hét embere

2019.07.22. 19:50

Helytállt a Hableány mentésénél a balassagyarmati búvár

Talán nem túlzás azt állítani, hogy 2019. május 29-ének éjszakája örökre megváltoztatta a magyar köztudatot a hableány szóval kapcsolatban. A sellők nevét viselő személyhajó tragikus balesete és a rendkívül nehéz körülmények között végzett mentés munkálatai közel két héten át tartották izgalomban a hazai közvéleményt. A balassagyarmati Szokolóczi Zoltán címzetes tűzoltó zászlós, búvár jelen volt a Hableány mentésénél, s embert próbáló helyzetben tett tanúbizonyságot a legmagasabb szakmai tudásról és bátorságról. Nagy hozzáértést igénylő munkájáért és példaértékű helytállásáért a Magyar Búvár Szakszövetség – 14 társával együtt – a legmagasabb búvárelismerésben részesítette: az úgynevezett negyedik csillagot is átvehette. Dr. Pintér Sándor nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes pedig a Rendkívüli Helytállásért érdemjel ezüst fokozatát adományozta számára.

Sziládi Krisztina

A Magyar Búvár Szakszövetség a legmagasabb búvárelismerésben részesítette: a negyedik csillagot is átvehette

Forrás: NMH

Fotós: T.A.

– Induljunk a kezdetektől, hiszen senki nem születik búvárnak. Hosszú volt a Hableányig vezető útja?

– Valóban, nem mindig a víz volt az életem egyik meghatározó eleme. A tűz előtte járt. Egy hirtelen ötlettől vezérelve jelentkeztem tűzoltónak 1996-ban. Egy évig vonulósként dolgoztam a gyarmati tűzoltóságon, utána lettem gépkocsivezető. Húsz évet töltöttem Balassagyarmaton. Az utolsó öt esztendőben már különleges szerkezelő voltam.

A Magyar Búvár Szakszövetség a legmagasabb búvárelismerésben részesítette: a negyedik csillagot is átvehette
Fotó: T.A. / NMH

– Milyen emlékei vannak ezekről az időkről?

– A tűzoltók munkája köztudottan nagy fizikai és lelki megterhelést jelent, nekem mégis nagyon szép, meghatározó része volt ez az életemnek. A másoknak nyújtott segítségen túl a bajtársiasságot említeném meg, mint fontos tényezőt. Nagyon jó csapatunk volt, együtt harcoltunk, jóban-rosszban vállvetve, és kisegítettük egymást a civil életben is. Egy tűzoltó nem tűzoltó – mondogatjuk magunk közt. Nekünk mindig ott van a társunk, akire bizton számíthatunk a legveszélyesebb helyzetekben is. Nagyon komoly összhangban kell dolgoznunk. Ez egy csodálatos csapatmunka, sokkal többet ad, mint más foglalkozások során a munkatársi viszony. Egy-egy nehéz eset után mindig összeültünk és átbeszéltük a történteket.

– Kívülállóknak mindig különös, ha valaki olyan pályán dolgozik, ahol mindennapi eset a tragédia, a halállal való találkozás. Mi jár ilyenkor az önök fejében?

– Az, hogy meg kell oldani a feladatot. Másképp ezt nem lehet csinálni. Az adott helyzetben csak a probléma megoldására kell koncentrálni, s utána nem szabad hazavinni a munka során tapasztaltakat. Az egyik parancsnokom úgy tanította: „ami otthon van, azt hagyd otthon, ami itt történik, azt pedig ne vidd haza!”. Ha figyelsz, ez sikerül, de nem könnyű. Szerencsére eddig nem kellett pszichológus segítségét igénybe vennem.

– Hogyan került a tűzből a vízbe?

– A szakszervezetünk meghirdetett egy kedvezményes búvártanfolyamot 2011-ben, amelyet a búvárszolgálat szervezett. Jelentkeztem, és az elméleti, majd az uszodai vizsga után Horvátországban letettem a nyílt vízi vizsgát is. 2016-ban kaptam egy ajánlatot, hogy jöjjek a fővárosba, a 13. kerületi búvárszolgálathoz. Mielőtt felszereltem hozzájuk, el kellett mennem a Dunába merülni. Hát mit mondjak, van különbség az Adria áttetsző vize és a Duna hordalékos, átláthatatlan közege között… Ez utóbbi kemény próba, óriási odafigyelést, erőt igényel. Áramlattal szemben kell úszni, mintha óriási szélben menne az ember, nagyon fárasztó, nem látunk semmit. Úgy szoktuk mondani: a vakond zsebébe merülünk.

– Kegyeleti okokból nem mondhat el túl sokat a Hableány mentéséről. Mégis, mit tudhatunk?

– A mi fő feladatunk egy esetleges életmentés és – a hajó kiemeléséhez szükséges felszereléssel rendelkező – ipari búvárok biztosítása volt. Emellett az volt a dolgunk, hogy összeszedjük és eljuttassuk a megfelelő helyre a víz alól felbukkanó holttesteket és a különböző tárgyakat. Ha az ipari búvárokkal történt volna valami, az ő mentésük is a mi feladatunk lett volna. Szerencsére nem kellett beavatkoznunk. Ők egy külön búvárkodási technológiát képviselnek: sokáig lenn tudnak maradni, és szennyvízbe is merülnek, ha kell. Úgynevezett teli álarcuk van, folyamatosan kapják a levegőt, mi viszont palackkal merülünk, tehát véges a lent tartózkodásunk ideje.

– Nagyon megterhelő volt kilenc napon keresztül reggel fél héttől este nyolcig helytállni?

– Az utolsó nap volt a legnehezebb. Ekkorra a hajót már ablakszintig kiemelték a vízből. Nekünk kellett bemenni, s felderíteni, majd kihozni a biztonságos pontonra a holttesteket. A fertőzésveszély miatt szigorú szabályok voltak előírva, egy zárt területen dolgoztunk. A hajóra két búvár mehetett, kettő biztosította. Két másik társammal voltunk kint mi, akik a többieket kiszolgáltuk, segítettünk, ha kellett. A tűzoltómúltamra való tekintettel az én feladatom volt a feszítővágó és a szivattyú kezelése. Én csak akkor mehettem fel a hajóra, ha vágni kellett valamit. Ezek az emlékek nagyon frissek még, folyamatosan dolgozom fel magamban…

– Meddig lehet még búvár?

– Amíg az orvosi követelményeknek megfelelek, a szervezetem engedi. Remélem még sokáig, mert nagyon szeretem ezt a munkát.

Névjegy: Szokolóczi Zoltán

A Balassagyarmaton élő Szokolóczi Zoltán Vácon született 1974-ben. Középiskolába szülővárosában, az Ipari Szakmunkásképző Intézetbe járt, ahol autószerelő szakon végzett. 1996-tól a balassagyarmati tűzoltóságon teljesített szolgálatot, majd 2016-ban a budapesti 13. kerületi tűzoltó búvárszolgálat kötelékében helyezkedett el. Évek óta tagja az Ipoly-völgyi különleges mentők csapatának. A Hableány mentésében való részvételéért a Magyar Búvár Szakszövetség legmagasabb elismerését és a Rendkívüli Helytállásért érdemjel ezüst fokozatát vehette át. Nős, két fiúgyermek édesapja.

 

Címkék#hét embere

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában