor
Ügyrendi, elnök:
Dudás Nándor
Városháza:
3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: 32/417-255
Fax: 32/310-838
E-mail: [email protected]
Lakosság száma:
34.965 fő (2019. január 1.)
– Sajnos, ehhez még elég hosszú út vezet, továbbá kormányzati segítség nélkül nem is megoldható, azonban nem adjuk fel az álmainkat. Az elmúlt években az Óbudai Egyetem közreműködésével ismét elindult megyeszékhelyünkön a felsőoktatás. Ezenkívül pedig további intézményekkel is folytatunk tárgyalásokat. Ilyen például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, amely átvette a Kanizsai Dorottya egészségügyi szakközépiskolát. Velük többek között azért is folynak az egyeztetések, mert a Modern Városok Program keretein belül elindult az egyik legnagyobb beruházás, az onkológiai központ megépítése, amelyben a daganatos betegek gyógyítását fogják végezni a felismeréstől egészen a teljes rehabilitációig. Ez nemcsak Salgótarjánnak, illetve a megyének, hanem az egész régiónak is nélkülözhetetlen egészségügyi ellátást fog majd nyújtani. A tervek szerint két év múlva készül el, azonban ez idő alatt olyan tudással rendelkező humán erőforrást is kell biztosítani, akik ezt a feladatot el is tudják végezni – mondta Fekete Zsolt.
A polgármester hozzátette: ugyanígy a Testnevelési Egyetemmel is komoly tárgyalások folynak a tóstrandi projekt fejlesztése ügyében. Velük, illetve a Magyar Paralimpiai Bizottsággal karöltve olyan beruházást szeretne megvalósítani a városvezetés, amely nem csupán a helyieknek készül.
Egy edzőközpontot álmodtak meg, amely egész Magyarországon, sőt, Európában is egyedülálló lesz. Azon kívül, hogy minden ember szórakozását, kikapcsolódását tudja biztosítani, a paralimpikonok versenyekre való felkészülésében, illetve a sérülések utáni rehabilitációban is nagy segítséget nyújthat.
Mindezeken kívül szintén a Modern Városok Programnak köszönhetően hamarosan befejeződik a főplébánia rekonstrukciója is.
– A fejlődés már láthatóan elkezdődött, azonban van még mit tennünk annak érdekében, hogy olyan Salgótarjánt teremtsünk, amely minden nógrádi álma – hangsúlyozta Fekete Zsolt.
Megkérdeztük: milyen szálak fűzik Salgótarjánhoz?
Adame István: Szeretem szülővárosomat: több mint 50 éve itt élek, és soha nem kívánkoztam máshová. Korábban a vendéglátásban dolgoztam, 1989 óta viszont a kereskedelemben egyéni vállalkozóként keresem a kenyerem. Azt sajnálom, hogy nem használjuk ki jobban idegenforgalmi célokra azt a csodálatos természeti környezetet, amely e völgyvárost körülöleli.
Kele Szabó Ágnes: Itt születtem. A családom a legfontosabb kapocs, de ide kötnek a barátaim, madáchos mindennapjaim, pedagógusi, alkotói munkám. Remélem, tudok tenni azért, hogy a város ismét vonzó legyen. A férjem acélgyári nagyszüleitől a szüleink városépítő évein át a mi megtartó szándékunk és a fiunk megújító, helyben maradó, de sokfelé kalandozó világával.
Tőzsér Zsolt: A Bolyai gimnáziumba járok. Otthon érzem magam a szülővárosomban, ahová mindig jó érzés hazatérni. Szívesen veszek részt különböző megmérettetéseken, csapatunk a PénzSztár pénzügyi vetélkedő országos döntőbe jutott. A minap 2. lettem a városi Váci Mihály versmondó versenyen. Örülnék, ha helyben több lehetőség is lenne a továbbtanulásra.
– 2018 őszén került a Salgótarjáni Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. élére. Hogyan fogalmazható meg a bő egy esztendő mérlege?
