A fűtési szezonnal támad a csendes gyilkos

A tüzelő-, és fűtőberendezések, az égéstermék-elvezető és szagelszívó rendszerek meghibásodása, valamint a helytelen műszaki megoldások tűzesetet, robbanást, füst-, vagy akár szén-monoxid-mérgezést is okozhatnak. Ezek a tragédiák azonban egy kis odafigyeléssel elkerülhetők lennének.

– A köznyelvben csendes gyilkosnak nevezett szén-monoxid veszélye abban rejlik, hogy színtelen, szagtalan, a szervezetre gyakorolt hatásai könnyen összetéveszthetők más betegségek tüneteivel. Ez az otthonokban leggyakrabban előforduló toxikus gáz, ami a véráramba kerülve meggátolja az oxigén szállítását – mondta portálunknak Szeles Péter.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője hozzátette: általános szabály, hogy csak kifogástalan állapotú tüzelő- és fűtőberendezést, kályhát csatlakoztassunk a kéményhez, hiszen használat közben nemcsak a füst áramolhat ki a réseken, hanem a szikra is kipattanhat a hézagokon. Fontos a kémények évenkénti ellenőrzése, majd legalább négyévenkénti műszaki felülvizsgálata. A biztonságos fűtéshez időnként a gázkazánokat is ellenőriztetni kell

Még a fűtési szezonban sem késő átvizsgáltatni a különböző tüzelő- és fűtőberendezéseket. A gázfűtéses lakásokban a visszaáramló légnemű égéstermék is tragédiát okozhat. A fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, elmozdulhatnak az alkatrészek, ezért használat előtt célszerű a megfelelő képesítésű szakemberrel átvizsgáltatni őket.

Sok helyen fűtenek vegyes tüzelésű kazánnal, azonban ebben az esetben sem elég csak a kéményt, ajánlott a berendezést is átvizsgálni. Veszélyforrásként jelentkeznek a tüzelőanyagok is, ha nem megfelelően tárolják azokat. Mindenképp biztosítani kell a kazán és a tüzelőanyag közötti távolságot, továbbá a fűtőberendezés környezetéből fontos eltávolítani a felhalmozott éghető anyagokat is.

– A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés begyújtásához ne használjunk tűz vagy robbanásveszélyes éghető folyadékot. A füstcső hézagmentesen illeszkedjen, mert a visszaáramló füst mérgezést, a széteső cső pedig tüzet okozhat – hívta fel a figyelmet Szeles Péter.

Kifejtette továbbá: az emberek manapság korszerű, jobban záródó nyílászárókat választanak, azonban ne feledkezzünk el arról, hogy ezek a veszélyt is fokozzák, főleg ott, ahol a nyílt égésterű berendezések – bojler, kéményes konvektor, kazán – elszívhatják az oxigént. A problémára megoldást jelenthet a szabályozott szellőzőberendezés, valamint a rendszeres szellőztetés is. A szén-monoxid – elkeveredve a levegővel – belélegzés esetén fulladást okozhat. A gázkészülékekkel ellátott helyiségekben érdemes lehet szén-monoxid-jelzőkészüléket is felszereltetni a balesetek elkerülése céljából.

Ha mégis megtörténne a baj...

A mérgezés tünetei jelentkezhetnek hirtelen vagy fokozatosan is. A következők lehetnek: szédülés, nehézlégzés, fejfájás, émelygés, hányinger, gyengeség, súlyos esetben akár ájulás is. Ha ezek közül valamelyiket, vagy egyszerre több tünetet tapasztalunk, szén-monoxid-mérgezésre gyanakodhatunk, ezért azonnal menjünk friss levegőre, és hívjunk orvost! Amennyiben szén-monoxidot észlelünk, nyissuk ki az összes ablakot és ajtót, és amennyiben lehetséges, rögtön kapcsoljuk ki a tüzelőberendezést is! Hagyjuk el az épületet mindaddig, amíg fennáll a mérges gáz kritikus koncentrációjának a veszélye! Azonnal kérjünk orvosi segítséget, és addig ne használjuk újra a tüzelő-, fűtőberendezést, amíg a szükséges engedélyekkel rendelkező szakember át nem vizsgálta azt, és meg nem javította a hibákat! Baj esetén rögtön hívjunk segítséget!