Bemutatkozik Berkenye, a virágzó sváb falu

Berkenye

Polgármester:

German József

Képviselő-testület:

Molnár Gábor

Somlói Zsolt

Székely András Sándor

Sághy Krisztián

Jegyző:

Árpásné Schlenk Judit

Polgármesteri hivatal:

2641 Berkenye, Kossuth u. 20. Tel.: 35/ 362 321

E-mail: [email protected]

Lakosság: 650 fő

Nevezetességek:

– Római katolikus templom, melyet 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök rendeletére építették. Szerkezete: egyhajós, homlokzati toronnyal, szentélye kosárívvel záródó. Főhomlokzatán Migazzi címere látható.

– Falumúzeum: az előzőleg az Engesdorf család tulajdonában lévő faluházban megismerhetjük a hajdani svábok életviszonyait, kultúráját.

– Hársas-tó: egy kicsi, de nagyon bájos tó, amely horgásztóként funkcionál.

– világháborús emlékmű

Az itt élőket ugyan sok megpróbáltatás érte a 20. század során, de kitartásuknak köszönhetően minden bajból talpra álltak, s mára egy szó szerint és képletesen is virágzó, vonzó települést mondhatnak a magukénak. Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztéseinek és Budapest közelségének köszönhetően folyamatosan nő a helyi lakosság száma. A főváros vonzáskörzetéből beköltöző, elsősorban fiatal családok számára már egy lakóparkot is kialakítottak.

Az előző önkormányzat jól kiaknázta az elmúlt évek pályázati forrásaiból származó lehetőségeket. Gyönyörűen felújították az orvosi rendelőt és a községházát, útfelújítások történtek, és egy műfüves pálya is épült az idén. Elkezdődött és folyamatban van egy új út kialakítása 46 építési telekkel. Ezek egy része már elkelt, van, ami még most vár gazdára.

Jelenleg a szennyvízbekötés zajlik, hamarosan bevezetik a gázt, kialakítják a közvilágítást és utat építenek. Az óvodában stabil a gyereklétszám, és jövőre bölcsőde is épül.

Az új polgármester, German József egyik fő célkitűzése, hogy megerősítse az újonnan betelepülők és az őslakosság közötti kapcsolatokat. Másik fontos feladatának az iskola újraindítását tekinti.

Berkenye tavaly ünnepelte újratelepítésének 300. évfordulóját. A jubileumi alkalomra felújításokat végeztek a templomon és egy impozáns lépcsőt építettek a templomdombon. A hit fontos az itt élők számára, hisz az segítette át őket az elmúlt századok nehézségein.

Megkérdeztük: Milyen az élet Berkenyén?

Debre Erzsébet, a Sportegyesület vezetője, kétszeres magyar bajnok: A csapatunk a megyei I. osztályban játszik, bajnokok is voltunk már, de általában az első három hely valamelyikén állunk. Az idén elkészült műfüves pályánk a település nagy örömére szolgált, de nagy bánatunk, hogy két éve megszűnt az ifjúsági csapatunk, mivel nincs elég focikedvelő fiatal a faluban.

Erdélyi Bálint, a Berkenyei Tánccsoport vezetője: A fővárosból költöztem ide 12 éve. Számomra nagyon fontos a jó közösség, és itt ezt megtaláltam: irodalmi estek, dalestek, kirándulások színesítik a közösségi programokat. A tánccsoport jelenleg 14 fős, leginkább helyi rendezvényeken lépünk fel. Igazi baráti társasággá kovácsolódtunk, jól érezzük magunkat egymás társaságában.

Schmidt Judit, falusi vendégház üzemeltető: Csoportokat, iskolás osztályokat, baráti társaságokat látunk vendégül, akiket a szálláshelyen túl saját készítésű ételekkel és programokkal várunk. Májustól szeptemberig sokan megfordulnak a faluban. A hagyományőrzés kiemelt szerepet kap Berkenyén, és a fiatalok is szívesen visszatelepülnek a tanulmányaik végeztével.

Feldolgozzák a mosolygó almát, csengő barackot

1992-ben több tucat helyi termelő alapította a Berkenyei Faluszövetkezetet. Fő tevékenységük kezdetben a környéken termelt málna- és bogyósgyümölcs-feldolgozás volt. Míg 30 évvel ezelőtt a megyében hat-hét hasonló hűtőház működött, addig mára a berkenyei – hazánk egyik legnagyobb fagyasztottgyümölcs-feldolgozójaként – utolsó mohikánként van jelen a piacon, de országos szinten is csupán néhány olyan hűtőház maradt, ahol kizárólag gyümölccsel foglalkoznak.

A Faluszövetkezet a település legnagyobb munkáltatója, és adófizetője. A hűtőház téli időszakban mintegy 25-30 főt foglalkoztat, nyáron a betakarítási időben ez a szám 100-ig is felmegy. Az itt dolgozók nagy része a régióból jár be, a faluból a teljes munkaerő mintegy 15 százaléka kerül ki.

– Cégünk három lábon áll: egyrészt gyümölcsöket vásárolunk fel, azt feldolgozzuk és értékesítjük. Másrészt mezőgazdasági tevékenységet is folytatunk, 250 hektár területen gazdálkodunk, ahol gyümölcsöket – meggy, ribizli, szilva, alma – termesztünk. A vendéglátás a harmadik profilunk, tíz embernek adunk munkát a panziónkban – ismertette Schmidt Szilárd, az intézmény ügyvezető igazgatója.

A szakember elmondta, az elmúlt 10-15 évben több nagy, a tevékenységüket érintő változás történt. Egyrészt a málnatermesztés teljesen elsorvadt a régióban. Mint az köztudott, a málna hidegtűrő növény, és az egyre melegedő éghajlat hatására termesztéstechnológiai problémák léptek fel. Másrészt megemelkedtek a bérek, s ezt már nem fizeti meg a feldolgozópiac, a munkaerőhiány elérte Berkenyét is. Mindezen tényezők együttes hatására átálltak az olyan gyümölcsök feldolgozására, amelyeket nem kézzel, hanem géppel takarítanak be – meggy, ribizli, bodza, barack –, így a termelő is hatékonyabban tudja előállítani, és ők is nagyobb volumenben tudnak belőle megvásárolni.

Az elmúlt tíz évben folyamatosan automatizálták az üzemet, komoly fejlesztések történtek. Ma már a gyártósorok nyolcvan százaléka automatizált. A cég 80 százalékban exportra dolgozik, vevőik a legnagyobb élelmiszeripari cégek.

Schmidt József, a Falumúzeum vezetője

– Berkenye egyik fő turisztikai célpontja a hajdani sváb életviszonyokat, kultúrát megelevenítő Faluház.

– 1995-ben vásárolt meg az önkormányzat egy az 1850-es években épült parasztházat és alakította ki benne a Falumúzeumot. Az épület a régi sváb építészet minden jellegzetességét magán viseli. A száz évnél idősebb berendezési tárgyakat a helyiek gyűjtötték össze otthonaikból, s a faluban élő idősek segítségével és útmutatásaik alapján rendeztük be a kiállítást, melynek minden évben szép számú látogatója van.

– Ön évek óta szenvedélyesen kutatja faluja és ősei történetét.

– Ahogy múltak az évek felettem, úgy fordultam egyre inkább a helytörténeti kutatások felé. Már-már megszállottan keresem a gyökereinkkel kapcsolatos információkat. A Falumúzeum kiállításán az őseink életét felelevenítő tárgyakon kívül ritka dokumentumok és képek is megtekinthetők. Itt olvasható a falu története magyar és német nyelven, és Berkenye 1718-ban keletkezett betelepítési okirata is.

– Miről szólt ez a XVIII. századi betelepítés?

– Mivel a török időkben teljesen elnéptelenedett a falu, az akkori váci püspök Althann Mihály Frigyes úgy döntött, hogy német telepesekkel népesíti be újra. A mai Berkenye lakóinak ősei a Bajorországi Würzburg egyházmegyéből érkeztek hajóval a Dunán 1718-ban. A betelepülés óta a mostani fiatalság a tizedik generáció, akik már az „újhazában” nőttek fel.

Központban az energetika

A polgármesteri hivatal épületének energetikai korszerűsítésére a TOP-3.2.1-15-NG1 pályázaton 43.607.259 forintot nyert az önkormányzat. A beruházás környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít, és a jövőben komoly működési költségmegtakarítást is jelent. A foglalkoztatást és a családbarát munkába állást célozza meg Berkenye község bölcsődei infrastruktúrafejlesztése, melyre a jövő évben kerül sor a TOP-1.4.1-16-NG1 nyertes pályázaton elnyert 54.532.706 forintos forrásból.