Tökéletes, példás válasz egy nagy-nagy történelmi vizsgára

Erre a dicső tettre emlékezett hétfőn Civitas Fortissima közössége. A várost 1919. január 29-én a magyar katonák hősiessége és a fegyvert fogó polgárok, vasutasok önfeláldozása szabadította fel az idegen uralom alól.

A több helyszínen megrendezett ünnepi eseménysorozat január 29-én reggel, a temetőben vette kezdetét, ahol a katolikus ravatalozó előterében Kopcsányi Ottó, az SSZC Szondi György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája tagintézmény-vezetője szólt a megjelent, főként diákokból álló közönséghez, elsősorban azt hangoztatva, hogy a mai békeidőkben bizony igen nehezen lehetne mozgósítani a fiatalságot, hogy hazája védelmében akár fegyvert is fogjon.

A vasútállomáson lévő emléktáblához vonult ezután az emlékezők sereglete, itt Fábián Gábor, a Szabó Lőrinc Általános Iskola igazgatója idézte meg a korabeli mozzanatokat, kiemelve, mekkora összefogás kellett ahhoz, hogy ezt a maroknyi földet megmentsék a magyar hazának.

Galéria borítónkon: Medvácz Lajos polgármester adta át az elismeréseket

Balassi Bálint és kora határozta meg a legújabb díszpolgár életútját

Balassiból indult és a reneszánsz magyar irodalom legnagyobb alakjához tért vissza dr. Szabó András, Balassagyarmat új díszpolgárának életútja.

A város legendás gimnáziumának egykori diákjaként az otthonában is kettőzött erővel szívta magába a polgári szellemiséget, hiszen szülei, dr. Szabó Károly és felesége révén már korán megismerkedett az egész irodalomtörténet kiemelkedő egyéniségeivel, amiből aztán későbbi munkássága révén is rendkívül sokat kamatoztathatott. Már 1971-ben elnyerte a Kazinczy-díjat, előadóművészi pályája pedig 1976-tól emelkedett mind magasabb távlatokba.

Ehhez társult kiváló memóriája, ma is előszeretettel idézi fejből a kedvenc klasszikusokat és a kortárs irodalom műveit egyaránt. Főként persze Balassi és kora érdekli, ennek elmélyült kutatója, de szívesen időzik a korai magyar íróknál, de akár Mikes Kelemennél és a romantikusoknál is. Szülővárosához szorosan kötődve, sohasem utasít vissza meghívásokat, amelyek a palóc fővárosba, főként a mai diákság körébe szólítják.

A nap központi programján, a Civitas Fortissima téren Balla Mihály országgyűlési képviselő volt a szónok. A honatya kifejtette, Balassagyarmat lakossága jól tudta, mit

kell tennie 1919 januárjának hideg napjaiban, és tökéletesen, példásan válaszolt a történelem neki szánt nagy vizsgájára. A kevés kivételek egyike az a hős helytállás, amit az Ipoly-parti város polgárai bemutattak, helyi szinten rendet teremtve abban az általános országos káoszban, ami a nemzetet a Nagy Háború után jellemezte. Reménytelen helyzetben hozott gyors és hathatós döntéseket a büszke és bátor emberi közösség, amiből bátran meríthet megannyi példát az utókor. Balla Mihály utalt arra, ma merőben más feladat hárul a gyarmati fiatalságra, hiszen most úgy adhatnak új életet a hazának, ha a családalapítás fontosságát tartják szemük előtt.

A városháza falánál lévő koszorúzást követően a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban folytatódott a műsor. Itt előbb Medvácz Lajos polgármester mondott köszöntőt, külön üdvözölve a Legbátrabb Falu, Kercaszomor küldöttségét, majd dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke arra tért ki, milyen utat járt be a rendszerváltás után a mozgalom, amíg minden tekintetben, jogilag is birtokosa lehetett Balassagyarmat ennek a megtisztelő címnek.

Az ünnepség keretében az önkormányzat kitüntetéseit is átadták. A díszpolgári címet dr. Szabó András előadóművész érdemelte ki, míg a „Balassagyarmatért” emlékérmet négy személyiség kapta meg. Jakus Julianna, a művelődési központ programszervező munkatársa, Gyócsy Géza mesterfokú rejtvényfejtő, a közel fél évszázados múltra visszatekintő Balassa Kupa verseny házigazdája, ifj. Szakács László, a Pannónia Motorkerékpár Múzeum tulajdonosa, a katonai hagyományőrzők helyi vezéralakja és Házy Attila, az Ipoly Televízió és a Gyarmati Tv főszerkesztője.

Az ünnepségsorozatot kísérő műsorokban a főtéren a Gyarmati Színkör tagjai és a Balassagyarmati Dalegylet, a művelődési központban Zsoldos Emőke hárfaművész és Simon Katalin népdalénekes működött közre.

Kiemelt fotónkon: A magyar katonák hősiessége és a fegyvert fogó polgárok, vasutasok önfeláldozása szabadította fel a várost az idegen uralom alól 1919-ben. Rájuk emlékeztek tegnap – Fotók: Torjay Attila