almanach 2019

2019.11.30. 11:20

Bemutatkozik Ecseg, ahol szeretnék fellendíteni a közösségi életet

Az elmúlt években elnyert pályázati támogatásoknak köszönhetően számos fejlesztés valósulhatott és valósul meg a településen. A legfontosabb beruházás a szennyvízcsatorna kiépítése, ami konzorciumi keretek között történik. A munkálatok nemrégiben kezdődtek és jelenleg is folynak mintegy 960 millió forintos összegből.

Bercsényi Kinga

A helyi önkormányzat munkahelyeket teremtene és kiaknázná a környék turisztikai értékeit

Forrás: NMH

Fotó: H.Cs.

 

Ecseg

Polgármester: Moravcsik Ferenc

Alpolgármester: Csonka György

Aljegyző: Gajdics Gábor

Képviselő-testület: Szerémyné Baráth Éva, Nagyné Baranyi Elza, Kórósné Borsik Zsuzsanna, Rácz

Dezső, Zombori Zoltán István

A hivatal elérhetőségei: 3053 Ecseg, Hősök tere 2.,

tel.: 06-32/490-256, E-mail: [email protected]

Lakosság: 1180 fő

A falu története:

Első írásos említése 1238-ból származik. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt. A középkortól kezdve egyházas hely, 1656-ban Nógrád vármegye püspöki helynöke az itteni plébános. A 16–18. század között a hely birtokosa a Forgách család volt. A török idők után kiemelkedő a szőlő- és bortermelése.

– Az összes önkormányzati épületünket felújítjuk (orvosi rendelő, művelődési ház, polgármesteri hivatal, a volt idősek otthona) 130 millió forint összegből – mondta Moravcsik Ferenc, Ecseg polgármestere, aki kiemelte, hogy szintén pályázati támogatás tette lehetővé az említett ingatlanok, valamint az óvoda épületének napelemekkel történő ellátását is. Az óvoda épületének eszközbeszerzéssel egybekötött felújítása 67 millió forintos összegből ez elmúlt évben már megtörtént.

A településrészi szeg­re­gá­tum felszámolására közel 340 millió forintos összeget nyert az önkormányzat. A projektek során javítják a lakhatási feltételeket, komplex fejlesztő programokat szerveznek, valamint játszótér és egy szolgáltató ház (csillagpont) létrehozása is meg fog történni.

– A Magyar Falu Programon belül négy pályázatot nyertünk meg. A temetőben járdát, új urnafalat, és a temető kerítését fogjuk megépíteni. Eszközbeszerzés címén traktort vásároltunk kiegészítő munkaeszközökkel (tolólap, lyukfúró és árokásó adapter). Az egészségügyi ellátás színvonalának javítása érdekében eszközbeszerzésekre került sor – mondta a polgármester.

Jelenleg 32 fővel közmunkaprogramok is működnek a faluban, a Start munkaprogramban dolgozók növénytermesztéssel és állattartással foglalkoznak. A produktumok (zöldségfélék) az óvoda konyháján kerülnek felhasználásra. Az állattenyésztés keretén belül a mangalicaszaporulatot szociális támogatáskánt biztosítják a lakosság részére.

– A következő öt évben szeretnénk a közösségi és kulturális életet fellendíteni, és lehetőségeink szerint munkahelyet teremteni. Jelenleg önkormányzatunk a legnagyobb foglalkoztató, egy ide települő nagyobb vállalkozás viszont sokat jelentene a munkanélküliség csökkentése, valamint az önkormányzat bevételét illetően. Mindezek mellett pedig igyekszünk majd turisztikai értékeinket is kiaknázni – tette még hozzá Moravcsik Ferenc.

A helyi önkormányzat munkahelyeket teremtene és kiaknázná a környék turisztikai értékeit
Fotó: H.Cs. / NMH

Megkérdeztük: Mi a véleménye Ecsegről?

Zombori Zoltán képviselő, egyházközség elnöke: Születésem óta a itt élek, feleségemmel itt neveljük két gyermekünket. Nemrég újra képviselőnek választottak, és a római katolikus egyházközség elnöke is vagyok. Szeretek itt lakni, a családom, a barátaim körében. Képviselőként azon leszek, hogy megszolgáljam a bizalmat, s a falu összes lakóját képviseljem.

Bagyinszki István helyi lakos: Tízévesen kezdtem Ecsegen az 5. osztályt. Iskolai rendezvények révén akkortól veszek részt a falu életében. 1977-től – a házasságomat követően – lakom Ecsegen. Jól érzem itt magam, gyakran találkozom a barátaimmal, A Vidám Fiúk és Vidám Csajok csapatával most a karácsonyi, a templomunk javára rendezett jótékonysági műsort gyakoroljuk.

Több környékbeli faluba is hívják őket

Az Ecsegi Vidám Fiúk csapatának története 2002 őszének végén kezdődött. Versekből, dalokból és humoros jelenetekből álló műsoraikkal azóta már számos sikert magukénak tudhatnak.

A tagok között általános iskolást és kamionsofőrt is találni

Megújult a helyi óvoda és a hivatali épületeket is korszerűsítik

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül több pályázatot is nyert a település az elmúlt években. 67 millió forintból megújult az ecsegi Napraforgó Óvoda, a jövőben pedig az összes önkormányzati épület (orvosi rendelő, művelődési ház, polgármesteri hivatal, a volt idősek otthona) felújításra kerül majd, mintegy 130 millió forint összegből. A munkálatok során elsősorban a nyílászárók cseréje, az épületek hőszigetelésének kiépítése valamint a fűtés és világítás korszerűsítése fog megvalósulni.

– Első nőnapi műsorunk ötlete Gulyás Gabi barátunktól származott. Összehívott pár ismerőst, akikről úgy gondolta, hogy mellé állnának ebben a dologban. Kezdeményezése szerencsére kedvező fogadtatásra talált és a műsornak, amit összeraktunk, nagy sikere lett. Nagyon jó érzés volt látni a sok mosolygós arcot és hallani azt a sok dicséretet, amit kaptunk. Már ekkor elhatároztuk, hogy a következő évben folytatni fogjuk – nyilatkozta lapunknak Bagyinszki István, a kis csapat koordinátora.

A csoport az első néhány évben csak Ecsegen szerepelt. Aztán ahogy híre ment a dolognak, hívták őket Csécsére, Alsótoldra, Cserhátszentivánba. Egy alkalommal még Mátraverebélybe is eljutottak. Előadásaik gerincét mindig a nőnapi műsor adja, mert arra készülnek új produkcióval, de fellépnek húsvétkor és karácsonykor is.

– Minden évben készülünk valamivel. Az aktuális első megbeszélésen átgondoljuk az ötleteket, javaslatokat, hogy ki mit tud vállalni és mit szeretne csinálni. A felkészülés sohasem könnyű, mert az általános iskolástól a kamionsofőrig mindenféle ember van közöttünk, és a próbák csak hétvégére korlátozódnak. Ettől függetlenül nagyon jó ezt csinálni, hisz tartozunk valahová, és jólesik hallani, amikor megköszönik a műsorunkat. Ez mindig újabb lendületet ad a folytatásra – mondta Bagyinszki István, aki azt is elárulta, hogy 2018-tól egy dalolós lánycsapat is kíséri őket fellépéseikre.

Stadler Árpád – helyi lakos, volt iskolaigazgató

Stadler Árpád

– Hogyan kötődik a faluhoz?

– Négyéves korom óta élek Ecsegen, akkor költöztünk ide Felsőtoldról. Egyre jobban megtetszett ez a település, a barátaimmal felfedeztük a környékbeli erdőket, szerettünk kirándulni. Érdekelt a botanika és a madarászat is. Nagyjából 50 védett növényfajt sikerült regisztrálnom a környéken. A helyi iskolában először pedagógusként, majd később közel 25 évig iskolaigazgatóként is dolgoztam. Emellett több éven át képviselőként is munkálkodtam. Iskolaigazgatóként többek között egy természet- és környezetbarát iskola kialakítása volt a célom, valamint az élet tartalmasabb, értékesebb megélésének igényére való nevelés.

– Ecseg – Falu a Bézma alján címmel könyvet írt. Hogyan született meg ez a mű?

– Nagyon régóta gyűjtöttem az adatokat a faluról. 1996-ban kért fel az önkormányzat egy településtörténeti munka elkészítésére, ami végül 1999-ben jelent meg. Nagyon boldog voltam, hogy az államalapítás 1000 éves évfordulójára ez megvalósult. Örömömet leltem ebben a munkában. Nemcsak a szöveget, de a könyvben található fotókat is én készítettem.

– Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

– Nemcsak sikerélmény, de olyan sok kudarc is ért már, hogy nagy terveim nincsenek. Egy megújult helytörténeti és néprajzi gyűjtemény jövőbeni megvalósítását azért szeretném még elérni. Ehhez az önkormányzat már ingatlant is vásárolt.

Innen ered a betlehemes első leirata

Ecseg vára

Ecseg vára minden bizonnyal valamikor a 13. század második felében épülhetett Csák fia, János utasítására. Később Harsundorfer Ulving a tulajdonosa, majd a Szécsényi család birtokába kerül. A huszita birtokbavétel és hadakozások idején a vár állapota erősen leromlott, nagy része a XV. században elpusztult, a későbbiekben pedig Hollókő várának tartozéka lett.

Az 1900-as évek elején aztán végleg elbontották a maradványokat. A Várhegy tetején jelenleg egy emléktábla hirdeti helyét. Néhány mai térképen Ilona-vár, Leányvár néven szerepel.

A településről származik a betlehemes játék első magyar nyelvű emléke, amely az ecsegi Szent Kereszt Céh jegyzőkönyvében maradt ránk. A kézíró Liptay István, aki 1684 és 1694 között kétszer volt a faluban plébános és valószínűleg ez idő alatt jegyezhette le a játékot. Latin címe ellenére ez a betlehemezés legrégibb ismert magyar szövege, amelyet Holl Béla publikált először. A játék magyar karácsonyi énekeket tartalmaz, és népies megfogalmazásban szerepelteti a pásztorokat. Jelenleg a Váci Egyházmegyei Könyvtárban őrzik.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában