almanach 2019

2019.07.03. 11:20

Bemutatkozik Nógrádsipek, a hidak faluja

Nógrádsipek a szécsényi járás déli részén fekvő zsáktelepülés, kiépített infrastruktúrával rendelkezik. A község vezetői azért dolgoznak, hogy békés, nyugodt település legyen a falu, ahonnan az emberek nem vágynak el.

Szenográdi Ferenc

 

Nógrádsipek

Polgármester: Vizi Zoltán

Alpolgármester: Szita Örs

Jegyző: Kiss Tamás

A képviselő-testület: Oravecz László, Szitáné Kiss Szilvia, ifj. Vizi Ferenc.

Községháza: 3179 Nógrádsipek, Jókai út 4.

Lakóinak száma: 698 fő

Jeles napok: Falunap- és Vadrózsa Fesztivál, Farsangi fesztivál, Télbúcsúztató, Vendégség

Látnivalók:

Sok szép park, a Balás-kúria és az előtte fekvő park a falu egyik gyöngyszeme, a megbékélés keresztje, hősi emlékmű, pincesor, római katolikus templom.

Védett terület: A Dobos-kút a foltos szalamandra szaporodóhelyeként szolgál.

Az önkormányzat minden kezdeményezést támogat, amely az itt élőket segíti. Épületet adtak például annak a vállalkozónak, aki varrodát létesített, s négy személy számára biztosít munkát.

A szociális ebédért csak 300 forintot kell fizetni, helybe is szállítják, a faluban kilencvenen élnek a lehetőséggel.

Az elmúlt öt évben több felújítást, korszerűsítését hajtottak végre. A falu központjában parkoló épült, a Balás-kúria előtt pihenőparkot alakítottak ki. A kúria épületét rendbe hozták, közösségi házként üzemel, ott kapott helyet a könyvtár.

Ezenkívül a temetőben felújították a ravatalozót. Új útburkolatot kapott a Dózsa György út, felújították az óvoda konyháját és kibővítették az ebédlőt. A Szécsényi úton elkészült az új járda. Korszerűsítették a pincesorhoz vezető utat, villanyhálózat épült.

Az önkormányzat pályázati pénzből fejlesztette a hivatal épületének energetikai rendszerét. Hőszigetelést végeztek, napelemek kerültek a tetőszerkezetre. Önerőből rendbe tetették a József Attila úton lévő patak medrét, hogy nagyobb esőzések idején a víz ne árassza el a környéket. A Rákóczi út északi részén, a sportpálya környékén pedig helyrehozták a felszíni vízelvezetőket.

Nógrádsipeket akár nevezhetjük a hidak falujának. A településen „csak” két patak folyik keresztül, de több kilométer hosszúságú a felszíni vizet elvezető árkok hossza, amelyeket folyamatosan karbantartanak. A patakokon kilenc híd ível át. A nagy esőzések gondot okoznak, mert a csapadékvíz a falura folyik a környező hegyekből. Ezért rendszeresen tisztítják a vízelvezetőket. Az erdőben az egyik pataknál tározót is építettek.

A falu egyik gyöngyszeme a Balás-kúria, előtte pihenőparkot alakítottak ki nemrég
Fotó: Sz.F. / NMH

Megkérdeztük: mit jelent Önnek Nógrádsipek?

Czele Bernadett

Czele Bernadett: – 1995-ben kerültem ide tanítani. Megtetszett a környezet, a fogadtatás. Férjhez mentem, itt maradtam. Az emberek segítik egymást, jó közösségben élnek itt. A legfontosabb, hogy jó légkörben tudok tanítani. Szomorú, hogy egyre kevesebb a gyermekek száma. Amikor a faluba kerültem, több mint 50 alsós járt az iskolába, ma a létszámuk 14.

Pifka Ferenc

Pifka Ferenc: – Tősgyökeres sipeki vagyok, a hivatal informatikusaként dolgozom. Sipeket nyugodt, békés falunak tartom, ahol nincsenek atrocitások. Az emberek tisztelik és ismerik egymást, nem tudnak az utcán úgy elmenni egymás mellett, hogy ne köszöntsék a másikat, ne legyen egymáshoz pár kedves szavuk, Sipek a megye egyik gyöngyszeme!

Slingár Zsolt

Slingár Zsolt: – Ide nősültem, jól érzem itt magam, megbecsülnek. Az önkormányzat traktorosa, gépkocsivezetője vagyok. Szerintem Nógrádsipek a tiszta környezetével, levegőjével, a palóc hagyományokkal, biztonságával, bármelyik európai településsel felveheti a versenyt. Éjszakára nem kell bezárni a házunk ajtaját, a kerékpár kinn maradhat az utcán, nem viszik el.

