Évforduló

2018.03.30. 16:53

Immár tizennyolc éve jár édesapja nyomdokaiban

Épp tizennyolc éve lépett a tűzoltóság kötelékébe hivatásos tűzoltóként Csoór Tamás tűzoltó zászlós, a pásztói hivatásos tűzoltó-parancsnokság beosztott tűzoltója.

Angyal Eszter

A most harmincnyolc éves fiatalember tűzoltócsaládba született, hiszen édesapja is hivatásos tűzoltóként szolgált harmincegy éven át, majd 2005-ben pásztói tűzoltóparancsnokként vonult nyugállományba.

A pálya tehát adott volt, Tamás már fiatal korában eljárt édesapja oldalán a felnőtt tűzoltócsapattal tűzoltóversenyekre és kamaszként bizony olyan is előfordult, hogy egy-egy szabadtéri tűznél besegített. Mindig is érdeklődött a tűzoltósport iránt, kismotorfecskendő-szerelésben vagy az akadálypályán kifejezetten ügyesnek bizonyult.

Fotók: NMKI

Tamás már fiatalon tudta, hogy édesapja nyomdokaiba szeretne lépni, a tűzoltók világa már gyermekként rabul ejtette. A szakmunkásképző elvégzését követő katonaság ideje alatt polgári szolgálatos lett, eközben pedig tűzoltó alapfokú vizsgát szerzett. A tizennyolc hónapnyi polgári szolgálat után hivatásos tűzoltónak jelentkezett Salgótarjánba, ahol 2000. március elsején meg is kezdte beosztott tűzoltói pályafutását. Akkori szolgálatparancsnoka, Juhász László tűzoltó alezredes, ma a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei tűzoltósági főfelügyelője. Mint meséli, Tamás hosszú éveken át nevelkedett a kezei alatt és mindvégig precízen, minden lelkesedését beleadva végezte munkáját.

A zászlós öt éven át szolgálta Nógrád megye tűzvédelmét édesapjával párhuzamosan, bár, mivel ő Salgótarjánban, édesapja pedig Pásztón volt tűzoltó, káreseteknél csak ritkán találkoztak.

Tamás 2012. és 2014. között különlegesszer-kezelői beosztásba került, majd 2014. május elsejével Salgótarjánból áthelyezték a pásztói hivatásos tűzoltó-parancsokságra, így immár negyedik éve otthonához közel, Pásztón végzi szolgálati kötelezettségeit, többnyire beosztott tűzoltóként, de ha szerparancsnoka nincs szolgálatban, akkor szerparancsok-helyettesként.

Tűzoltói pályáját illetően nagykorúvá vált, s ez idő alatt rengeteg dolgot élt meg a fiatal zászlós. Kollégái szerint Tamás ugyanis vonzza a bajt, hisz azokon a napokon, amikor ő látja el a szerparancsnoki feladatot, ritka, ha nem kell menni sehová... Egyik legemlékezetesebb műszaki mentése tizenegy éve történt, de máig elevenen él benne minden pillanat.

Ludányhalásziban egy vonat és egy terepjáró ütközött össze, és az elhúzódó kárfelszámolás komoly szakmai kihívás elé állította a beavatkozókat. Szintén emlékezetes esetvolt az, amely 2013. december 18-án következett be: kigyulladt egy csirkehodály Mátraszőlősön, majd nem sokkal később Szurdokpüspökiben egy családi házban ütött ki tűz. Ott a pincében nagy mennyiségű tűzifa és szén égett, ráadásul ugyanebben a helyiségben három gázpalackot is tároltak. A bekövetkezett veszélyhelyzet elhárításában nyújtott teljesítménye elismeréseként 2014 januárjában főigazgatói ajándéktárgyat vehetett át a zászlós.

Hogy mit csinál, amikor éppen nem a tűzoltóság körül forognak a gondolatai? Tizenkilenc éves korában ismerte meg párját, Lindát, akivel mára egy csodaszép kisfiú és egy gyönyörű kislány büszke szülei. Kisfiuk, Marcell négy éves, Mia pedig tavaly szeptemberben született. Linda és a gyerekek jelentik élete értelmét, a család biztos támasza mindenben. Egyik kedvenc közös programjuk a kirándulás, a környező tájaktól az ország egészen távoli pontjáig igyekeznek felfedezni a természet értékeit. Ha csak tehetik, mindezt a család kedvencével, Dömével, a rövidszőrű német vizslával teszik.

Amikor pedig kikapcsolódásról van szó, számos hobbiból válogathat. Tizennégy éves korában keresztapjától kapta meg élete első horgászengedélyét, azóta lelkes horgász. Számos versenyen indult már, köztük tűzoltó horgászversenyeken is, amelyben barátja és egyben kollégája a jól bevált társa évek óta. A dolog pikantériája, hogy bár imád horgászni, a halat nem hajlandó semmilyen formában sem elfogyasztani. Élete legnagyobb halát egy jó barátjával közösen fogták ki, ez egy több mint két méteres, hatvannégy kilogrammos harcsa volt – máig büszkék rá.

Másik nagy szerelme a vadászat, az erdőt gyermekkora óta szereti, édesapja ismertette meg vele annak zegzugait. Később akkori szolgálatparancsnokával gyakran eljárt etetni a vadakat, lest építettek és hajtottak, majd szép lassan maga is a vadászat rabjává vált. Élete első fegyverét nagyapjától örökölte, amelyhez természetesen minden szükséges engedélyt meg is szerzett. Döme kutya a vadászatban is hű társa, különösen az apróvad-vadászatban segíti szorgosan gazdáját.

Mint mondja, a tópart és az erdő jelenti a teljes kikapcsolódást számára, s a természet csodáit mielőbb szeretné gyermekeivel is megismertetni és megszerettetni. A család, a tűzoltóság, a horgászat és a vadászat mellé egy ötödik szerelem is társul: már kisfiúként is rendszeresen járt rallyversenyekre és mint sok autósportokért rajongó gyerek, mindig is szeretett volna beülni egy versenyautóba. Ez az álma 1998-ban egy amatőr versenyen valóra vált, majd mint fogalmaz „teljesen megcsapta a benzingőz”. 2002-ben így már maga is versenyzőként, navigátorként, állt pályára egy rallytúra keretében, ahol az elsődleges cél akkor még a célba érés volt. Később másodosztályra váltott, ahol több kategóriában is bajnoki címet tudtak szerezni. Ez a szerelem is tartósnak bizonyult, és ahogy a jelek mutatják, Tamás talán már örökké ilyen elhivatott, hűséges ember marad.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában