2019.02.06. 19:50
A magyar kultúrát ünnepelték a Zenthe Ferenc Színházban
Aki azt hallja, hogy a Zenthe Ferenc Színház egy olyan darabot mutatott be, amelynek hajdanán, egy szűk évszázaddal ezelőtt Kabos Gyula, 2012-ben pedig Bajor Imre volt a főszereplője, joggal gondol egy humoros darabra. Ráadásul a műfaji megjelölés szerint is vígjáték a Lovagias ügy. A minap látott változat azonban valamelyest több egy kedves komédiánál.
Több mint szópárbaj a cég titkárnője kegyeiért. Balról Koltai Róbert és Máté Krisztián
Forrás: NHM
Tudatosan a magyar kultúra napja estéjére időzített, a József Attila Művelődési Központban rendezett premieren Simon Lajos, a társulat igazgatója köszöntötte a színháztermet teljes egészében megtöltött közönséget.
A direktor – emlékezvén a magyarság Himnuszának, nemzeti imájának 1823. január 22-i megszületésének évfordulójára – Kölcsey Ferenc verséből a „…jókedvvel, bőséggel” sort idézte, merthogy konkrétan és szimbolikusan is jellemzik a hét évvel ezelőtt alakult helyi társulat elmúlt esztendejét és közelmúltját.
A jó hangulat oka a sok sikeres, színvonalas előadásban, a megyén kívül számos országrészben s a határokon túli vendégszereplésekben keresendő, az anyagi biztonság pedig részint a fenntartó városi önkormányzat, a hűséges szponzorok jóvoltából és nem utolsósorban a kulturális kormányzat által a közelmúltban megítélt kiemelt előadó-művészeti szervezet cím, illetve a 2019-ben ezzel járó százmillió forintos támogatás révén valósul meg.
Ezt az elismerést jövőre is szeretnék elnyerni és hosszabb távon joggal reménykednek egy új, direkt színházi épület építésében is.
A második ember, aki a színpadon megjelent, Darvas Ferenc volt, aki rendhagyó módon egy helyváltoztató zongora mellett kísérte az előadásban elhangzott dalok, kuplék előadóit, merthogy a Zenthe Ferenc Színház történetében először mutatott be egész estés zenés darabot.
Az eredeti szövegkönyvet Hunyady Sándor írta, az ősbemutató 1935-ben volt, rá egy évre film is készült belőle, Márkus Alfréd muzsikájával. A jelenlegi előadás a darab a Verebes István által írt és rendezett variánsra épül. A helyi dramaturg Sándor Zoltán művészeti vezető volt, a csapatmunka irányítására Gaál Ildikót kérték fel.
A vendégrendező természetesen nem kezelhette önkényesen a feladatot, nem távolodhatott el az alapsztoritól, amely szerint egy idősödő, már harminc éve ugyanazon asztalnál dolgozó főkönyvelő, az otthon rendes férj, családapa eleinte titkon, de mindvégig reménytelenül szerelmes a cég titkárnőjébe, akinek viszont most éppen az igazgató néhány nappal ezelőtt megjelent unokaöccse tetszik.
A két férfi féltékeny szópárbaja inzultusba torkollik, s a heves fiatalember megpofozza Virág urat, aki első felindulásában távozik az irodából. Az anyagi szükség azonban visszahozza munkahelyére a nélkülözhetetlennek tetsző tisztviselőt. Közben leánya a háta mögött összeszűri a levet a bántalmazóval.
Aztán persze – noha a könyvelő szerint happy end csak filmekben van – mindenki mindenkivel kibékül. Gaál Ildikó megannyi jó ötlettel dúsítva juttatja érvényre a humoros jelenetekkel, szellemes párbeszédekkel teli cselekményt, azonban – híven Hunyady Sándorhoz – hangsúlyt helyez a kisember mindennapi keserűségeinek, apró drámáinak érzékeltetésére is.
Az előadás abszolút főszereplője a félszeg, helyzete, sorsa ellen lázadni csak óvatosan merő Virág urat Koltai Róbert személyesíti meg, s él is a jutalomjátéknak mondható lehetőségével.
Törekvéseiben méltó partnere az egész színészi stáb: az ábrándos titkárnő szerepében Marjai Virág, a feleséget visszafogottan játszó Vándor Éva, a leányát megformáló, szépen éneklő Házi Anita, a többarcú jampec udvarló Máté Krisztián, a helyzethez igazodó irodaigazgató Erdélyi Gábor, s a csetlő-botló két alkalmazott Albert Péter és Farkas Zoltán.
A félig süket nagymamát P. Kerner Edit alakítja, szórakoztatóan. Egy jelenet erejéig megjelenik a színen a rendezőasszisztens, Kántor Zoltán is.
Említésre érdemes a forgószínpadi látvány és a jelmezek tervezőjének Mucsi Balázsnak a neve, hiszen a tavaly diplomázott fiatalembernek ez az első úgymond nagyszínházi munkája.
A Zenthe-centenárium küszöbén
A sokak által fenntartás nélkül szeretett, tisztelt salgóbányai gyökerű színművész nevét viselő helyi színház szinte valamennyi bemutatóján jelen van fia, ifj. Zenthe Ferenc. Így volt ez a hét eleji premieren is, amelyen megköszönte a rendszeres meghívást és azt a munkát, amelyet édesapja szellemi öröksége megőrzése érdekében végez a társulat immár hét esztendeje. Szólt arról is, hogy 2020. április 24-én lesz száz esztendeje, hogy felmenője, a későbbi Nemzet Színésze napvilágot látott. Örömének adott hangot, hogy a színház részéről máris érzékelhető, hogy elkezdődött a Zenthe 100 elnevezésű centenáriumi megemlékezésekre való felkészülés folyamata, amelyben ő maga is szívesen részt vállal.