archeológus

2019.01.31. 19:53

A 105 éves szécsényi tudós megyénk első régésze

Dr. Patay Pál régész főmuzeológus, a Magyar Érdeméremrend lovag- és tisztikeresztjével kitüntetett tudós volt a Kastély Szalon vendége.

Szenográdi Ferenc

A 105 éves illusztris vendég korát meghazudtoló szellemi frissességgel, szabatosan, sok információt – évszámok, nevek, események, helyszínek – megosztó válaszokat adott kérdezői, dr. Limbacher Gábor, a múzeum igazgatója és Guba Szilvia régész, a múzeum főmunkatársa kérdéseire. A beszélgetés során igazán tartalmas életút bontakozott ki a hallgatóság előtt.

Dr. Patay Pál hosszú, tartalmas életútján megtette azt, amit a tudomány elvárt tőle
Fotó: Sz.F. / NMH

Dr. Patay Pál apai ágon nemes, anyai ágon báró Rónay leszármazott. Gyermekéveit Acsa közelében lévő birtokukon töltötte, magántanuló volt. Budapesten a református gimnáziumban érettségizett. A régészet iránt már ifjú korában érdeklődött, később ebben is teljesedett ki a pályája során. Édesapjának az volt a véleménye, hogy a birtokot csak jól felkészült szakember vezetheti, ezért azt kérte, hogy fia mezőgazdasági területen folytassa tanulmányait Debrecenben.

Elsődleges munkájának tekintette az ásatást

Dr. Patay Pál 1950-ben került a Palóc Múzeumba. Baráti kapcsolatot ápolt a szécsényi múzeumból báró Lipthay Bélával, akit több alkalommal meglátogatott. 1957-ben a Nemzeti Múzeumba került, de megyénkkel nem szakadt meg a kapcsolata. Két könyve is megjelent Szécsényről. Nevéhez fűződik a szécsényi múzeum első állandó régészeti kiállítása, s az intézmény az ő javaslatára vette fel Kubinyi Ferenc nevét. A hazai harangokkal foglalkozó tudományos munkássága is megyénkhez kapcsolódik. Nógrádszakálban a templom tornyában egy 1523-ban készült harangot látott. Majd hasonlót talált Pilinyben és Szügyben is.

Dr. Patay Pál elmondta, hogy középiskolás korában egy rokoni látogatáson kerültek kezébe először cserepek. Ez felkeltette az érdeklődését és kiment a helyszínre, ahol aztán pár tárgyat összegyűjtött, amiket később átadott a budapesti Nemzeti Múzeumnak.

A múzeum régésze több dolgot is megkérdezett tőle, ám az érdeklődő ifjú túllicitálta a szakembert kérdéseivel. A régész meglátta a fiúban a holnap kiváló szakemberét, könyveket adott neki. A kapcsolat egyre szorosabbá vált közte és a múzeum között. Debrecenbe járt főiskolára, amikor azt javasolták neki, hogy iratkozzon be Budapesten az egyetem régészeti szakára.

Elintézték számára, hogy párhuzamosan két felsőfokú iskolában is folytathatta tanulmányait. Mindkét helyen diplomázott, majd ledoktorált. Tanársegédként az egyetemen tanított, végzett kutatómunkát, gyakran kijárt terepre az ásatásokhoz. Görögországban is részt vett régészeti feltáráson.

A háború után egyre inkább éreztették vele, hogy származása miatt osztályidegen, közölték vele, hogy a státusza megszűnt. Baráti kapcsolatainak köszönhetően 1950-ben Balassagyarmatra került a Palóc Múzeumba. Ő volt megyénk első diplomás régésze. Fontosnak tartotta, hogy megismerje a megyét, számos helyen végzett ásatásokat. Száznegyedik születésnapja alkalmából jelent meg Komáron-Esztergom megye harangjait feltérképező kötete.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában