2019.08.27. 15:52
Kanyó családok nemzetközi találkozójának adott otthont Varsány
Idén már nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kanyó családok nemzetközi találkozóját, amelynek másodszor adott otthont Varsány.
Határainkon túlról is érkeztek a Kanyó családok találkozójára Beküldött fotó
A rendezvényt 2011-ben Diószeghyné Kanyó Emília hozta létre, akit nagyon érdekelt a származása.
– Egy családfakutatási oldalon ismerkedtem meg olyan emberekkel, akik szintén a Kanyó família történetét kutatták. Később velük együtt folytattam a keresést, majd megszerveztük az első családtalálkozót Hermánszegen – mondta Diószeghyné Kanyó Emília.
Ettől kezdve minden évben más községben tartották a különleges randevút, beleértve egy másik nógrádi települést, Hasznost is.
– A helyszínt igyekszünk úgy megválasztani, hogy sok Kanyó család éljen a környéken. Idén ezért esett a választásunk Varsányra, ahová 170-en látogattak el, köztük sok rendszeresen visszatérővel. Nemcsak az országból, hanem Svédországból, Svájcból, Szlovákiából, Romániából, Angliából, Franciaországból, Spanyolországból, Luxemburgból és Németországból is érkeztek résztvevők – fejtette ki Diószeghyné Kanyó Emília.
A találkozó szokás szerint szentmisével kezdődött, majd megismertették a jelenlévőkkel Varsány 800 éves történetét. Ezt követően dr. Kanyó Balázs tartott előadást a Kanyó család történetéről, valamint a kutatási eredményeikről. Mindezt egy közös ebéd és zenés mulatság követte. Az esemény fénypontja a Nemoda Kanyó Éva által készített grillázstorta volt, a Kanyó-találkozó címerével.
– A rendezvényen mindig előfordul, hogy néhány rokon itt találkozik először egymással. Ráadásul ezek a családok magukkal hozzák a családfájukat, amelyeket én összegyűjtök. Később pedig egy kiadványban szeretném összefoglalni ezeket – mondta Diószeghyné Kanyó Emília.
A legrégebbi, ismert Kanyók Háromszéken éltek és székely eredetűek voltak. A család 1592 és 1714 között öt alkalommal részesült nemességben az erdélyi fejedelmektől és a magyar királyoktól. Az orbaiszéki Kanyók egy része a törökdúlást követően Szatmárba, másik része Nógrád megyébe került, ahol jobbágyi birtokokat kaptak. Ezért sok szállal kötődnek szűkebb hazánkhoz, s annak olyan településeihez, mint Herencsény, Bokor, Rimóc, Jobbágyi, Buják, Nógrád, Becske, Őrhalom és Szanda.