jegyzet

2019.07.26. 11:11

Főiskolai emlék

Huszonhét évvel ezelőtt, egy júliusi hajnalon szálltam fel barátaimmal a Balassagyarmatról induló „Piroskára”, hogy levonatozzunk a balatoni nyaralásra.

Hegedűs Henrik

Aznap jelentek meg az egyetemi és főiskolai felvételi ponthatárok, és a hét fiúból mi öten izgultunk is rendesen. Amint megérkeztünk Aszódra, a trafik felé vettük az irányt. Pár perc múlva buzgón lapozgattuk az újságot, ujjunk hegye sebesen siklott lefelé a sorokon, keresve a megfelelő helyet és számot. Először talán én kiáltottam fel, amint megállapítottam, hogy szeptemberben Szombathelyen folytathatom, történelem–földrajz szakon. Kisvártatva másik három társam is örömittas lett. Egyedül Szilárd esett komoly töprengőbe. „Mi a baj?” – kérdeztük tőle, mire azt felelte, ő bizony nem emlékszik, melyik felsőoktatási intézményt írta be harmadik helyre, mert bizony Egerről és Pécsről lemaradt. „Szeged vagy Szombathely?” – mormogott maga elé, mire azt javasoltuk, azonnal keressen egy telefonfülkét, hét óra elmúlt, az anyja biztosan felébredt már, ő megmondja a frankót. Szilárd így is tett, felhívta szülőjét, és amint kilépett a fülkéből, széles mosoly terült el az arcán. Ötből öt! Vontuk le a következtetést, és mire leértünk Balatonszabadi-Sóstóra, este a kemping a mi harsogásunktól volt hangos. Még arról is elfeledkeztünk, hogy a boldogságtól teljesen megmámorosodva értesítsük az otthoniakat. Ma már ugyebár, a digitális technika fondorlatos világában ilyen fordulatos történetek aligha játszódnak le.

Ezek is érdekelhetik