Új életre kel a fa a faragó keze alatt

Kanyó Balázs gyermekkorában megszállottan szeretett rajzolni, ám az általános iskolai tanulmányai után épületasztalosnak tanult. Amikor az előírt gyakorlati munkákat elvégezte, az iskola műhelyében kis tárgyakat kezdett faragni. Mestere ezt látva azt mondta: Neked ezen az úton kell tovább haladnod, mert tehetséged van hozzá. – Belső kényszert éreztem, hogy mindazt, amit elgondolok, fából megvalósítsam. Nem szeretek kész alkotásokat másolni, az egyedi dolgok érdekelnek – mondta Kanyó Balázs.

Kanyó Balázs egyik szobra Lengyelországba került
Fotó: Sz.F. / NMH

A mester udvarán hatalmas farönkök várnak arra, hogy a művészi munka nyomán életre keljenek. A műhelyben különböző gépek, rönkhasító, szalagfűrész és számtalan egyéb szerszám mellett több félkész alkotás is látható.

Kanyó Balázs művészi alkotásai számos helyen megtalálhatók, még külföldre is került belőlük. Itt a faluban áll az 1848-as és az 1956-os emlékmű, a kúria előtti parkban a faragott padok és a temető díszes kapuja is az ő munkáját dicséri.

Szécsényben a templom folyosóján látható Szent Ambrusról mintázott szobra. Szent Mihály szobrát pedig egy felvidéki megrendelésre készítette. A Szent Hedvigről mintázott munkája például Lengyelországba került. Őrhalomban kopjafák, Varsányban szintén több mű őrzi a nevét… és még sorolhatnánk azokat a településeket, ahol kül- és beltéri alkotásai láthatók.

Kanyó Balázs elmondta, hogy a faragáshoz a belső indíttatás, a fantázia, a jó kézügyesség és a szakmai gyakorlat mellett a fizikai erőnlét is fontos. Ami az alapanyagokat illeti, azokat a nógrádsipeki erdőből szerzi be.

Uram Istvánné, mesemondó, énekes

– Hogyan lett Margit néniből a falu – Nógrád megye szerte híres – mesemondója és népi énekese?

– Mindig vidám, jókedvű alaptermészetem volt. A mesélés szeretetét édesapámtól örököltem, aki annak idején rengeteg mesés történetet mondott nekem. Alig voltam nyolcéves, amikor Oravecz István, a falu akkori kántortanítója felfedezte bennem a tehetséget. Már negyvenöt éve, az 1974-es alapítástól tagja vagyok a Baranyi Béla tanító által szervezett Vadrózsa Hagyományőrző Csoportnak és a helyi színjátszó körbe is bekapcsolódtam. Mindezek alapján nem csoda, hogy több száz mesét és éneket tudok mind a mai napig.

Uram Istvánné
Fotó: Sz.F. / NMH

– Mely közönség a leghálásabb a tanulságos, fordulatos történetekért?

– A gyermekeimnek és az unokáimnak meséltem a legnagyobb örömmel, de természetesen a helyi rendezvényeken is nagyon szívesen fellépek, énekelek, vagy mesét mondok. Sok meghívást kapok egyéb helyekről is, és hacsak tudok, eleget teszek a felkéréseknek, igyekszem örömet szerezni a legváltozatosabb közönségnek.

– Nyugdíjas létére a sok fellépés igencsak komoly elfoglaltságnak tűnik…

– Éltető elemem, hogy régi dalokat énekeljek és sokat meséljek, és az, hogy ezzel jókedvre deríthetek másokat. Még filmfelvétel is készült egy-egy szereplésemről. Bárhol fellépek, igyekszem jó hírét vinni a falunak, a szülőföldemnek, amit nagyon szeretek.

A falu története

Sipek szlovák eredetű szó, a vadrózsabokor termését, a csipkét nevezik így. Első okleveles említése 1265-ből való, a következő írásos emlék 1321-ből származik. A Sipeket birtokló család Károly Róberttel szemben Csák Mátét támogatta, az oligarcha hatalmának megtörése után a király Sipeket (Sypek) Szécsényi Tamásnak adományozta. A királyi adószedők 1545-ben öt portát írtak össze. Az 1548-as magyar összeírásban már csak négyet említenek, Lossonczy István tulajdonában. Sipek birtokosai 1570-ben a Forgách és a Nyáry család. A reformáció nem érintette a falut, lakói katolikusok maradtak gróf Forgách Zsigmondhoz hasonlóan. Sobieski lengyel király 1683-ban visszafoglalta Szécsényt a töröktől, Sipek ekkor néptelen volt. A Balás család 1690-ben visszaköltözött a faluba. Területe a Nyáry és a Forgách család tulajdonában volt, nagy részét a Balás család művelte. A falu első temploma 1686-ban épült, leégett, csak 1745-ben épült újjá.

Ezek is érdekelhetik