„Repülő patkányok”, kutyagumik, árva állatok és koldusok

Salgótarján önkormányzata saját internetes oldalán tette közzé azt a felhívását, amely a kóbor- és vadállatok etetése ellen kampányol, mondván, emiatt szaporodnak a városban a galambok és a kóbor állatok, s emiatt jár be a lakóövezetekbe a vad. Megkérdeztünk néhány salgótarjánit, hogy mit tapasztalnak saját lakóövezetükben ez ügyben, s hogy szerintük milyen intézkedésekre lenne szükség ezzel kapcsolatban. Beszéltünk egy állatvédő egyesülettel és felidézzük Huszár Máté alpolgármester idevágó megnyilvánulását is. Érdekes, sokszor más problémákra is fényt derítő válaszokat kaptunk.

Salgótarján. A következő olvasható a megyei jogú város honlapján közzétett polgármesteri felhívás szövegében: „Salgótarjánban egyre nagyobb problémát jelent a galambok elszaporodása, a kóbor kutyák és macskák, valamint a vaddisznók etetése. A gazdátlan állatoknak kihelyezett étel amellett, hogy közegészségügyi szempontból sem megengedhető, odavonzza az erdőből is a vadállatokat. A probléma kezelése érdekében a megyeszékhely önkormányzata úgy döntött, hogy fokozott figyelmet fordít az ezzel kapcsolatos jogszabályi előírások betartására, kilátásba helyezve a vonatkozó helyi rendelet szigorítását”. Ez azt jelzi előre, hogy büntetni fogják azokat, akik kóbor állatokat etetnek a városban.

[caption id="" align="aligncenter" width="1343"] Fotó: Niederland Dávid[/caption]

Fekete Zsolt polgármester közleményében fokozottan felhívja mindenki figyelmét, hogy tartózkodjon a galambok, valamint egyéb kóbor, gazdátlan állatok etetésétől. Ezzel együtt értesítik a lakosságot, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendeletük által kilátásba helyezett bírság összegét megemelik. A rendelet értelmében „aki közterületen háziasított állatok gazdátlan egyedét, vagy nem háziasított állatot etet, a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg. A cselekmény elkövetője jelenleg ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, valamit százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal is sújtható”. Közölték azt is, hogy a belvárosban egyre több problémát okozó galambok elszaporodásának megakadályozása érdekében – egyelőre próbaüzemben – madárriasztó kerül kihelyezésre. Az üggyel kapcsolatban az alábbi városlakói véleményeket sikerült begyűjtenünk.

K. János (51): – A nyugati városrészbe néhány éve még nagyon sok vaddisznó járt be, a Kálvária aljába kihelyezett macskaételt előszeretettel fogyasztották el. Most már csak egy gazdátlan macska van a lakótelepen, vad pedig már nem jár be a területre. Nálunk ez már nem probléma. Inkább arra kellene odafigyelni, hogy a sok rendes gazdának segítsenek. Tucatszám járunk nap, mint nap többször is sétáltatni házi ebeinket, de egyetlen olyan kuka sincs kihelyezve, amelybe a „kutyagumit” kidobhatnánk, így jobb híján a vegyes kukákba landolnak az ürülékek. Időszerű lenne beruházni néhány olyan kukára, amely kifejezetten a zacskóba gyűjtött állati ürülékeknek van fenntartva.

[caption id="" align="aligncenter" width="1369"] A belvárosban egyre több problémát okozó galambok elszaporodásának megakadályozása érdekében – egyelőre próbaüzemben – madárriasztó kerül kihelyezésreFotó: Niederland Dávid[/caption]

V. Réka (26), egy Zagyvapálfalván, a Gorkij lakótelepen élő fiatal anyuka azt nyilatkozta, hogy a házuknál senki nem etet kóbor állatot, sem kutya, sem macska, sem vad nem jár oda. Azonban a Budapesti úthoz közeli szupermarketnél néhány kutya rendszeresen kéreget, s velük hónapok óta nem történik semmi. Ezek az éhes ebek néha a lakótelepi üzletnél is megjelennek. – Én azt mondom, hogy nem etetni kellene ezeket az állatokat, hanem bevinni őket egy menhelyre, amelyeket viszont támogatni kellene, s megfelelő színvonalara emelni az átmeneti befogadó intézményeket. Fontos lenne az is, hogy felhívják a figyelmet az örökbefogadás fontosságára, hogy az emberek minél nagyobb számban vigyenek haza a menhelyekről gazdátlan állatokat – tette hozzá.

T. Brigitta (40): – Az Arany János út és a Kistarján út lakótelepein sok apró kutyát tartanak a panellakásokban, s a gondos gazdák nem örülnek annak, hogy úton-útfélen a házak tövében ételmaradékok vannak kitéve. Sajnos nagyon igénytelen ételeket is kitesznek, mint például csirkebelsőséget, amit nem jó, ha megesznek az állatok. Patkányokat is láttunk már ezeken a területeken. Én azt mondom, hogy akik így etetnek kóbor állatokat, azok inkább azon gondolkodjanak el, hogy befogadják ezeket a rossz sorsú kutyákat, macskákat. Egyébként az is megfigyelhető, hogy az erdő szélén vagy az ahhoz közeli házak mellett vadnak szánt étel van kitéve: dinnyehéjat sokszor láttam már. Emiatt sajnos valóban szerepe van a lakóknak abban, hogy bejárnak a vadon élőállatok a lakóövezetbe.

[caption id="" align="aligncenter" width="1369"] Hegyekben áll a madárürülékFotó: Niederland Dávid[/caption]

N. Sándor (47): – Gyakran parkolok a Lakber mögött, de mostanában már figyelem, hogy hol fészkelnek galambok, mert ha oda állok, akkor pillanatok alatt összepiszkítják az autómat. Számomra a galamb hozzátartozik a városias képhez, de valahogyan kordában kellene tartani, hogy mennyi van belőlük. Remélem, hogy a tervezett madárriasztó sikeres lesz, de azon is elgondolhatna az önkormányzat, hogy nem ez a legnagyobb probléma, már ami a köztereken tapasztalható. A szép Erzsébet tér mindig tele van koldusokkal, hajléktalanokkal és egyéb antiszociális emberekkel. Ez engem sokkal jobban zavar.

T. Zoltán (65): – Nagyon örülünk a tőkésrécéknek a Tóstrandon, de annak már nem, hogy egyesek mindenféle élelmet, házi megmaradt kosztot kiöntöznek nekik a tópartra, amelyre már a patkányok is megjelentek – nyilatkozta egy besztercei lakos.

Huszár Máté alpolgármester a legnépszerűbb internetes közösségi oldalon egy közelmúltbeli adománygyűjtő rendezvény kapcsán kifejtette véleményét az új önkormányzati szabályozást érő kérdések kapcsán. „Hadd mondjam el, annak margójára, hogy többen igyekeznek kiforgatni a kóbor állatok etetésére vonatkozó szabályozásunkat, mely első sorban a galambok közterületre szoktatása ellen szól, számomra, számunkra az állatvédelem nem itt kezdődik, és nem a kóbor állatok panelházak melletti etetéséről szól, ezzel egyébként sok más lakóban riadalmat keltve. Ugyanis sokan félnek a kóbor kutyáktól, vagy éppen a kutyáikat féltik tőlük. Sokan attól is félnek, hogy a kóbor állatnak kitett eleségbe mérget kevernek, és azt eszi föl akár kóbor kutya, akár otthon nevelt kutya. Szerintem az állatvédelem ott kezdődik, hogy segítünk megfelelő körülményeket teremteni a kóbor állatok számára. Keressük a megoldásokat a befogásukra, mert láthatóan ez is akadozik. Több olyan alapítvány, egyesület, sőt magánszemély van, amelyek/akik erejükön felül azon dolgoznak, hogy segítsenek a jobb sorsra érdemes teremtményeken. Őket támogatjuk, és együtt is próbálunk kitalálni megoldásokat a kóbor állatok elszaporodásának megállítására, és a jelenlegiek megfelelő ellátására.”

Megkerestük a megyeszékhelyen működő Mentőöv Állatvédő Egyesületet, hogy megismerjük az ő álláspontjukat is. Az egyesület öt éve ment kutyákat a városban, s ahogy mondják, legtöbb feladatuk a néhány hónapos kiskutyákkal van, akiket újszülött koruk után utcára tesznek a gondatlan gazdák. Az Acélgyári út, a Jónásch-telep, a Forgách, Zagyvapálfalva és a baglyasaljai városrész végén nagy gond a kóbor kutyák léte, pedig úgy vélik, hogy legtöbbjük tartozik vagy tartozott korábban valahová, csak a felelőtlen állattartásnak utcai élet lett a vége. Kerítés nélküli házaktól, nem gondoskodó gazdáktól az utcát járó ebekké válnak ezek a nehéz sorsú négylábúak, s ahogy „szaporodnak” a felelőtlen állattartók, úgy „szaporodnak” a kóbor állatok is. Ezeken az állatokon segít a Mentőöv Állatvédő Egyesület, s elmondásuk szerint részt vettek egy egyeztetésen is az önkormányzatnál, amelyen ugyanakkor még szóba sem került az, hogy megtiltanák, illetve büntetnék a kóbor állatok etetését. Elhangzott, s ezzel egyetért az egyesület, hogy probléma az állatok utcai jelenléte, amelyet kezelni kell, de a tiltásról előttük nem esett szó. Ugyanakkor felmerült és ezt is támogatja a szervezet, hogy kutyafuttatókat kellene létesíteni a városban és a kutyaürülék gyűjtésére alkalmas kukák kihelyezéséről is szó esett.

[caption id="" align="aligncenter" width="1369"] A galamb hozzátartozik a városias képhez, de…Fotó: Niederland Dávid[/caption]

– Tenni kell valamit, ez tény, de nem az etetés tiltása és büntetése a megoldás. Inkább minket, aktív állatvédő egyesületeket segítsenek, hogy gondozni tudjuk a befogott kutyákat, hogy meg tudjuk oldani az egészségügyi ellátásukat és az ivartalanításukat, s majdan az örökbe adásukat. A tiltásnál sokkal fontosabb lenne, hogy utánajárjunk, kikhez tartoztak valaha a most utcán lévő állatok. Ebben az egyik fontos lépésként indokolt lenne a közterület felügyelőknél chip-leolvasó használata – nyilatkozta az egyesület titkára, Varga Emőke.

Klenócki Viktória, a szervezet elnöke hozzátette: ezzel a szabállyal egyértelműen azt sugallják, hogy „ne etess kóbor állatot, és ezzel a probléma meg is oldódik”.

– Sajnos a kóbor állat problémája ennél sokkal összetettebb, és amíg a felelőtlen állattartás, az állatelhagyás, állatkínzás nincs szankcionálva, az állatvédők nem kapnak segítséget, addig hiába büntetnek az etetésért, a gond nem fog megszűnni. Fontos, hogy a gyerekeket korán, egészen kicsi korban elkezdjük felelős állattartásra nevelni, de a kóbor állatok etetésének tiltása, büntetése nem ezek közé tartozik – hívta fel a figyelmet, majd kifejtette azt is, hogy mit kellene elsajátítani kiskorban: – Ha valaki úgy dönt, magához vesz egy állatot, fontos, hogy ezt átgondoltan tegye. Egy életért vállal felelősséget, amely alatt értjük az állatorvosi ellátás biztosítását (védőoltások beadatása, ivartalanítás és chipelés, ez utóbbi már törvény szerint is kötelező), az állat igényeinek megfelelő törődést, gondoskodást.  Ez az az alap, amit ha nem adunk meg, inkább ne legyünk állattartók – hangsúlyozta.

[box type="custom" color="#2b2b2b" bg="#c9a293" border="#dd3737">

Galamb-körkép

Egyes emberek keresik a galambok társaságát, mások nem. Ez fontos ütközőpont lehet, mert ha a galambok etetése miatt számuk megnő, zavaró lehet az egykor háztáji állatként tartott madarak utcán élő sokasága. Gondot okozhat a köztisztaságban, a közegészségügyben, de veszélyt jelenthet több más szempontból is, például a konvektoros fűtésű lakások szellőzőibe költözve elzárhatják a levegő útját. Nézzük, milyen példák és módszerek születtek már eddig a világ különböző tájain rájuk vonatkozóan.

Velence egyik leglátványosabb terén, a Szent Márk téren a turisták kedvelt foglalatossága volt a galambok etetése. Ennek 2008-ban véget vetettek. Az okok között a városvezetés esztétikai, egészségügyi, pénzügyi, és statikai problémákat hozott föl magyarázatként. Sajnos ezt a törvényt nem igazán tartatják be a hatóságok, így fordulhat elő, hogy a téren galamb-eleséget áruló kofákkal is találkozhatunk. Azonban figyelem! Ott járva jobb nem vásárolni tőlük, mert aki galambot etet a lagúnák városában, az akár 600 eurós pénzbírságot is kaphat.

Magyarországon Budapesten tilos a galambok etetése, a fővárosi köztisztasági törvény alapján pénzbírsággal sújtható, akik eleséget szór nekik. Kecskeméten korábban 50 ezer forintos büntetést szabtak ki a galambetetésért, de ma már ott nincs ilyen tilalom.

Bécsben is tilos eleséget juttatni a városi madaraknak, a jelszó, hogy aki galambokat etet, az patkányokat etet, hiszen az ürülékük kórokozókat terjeszthet. Ennek szellemében az osztrák fővárosban tízezer forintnyi bírságot szabnak ki a szabályszegőkre. Azon túlmenően, hogy a galambok fertőzéseket terjeszthetnek, az osztrák környezetvédelmi tanácsos szerint a galambetetés rosszul értelmezett állatvédelem. Az ételmaradék, illetve az emberi élelmiszerek ugyanis ártalmasak ezekre a madarakra: megbetegednek és szenvednek az ilyen táplálékoktól.

Londonban a Trafalgar tér híres galambjairól. Sokáig hozzátartoztak a Nelson admirális szobrának helyet adó közterület képéhez, ám lassan annyira elszaporodtak és benépesítették a teret, hogy intézkedéseket kellett hozni számuk csökkentésére. 2001-től már nem lehetett eledelt árusítani a téren, hiszen ekkorra már kb. 35.000 madár potyázott ott. Azóta betanított sólymokkal tartják távol a galambokat.

[/box>

Fentebb olvasható az alpolgármester megnyilvánulása, amelyben kifejti, hogy a kóbor állatok befogása egy fontos lépése a probléma kezelésének. A városlakók érzékelik a problémákat, többet is annál, mint amit ez a cikk elbír. A karitatív szervezetek végzik a jószolgálati munkát, de szükség lenne a támogatásukra, pénzbeli és kézzel fogható adományokra, személyi segítségre is, vagy olykor csak egy telefonra, esetleg az intézkedésben való segítségnyújtásra, ha kóbor állattal találkozunk. Mert nekik ez nem munka, a szabadidejüket és saját otthonaikat áldozzák fel az elesettek megsegítése érdekében. A Mentőöv Állatvédő Egyesületnek saját telephelye még nincs, területet már kaptak egy német segítőjük jóvoltából, de annak felkészítése a kutyák fogadására egy kétmillió forintos beruházást igényelne, a kis szervezetnek azonban ez a forrás egyelőre nem áll rendelkezésére. Beszélni kell a problémáról, s felhívni a társadalom figyelmét, hogy a gazdátlan állatok sajnos nem a maguk sorsa irányítói, ösztönösen kérik az emberek segítségét, s ha mi ezt nem tesszük meg, akkor hová tart a világ?

Nekem úgy tűnik, hogy a szálak, jelen pillanatban talán még csak a végtelenben, de valahol összeérnek. Egyszer talán elindul egy olyan összefogás, amely a kutyagumiktól kezdve az elárvult kutyákon és macskákon át az elvadult házi galambokig megoldásul szolgál. S ha együttműködők és segítőkészek leszünk velük kapcsolatban, akkor talán koldus is kevesebb lesz a városban.

Lakatos Kati