Bemutatjuk Vizslást, a folyamatosan gyarapodó községet

A település vezetése az elmúlt években a Településfejlesztési Operatív Programban meghirdetett projektek közül sikeresen megpályázta a község vízvédelmi fejlesztését, amely csaknem százharmincmillió forint összegű támogatásból valósulhatott meg. A beruházás keretein belül a Kossuth út csapadékvíz-elvezető rendszere teljes egészében megújult.

Polgármester:

Angyal Jenő

Alpolgármester:

Sándor Adél

Jegyző:

Babjákné Bocsok Anna

Képviselő-testület:

Bakos Jánosné, Drajkó

Ferenc, Sándor Gábor,

Sándor Gyula, Tőzsér Katalin

Bizottságok:

Szociális bizottság, elnök: Sándor Gábor

Községháza:

3128 Vizslás, Kossuth út 69.

Telefon: 32/444-077

E-mail: [email protected]

Lakosság száma: 1335 fő

Jeles napok:

bányásznappal egybekötött falunap

Ennek köszönhetően kivédhetővé vált a környező magaslatokról heves esőzések után lezúduló vizek megfelelő levezetése a Majori-patakba, illetve a Vizslás-patakba. A fejlesztés során az árkokat beburkolták vagy magát a medret szélesítették, amely tevékenység következtében azok vízszállító kapacitása növekedett.

A projekt keretében egy lakossági kampányt is szerveztek, amely kitért a kevés anyagi ráfordítással megvalósítható, hatékony és ökológiailag megfelelő vízvisszatartási módszerekre, valamint ezenfelül az árkok gondozásával kapcsolatos szemléletformálás célját is magába foglalta. Mindezen túl a település vezetése által benyújtott két további pályázat vár elbírálásra. Ezek közül az egyik az Aba Sámuel Általános Iskola vizslási telephely egyik épületének energetikai felújítása, amely a könyvtárnak, az étkezőnek és a tanulói szobának is otthont ad.

A pályázat pozitív elbírálása esetén az intézményrészben kaphat helyet az úgynevezett alkotók háza is, amely a településen élő és alkotó művészeknek, így például festőknek, csipkehorgolóknak és fonalképkészítőknek biztosíthat nyugodt környezetet műveik elkészítéséhez. Emellett a település vezetése kiemelten fontosnak véli a lakosok egészségének megóvását, éppen ezért az orvosi rendelők eszközfejlesztésére kiírt pályázaton is részt vesz.

Siker esetén a rendelőbe vérnyomásmérők és vércukormérő készülékek mellett olyan műszereket is beszerezhetnek, amelyek nagyban segítik a szív- és érrendszeri betegségek minél hamarabb történő kiszűrését.

A falu története

A falu nem a jelenlegi helyén feküdt az 1242-es tatárjárás idején, hanem a mostani Vizslás-Újlak környékén, ahol az ásatások során több leletet is találtak, amelyek között szerepelt az egykori falu alaprajza. Emellett egyéb dokumentumok is igazolják, hogy a tatárjárás olyan mértékű emberirtással járt a környéken, amelynek következtében Vizsláson csak négy család maradt életben: Sándor, Jakab, Vincze és Kakuk. A település neve később az 1548. évi összeírásokban szerepelt. A falu elnevezéséhez kapcsolódik egy régi mítosz is, miszerint egykor Mátyás király mátrai vadászata során ezen a helyen pihent meg. Ekkor adták neki a falubeliek a vadászathoz szükséges vizsla kutyákat, amelyek után a község a nevét is kapta. A község napjainkban három településrészből áll: az öreg faluból, a Majorból és a régi faluhelyből, Vizslás-Újlakból.

Megkérdeztük: Mi a véleménye Vizslásról?

Dr. Imre István: – 34 évvel ezelőtt érkeztem egy kis Székely faluból, így váltam e palócföldi település háziorvosává. A rendelő eszközbeszerzési pályázatának pozitív elbírálása a helyiek egészségi állapotának megőrzése miatt fontos, valamint azért, mert egyre több kisgyermekes család tér vissza ide külföldről, amely tény az elmúlt időszak fejlesztéseinek is nagyban köszönhető.

Saxingerné Kurdy Kamilla: – A vizslási Bóbita Óvoda intézményvezetőjeként azt tapasztalom, hogy a falu kulturális életének gerincét a gyerekek rendezvényeken előadott műsorai adják. Azon ritka községek közé tartozunk, ahol emelkedik a gyereklétszám, így tavaly 40, az idei beiratkozást követően úgy néz ki, hogy 50 gyermek látogatja majd csoportjainkat.

