Bemutatkozik Karancsalja, ahol a polgármester a község jobbá tételére törekszik
Egy község fejlődéséhez mindig kevés a saját forrás, éppen ezért Sulyok Oszkár Jánosné minden pályázati lehetőséget kihasznál annak érdekében, hogy szebbé, élhetőbbé váljon Karancsalja. Polgármesterré választása óta elsőrendű feladatának tekinti a település folyamatos fejlesztését.
Sulyok Oszkár Jánosné polgármester továbbra is a község jobbá tételéért dolgozik Fotó: L. B.
– 2014-től a közfoglalkoztatási programban sok elképzelésünket sikerült megvalósítani, amelyre nagyon büszke vagyok. Ezután ismét folytatódott a sikerhullám, hiszen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak köszönhetően több pályázatunk is pozitív elbírálásban részesült – kezdte gondolatait Sulyok Oszkár Jánosné.
Karancsalja
Polgármester:
Sulyok Oszkár Jánosné
Alpolgármester:
Kadlót Csaba
Jegyző:
dr. László Tünde
Képviselő-testület:
Jakubovicsné Tóth Ilona,
Mizserné György Erzsébet,
Pál Gyuláné,
Sasvári József János,
Zsidai Ferenc
Községháza:
3181 Karancsalja, Rákóczi út 174. Tel.: 32/ 445-445
A polgármester hozzátette: két projekt megvalósítása is konzorciumban történik Karancslapujtő, Karancskeszi, illetve Karancsalja között. Az egyik a kerékpárút kiépítése, a másik a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése. A bicikliút és a járda 284 millió forintból épül majd ki a községben, amely a közbeszerzés fázisában tart. A település egyes részein szükségessé vált a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése, amely tavaly ősszel már be is fejeződött. Ezeken kívül 13 millió forintot nyert Karancsalja az Ady Endre út járhatóbbá tételére, valamint 18 millióból állították helyre a Szabadság úti hidat.
A tervek szerint hamarosan megkezdik a Karancsaljai Napfény Óvoda felújítási munkálatait is, amelyre 103 millió forintot kapott a falu. Ezen forrásból épül egy 60 négyzetméteres tornaszoba, a létesítmény tetőtere pedig iroda-, illetve egyéb kiszolgálóhelyiségekkel bővül. A már meglévő csoportszobákat bővítik, valamint épületgépészeti felújítások is lesznek az intézményben.
A tervek között szerepel többek között az orvosi rendelő korszerűsítése és eszközök vásárlása, a belterületi utak felújítása, térfigyelő kamerarendszer kiépítése, valamint munkagépek beszerzése a közterületek karbantartásához.
Sulyok Oszkár Jánosné polgármester továbbra is a község jobbá tételéért dolgozik Fotó: L. B.
Büszkeség
Az 1989-ban újraalakult Karancsaljai Munkás Sportegyesület az elmúlt tíz esztendő megyei bajnokságaiban szinte mindig dobogós helyen végzett. Az együttes tavaly elérte egyik legnagyobb sikerét, ugyanis a megyei III. osztály Keleti csoportjának a bajnoka lett.
A nemrégiben véget ért szezonban pedig ismét bizonyítottak, hiszen bronzéremmel jutalmazták a csapat kitartó munkáját. Bátran állíthatjuk, hogy a falu hírnevét folyamatosan öregbítő Karancsaljai Munkás Sportegyesületnek meghatározó szerepe van a nógrádi fociéletben.
Megkérdeztük: mi a véleménye Karancsaljáról?
Sholcz Katalin: – 2002-ben a kert és a vidék szeretete miatt költöztem a településre. Az itt töltött évek során sok jó emberrel megismerkedtem, továbbá a helyi egyháztanács tagja lettem. Ennek köszönhetően több program szervezésében is oroszlánrészt vállalok. Tavaly egy pályázatnak köszönhetően 15 millió forintból újítottuk fel a templom tetőszerkezetét.
Bogár Gyula: – 76 esztendővel ezelőtt szeretett falumban láttam meg a napvilágot, és azóta is a községben élek. Fiatal korom óta nagyon szoros kötelék fűzött a helyi közösséghez. Hosszú ideig fociztam, majd elnökként is irányítottam a csapatot. A helyi Rozmaring Nyugdíjas Egyesületnek is az alapító tagja vagyok, ahol szintén jó közösségre leltem.
Pál Dóra: – Születésemtől Karancsalján élek a családommal együtt. Két évet Budapesten laktunk, de úgy döntöttünk, visszaköltöztünk, mert a vidéki élet jobban tetszett mind nekünk, mind pedig a két gyermekünknek. Jelenleg a Karancsaljáért Alapítvány és a helyi iskola szülői munkaközösségének a tagja vagyok, ezáltal veszek részt a falu programjainak a szervezésében.
Sasváriné Gregus Ildikó
Sasváriné Gregus Ildikó, a helyi óvoda vezetője
– Miért szeret itt élni?
– 1982-ben, 19 éves koromban házasságkötésem révén kerültem a településre. Ugyanabban az esztendőben lettem a Karancsaljai Napfény Óvoda pedagógusa, 1997-től pedig az intézményvezetője. Karancsalja nyugodt, szép község, amit a Karancs-hegység vonulatai tesznek még csodálatosabbá. Éppen ezért nagyon szeretem a települést, amely folyamatosan fejlődik, továbbá jó a közösségi élete is.
– Milyen fejlődéseken ment át az óvoda az ön által ott töltött közel 40 év alatt?
– Vezetői pályafutásom alatt a lehetőségekhez mérten igyekeztem otthonossá, a gyermekek számára is szebbé, biztonságosabbá tenni az intézményünket. Ezen csapatszellemben évtizedeken át dolgoztunk az óvoda munkatársaival együtt, az önkormányzat és a képviselő-testület folyamatos támogatását élvezve. Napjainkban egy tornaszobára lenne nagy szükségünk, mert azzal még nem rendelkezik az intézmény. Azonban a reményeink szerint hamarosan elinduló felújítás keretin belül ezen régi nagy álmunk is megvalósul.
– Mire fektetik a legnagyobb hangsúlyt a gyermekek nevelése során?
– Mivel csodálatos környezet vesz körbe bennünket, ezért nagyon fontos számunkra, hogy beleneveljük a gyermekekbe annak óvását, védését. Mi sem bizonyítja jobban mindezt, mint hogy Zöld Óvoda címmel is rendelkezünk. Mindemellett rendkívül fontosnak tarjuk hagyományaink ápolását, és a biztonságot adó, szeretetet sugárzó környezet meglétét.
Négy évtizedet töltött a pedagógiai pályán
Pál István 1952. április 9-én karancsaljai lakosként látta meg a napvilágot és azóta is hű maradt szeretett községéhez. Az általános iskolát helyben végezte el, amikor már eldőlt, hogy egykor ő is a tanári pályára lép. Ezt követően az akkori salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikumban érettségizett, utána több diplomát is szerzett, majd 44 évig pedagógusként munkálkodott.
Harminc, élményekben gazdag esztendőt töltött a Stromfeldben, ahol 15 évet tevékenykedett igazgatóhelyettesként. Ezt követően a pedagógiai intézetbe került, majd a Borbély Lajos szakközépiskola szakképzési igazgatóhelyettese lett, végül 2014-ben a bátonyterenyei Fáy András középiskolából ment nyugdíjba. Azonban a tanítást még akkor sem fejezte be végleg, hiszen a mai napig részt vállal a felnőttoktatásban.
A kezdetektől fogva a helyi újság, a Karancsaljai Hírmondó szerkesztője, néhány évvel ezelőtt megírta szülőfaluja sporttörténetét is, valamint a Karancsaljáért Alapítvány alapító tagja, és a helyi választási bizottság elnöke. Életét felesége, két fiúgyermeke, illetve két unokája teszi teljessé.
Több mint százharminc éve a falu egyik ékessége
1726-ban a jelenlegi Templomdombon egy kisebb kápolna állt, amelyet Szent Miklós püspök tiszteletére szenteltek fel. Az 1880-as évek elején Fedák Tivadar karancskeszi plébános a karancsaljai hívek bevonásával kezdeményezte a rossz állapotban lévő kápolna lebontását, és egy új templom építését. Karancsalja mai, dombtetőn álló római katolikus építménye 1886-ban épült, amely szintén a Szent Miklós nevet viseli.
A főoltár képe is a védőszentet jeleníti meg, ahogy a róla szóló legenda szerint gyermekeket ajándékoz. A templom belsejében kiemelkedő értékeket képviselnek a boltívekre festett szekkók. A főoltár előtt a Szentháromság jelenik meg, a középső boltív pedig Mária mennybemenetelét ábrázolja. Az orgona fölött Szent István király látható, amint a koronát, illetve a hazánkat is Szűz Mária oltalmába ajánlja.
A község Szent Miklós-temploma Fotó: L. B.
Körülöttük a magyar szentek tekinthetők meg. 2018 tavaszán egy pályázatnak köszönhetően megtörtént a templom tetőszerkezetének, valamint a tornyának a külső felújítása. Saját forrásból pedig több kisebb munkálatot is megvalósított az egyházközség.