– Az önkormányzat támogatásával sok tekintetben megvalósultak elképzeléseim. Munkatársaimmal törekedtünk az egész intézményegység munkáját megújítani. Gazdagítottuk a program- és szolgáltatáskínálatot főként a különböző korú fiatalok számára, s léptünk előre a fejlesztés területén is. Példaként említem a városi tévé stúdiójának korszerűsítését, új kamerák beszerzését, a sportcentrum öltözőépületének vagy az uszoda medenceterének felújítását.
– Milyen elvek alapján szervezik az adventi ünnepváró eseményeket a Fő téren?
– Tartalmilag a „Lelkünk melege”– szlogen határozza meg rendezvényeinket, ami viszont a látványt illeti, azt a mesevilágjelleg dominálja. A díszítés sok támogató segítségével, civil szervezetek, intézmények együttműködésével valósult meg. A pénteki, illetve a vasárnapi programjaink keretében – helyi és vendégszereplők közreműködésével – igyekszünk a lehető legtöbb ember kedvében járni. Különösen élvezik a látnivalókat az óvodások, kisiskolások.
– Mit terveznek a közelgő 2020-as esztendőre?
– Nehéz erről röviden szólni. Minden bizonnyal több családi és gyermekközpontú rendezvényünk lesz, s folytatjuk a településrészek kínálatának gazdagítását. Pályázunk az eszközparkunk korszerűsítésére és lesznek további új kezdeményezéseink is.
Szellemi aktivitása példája az önzetlen városszeretetnek
Fancsik János tősgyökeres salgótarjáni, a külföldi utazásait tekintve szinte csak addig volt távol szülővárosától, amíg Pécsett az orvostudományi egyetemre járt. Belgyógyász és reumatológus főorvosként vonult nyugállományba, de kórházigazgatóként is hasznosan munkálkodott. Közéleti érdeklődésére jellemző, hogy – más-más időszakban – volt parlamenti és önkormányzati képviselő is.
Aktív tagja a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesületnek, szereti az irodalmat, sok-sok verset tud fejből, sőt ő maga ugyancsak megnyilvánul ebben a műfajban is, minthogy véleményét gyakran fejti ki cikkek formájában. A családjának és a salgótarjániaknak ajánlott önéletrajzi ihletésű helytörténeti emlékeit 2016-ban a Rokkant-teleptől a Vásártérig címmel könyv formában adta ki a Nógrád Megyei Levéltárért Alapítvány.
Nagy természetbarát, túrázó, kevesen ismerik olyan jól, mint Fancsik doktor a Karancs–Medves vidékét. Azon lokálpatrióták egyike, akinek mindig van valamilyen jó ötlete, hasznosítható kezdeményezése a város, a közösség érdekében.
A jövőre 100 éves Stécéből lett olimpiai bajnok játékos
Szalay Miklós december 6-án töltötte be a 73. életévét. Rövid edzői időszakoktól eltekintve végig itt, szülővárosában – amelyet nagyon szeret és amelyhez felesége családja révén is szorosan kötődik – élt. Bár az asztaliteniszben is tehetségesnek bizonyult, a labdarúgásnál kötött ki, amelynek alapjait a grundon sajátította el.
A szakmunkásképzőben Szabó Géza és Szepesi Antal jeles testnevelő tanárok keze alatt pallérozódott. 1964 nyarán az acélgyári SESE igazolta le, de őssszel már az SBTC játékosa volt. 180 NB I.-es mérkőzést játszott fekete-fehérben, és 28 gólt rúgott. Egyike volt a Básti István és Répás Béla által is jegyzett középpályás sornak, az 1972-es bronzérmes gárdának. Bástival 1968-ban Mexikóban a magyar csapattal olimpiai bajnokok lettek.
Az 50. évfordulón újra ellátogathattak a nagy siker színhelyére. 1972 januárjában a spanyolok ellen a magyar válogatott mezét is magára ölthette. Szeretné, ha a jövőre 100 éves Stécé újra szebb napokat élhetne meg.