Csőke Ákos: – Születésem óta, azaz közel 45 éve élek ezen a nyugodt, festői környezetű településen. Folyamatosan épül és szépül a községünk, éppen ezért úgy gondolom, hogy semmin sem változtatnék. Igaz, kevés a szabadidőm, de abban nagyon szívesen élek hobbimnak a fonalképek készítésének, amely alkotásaim közül néhány a közösségi ház kultúr­termének falát díszíti.

November óta épülhet a közösség a bowlingpályáján

A településen nagy gondot fordítanak a lakosság egészségmegőrzésére is, mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a közösségi ház épülete ad otthont a település konditermének, illetve a közelmúltban egy bowlingpályát is megnyitottak. Ez utóbbi létrehozása azért is bír nagy jelentőséggel, mivel a település közelében nincs lehetőség más, ehhez hasonló bábus sportág űzésére.

A fejlesztés célja nem más volt, mint a falu életében a sport és a közösségépítő programok összekapcsolása, valamint egy olyan hely kialakítása, ahol lehetőség nyílik mind a helyiek, mind a falu határain túlról érkező vendégek számára, hogy aktív kikapcsolódással töltsék a szabadidejüket. A beruházást a település önerőből és teljes összefogással valósította meg. A novemberben megnyitott két pálya iránt egyre nagyobb az érdeklődés, így ahhoz, hogy valaki a hatvan láb hosszú pályán feldönthesse a tíz fabábut az elgurított golyóval, időpontot kell foglalnia a közösségi ház nyitvatartási idejében. A játékra érkezők a gurításhoz nélkülözhetetlen bowlingcipőt a helyszínen igényelhetnek.

Színesítik a múltat

A vizslási népviseletet, amely a kazárival együtt fejlődött az idők során, a legszebb palóc viseletek között jegyzik. A viselet tekintetében szigorú szabályok vonatkoztak a különböző ünnepek alkalmával viselhető darabokra.

A fiatalok főként a kék és piros színű felsőszoknyákat részesítették előnyben, a középkorú asszonyok főként bordó és zöld színeket viseltek, míg az idősebbek fekete színű ruhákat hordtak alsószoknyáikon. Bocsi Éva, a vizslási születésű népi iparművész több mint száz, a területre jellemző népviseletbe öltöztetett babát és közel tizenöt díszes főkötőt készített már el, amelyek közül a legdíszesebb a legnagyobb ünnepek alkalmával viselhető aranycsipke főkötő volt.

Ehhez kék selyemszoknya, sejtes ingváll és fehér gázsmér kendő dukált. A rózsás csipke főkötőt rendszerint kék szoknyával és piros gázsmér kendővel – vagy fordítva – viselték, ezt mind a mai napig magukra öltik a Vizslási Százszorszép Menyecskekórus tagjai a falu különböző rendezvényein a fellépések alkalmával.

Hulitka László, bátorságért kitüntetett tűzoltó

– Hogyan kötődik a településhez?

– Születésem óta Vizsláson élek. Csak szép emlékek kötnek szülőfalumhoz, így például a focicsapatban is számos szép élményt szereztem. Úgy emlékszem, gyerekkoromban is számos érdekes programon vettem részt a családommal, így például a falunapokat mind a mai napig emlékezetes pillanatként őrzöm magamban.

– Milyen irányba halad Ön szerint napjainkban a falu?

– Folyamatosan fejlődik. Az intézmények épülnek és szépülnek, illetve a hangulatos környezetre is odafigyelnek, hiszen a köztereket, ahol csak lehet, virágágyásokkal színesítik. Mind az időseknek, mind a fiataloknak a foci- és a teniszpálya, valamint a kö­zelmúltban átadott bowlingpálya egyaránt mozgási lehetőséget biztosít. Emellett a szociális szolgáltatások is fejlődnek településünkön, például közétkeztetésnek köszönhetően a rászorulók mindennap kaphatnak egy tál meleg ételt.

– A közelmúltban neves elismerést vehetett át egy, a szülőfalujában végrehajtott tettért. Hogy is volt ez?

– A Salgótarjáni Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság és a Bátonyterenyei Katasztrófavédelmi Őrs munkatársai próbálták megfékezni a lángokat egy vizslási ingatlanban. Én ez előbbi őrmestereként érkeztem a helyszínre, ahol az égő épületből robbanások közepette távolítottam el felhevült acetilénpalackokat, amely tettem elismeréséül dr. Pintér Sándortól, Magyarország belügyminiszterétől Bátorságért érdemjelet vehettem át.