Múltidéző

2018.09.06. 19:55

Így arattak 1956-ban Istenmezején

A forradalom évében, 1956-ban Keszi Kovács László, néprajzkutató – etnográfus – többek között Istenmezejére is ellátogatott azért, hogy megörökítse az aratás folyamatát.

Oláh Nikolett

Ez az „Isten háta mögötti” hely Heves megye északi végvidékén, Pétervásárától nyolc kilométerre északra található. Innen légvonalban csak tíz kilométer a szlovák–magyar országhatár. Első okleveles említése Istenmezejy néven 1311-ből való, míg egy másik forrás szerint 1335-ben említik elsőként, amikor Istenmezei János a tulajdonos, aki Szécsényi Tamás, erdélyi vajda szerviense – írta a településről Czenthe Huba, fotográfus.

A községről írt összefoglalójában érdekességként olvasható, hogy a korai idők óta Istenmezeje főutcáján halad a tornaljai hadiút, de ezen vonult északra a cseheket üldözve a tanácskormány hadserege, itt menekült a német Guderian-hadsereg és utánuk a 3. Ukrán Front 27. hadserege is. A törökök viszont lefelé jöttek át a Tarna-szoroson, miután Füleket és Ajnácskőt elfoglalták.

A település a földhiány miatt sokáig nagy szegénységben élt. Még a XIX. sz. közepén is részben gyakorlatban volt a háromnyomásos gazdálkodás a rossz minőségű földeken, a jobbakon pedig parcellázva ugaroltak.

Forradalmi Tanács

Istenmezeje Forradalmi Tanácsa 1956. október 27-én 12 tagból állt. Az elnök Fodor M. Sándor, bányász, további tagok: Boros András, ifj., Nagy Sz. Miklós, Simon István, Utassi J. János, Utassi Nagy Vilmos. A nemzetőrség parancsnoka szintén Fodor M. Sándor, bányász, tagjai: Bakos István, ifj., Kovács Kálmán, Ország B. Vilmos és Papp Pál.

Ahogyan azt Czenthe Huba és Keszi Kovács László is megemlíti, Istenmezején kevés volt az optimális, vízszintes szántó, ezért a laposabb, erdő borította hegyhátakat irtással tették megművelhetővé. A meredekebb lejtők gabonáját még 1956-ban is sarlóval aratták, mert kaszával állva vágni szinte lehetetlen volt.

Ki is volt Keszi Kovács László?

Keszi Kovács László 1937-től készített filmfelvételeket és a magyar néprajzi filmezés egyik fontos alakjaként tartják számon. Legelső filmje az 1942-es Kolozsborsai táncok, amelyet a Csíksomlyói búcsú, majd 1947-ben a Bodrogközi táncok követett. A Magyar Néprajzi Társaság – Néprajzi Múzeum összesen több, mint 91 filmet őriz Keszi Kovács Lászlótól és róla.

Keszi Kovács László, néprajzkutató, filmoperatőr. Fotó: youtube

Az 1950-es és az 1957-es évek között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önálló tudományos kutatója az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tárgyi Néprajzi Tanszékén, valamint nyugdíjazásáig – 1973 – az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékének tanára. Az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársaként pedig 1967 és 1973 között tevékenykedett. Az etnográfus életének 105. évében hunyt el, 2012. augusztus 18-án.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában