Népviseletes babákkal őrzi a hagyományt

A Szalmatercsen élő és tevékenykedő Déska Istvánné mindennapjai mára már egybeforrtak a kézműveskedéssel. Több évtizede tette meg első lépéseit a gobelinkészítés és a horgolás világában, Nógrád megyei települések népviseleteit bemutató babákat készít, újabban pedig levegőre száradó gyurmából alkot. A megyehatáron belül és kívül számos alkalommal bemutatkozott már. Alkotásai között az egészen kicsi gyermekektől a felnőttekig mindenki megtalálja a számára tetszőt. Az sem ritka, hogy külföldre kerülnek ki munkái.

Szalmatercs. Déska Istvánné otthona olyan, mint egy kézműves remekeket felsorakoztató múzeum. Bárhová néz az ember, alaposan kidolgozott gobelinek köszönnek vissza, horgolással készített különböző dísztárgyak és ajándékok sorakoznak a polcokon s a díszes népviseletbe öltöztetett babák előtt órákat el lehet tölteni. Alkotásai azt sugallják, készítőjük bizony nem sajnálja az időt és energiát s alaposan, kellő odafigyeléssel és szeretettel hímez, horgol, varr és díszít. Egyedi, magas eszmei értékkel bíró portékákról van szó s nem is lehetne ez másképp, hiszen a szalmatercsi alkotó szívvel, lélekkel készíti ezeket.

[caption id="" align="aligncenter" width="836"] A gobelin volt az első kedvenc, 43 éve készült az első alkotás[/caption]

– A gobelint 43 évvel ezelőtt kezdtem el varrni, a legelső a füleki várat ábrázoló képem volt. Aprólékos, sok időt igényelő tevékenység ez. A hímzés művészete a varrással szinte egyidős, hiszen a hölgyek az öltözékük díszítésére mindig is gondosan figyeltek. A négyzetes stílusú magyar úri hímzés az egyik legalkalmasabb öltéstechnika, amely a szövött kárpit hatását keltheti. Ezek a képek gobelinöltésekkel készülnek el manapság is, könnyű varrókerettel, tűvel és finom mozdulatokkal. A munkához nélkülözhetetlen a megfelelően festett mintaalap vagy mintarajz. A sokféle és kiváló minőségű fonal mellett pedig türelem és a hímzés iránti kellő alázat is elengedhetetlen – tudatta otthonában tett látogatásom elején az alkotó. Szobájának falán visszaköszönt a Lilaruhás nő, több virágcsokor, jópár tájkép, spanyol táncjelenet, szfinx, horoszkóp, de a kedvence az őrzőangyalt ábrázoló.

[caption id="" align="aligncenter" width="836"] Déska Istvánné a „Lila ruhás nő” című képet is elkészítette gobelinből[/caption]

Mint mondta, sok gobelint elajándékozott már, unokáinak, családtagoknak rendszeresen kedveskedik ilyenekkel. Születésnapokra, ballagásokra és főiskola elvégzésére is ilyen értékes és egyedi ajándékokat kapnak szerettei.

[caption id="" align="aligncenter" width="497"] A gobelinek közül az alkotó kedvence az őrzőangyalt ábrázoló kép[/caption]

Angyalkáktól Bogyó és Babócáig

Déska Istvánné másik nagy kedvence a horgolás. Eleinte lányától kapott újságokból dolgozott s ahogy telt az idő, saját ötleteket is megvalósított. Kezdetben kosarakat, karácsonyi díszeket készített, ma pedig már se szeri, se száma az alkotásoknak. Dísz- és használati tárgyak, kedves állatfigurák egyaránt készülnek.

[caption id="" align="aligncenter" width="831"] Horgolással szinte minden elkészíthető, valódi éke az asztalnak egy ilyen kompozíció[/caption]

Ahogy beszélgettünk, úgy kerültek elő a féltve őrzött kincsek. Az alkotó kézügyességét dicsérik többek között az angyalkák, gömbök, hóemberek, a télapó, az ablak- és ajtódíszek, a húsvéti nyuszik, sima- és articsóka technikával készült tojások, tyúkanyók, terítők, kulcstartók, pillangók, virágok és papír zsebkendő tartók. A kicsik nagy örömére pedig a mesehősök és a különböző állatok sem hiányozhatnak a repertoárból. Csigák, kakasok, gyíkok, egerek éppúgy megtalálhatók, mint Hello Kitty, a Minyonok, de a meghorgolt Bogyó és Babóca is ott üldögélt az ágyon.

[caption id="" align="aligncenter" width="836"] Az unokák kedvéért a Minyonok mellett még Bogyó és Babóca is „életre keltek”[/caption]

Kiderült, bizony a horgolás sem a legegyszerűbb és leggyorsabb kézműves technikák közé tartozik. Főleg ha ilyen egyedi portékák elkészítésére szánja rá magát az ember. Minimum háromszor meg kell fogni egy-egy alkotást, mire befejezi. Egy dísztojást például horgolás után ki kell keményíteni. Ez lufival történik, s amikor megszilárdul az anyag, a lufi kivétele után még mindig időt igényel a pánt vagy akasztó felvarrása is.

Palóc viseletek és babalakodalom

 A babakészítő otthona felér egy jól berendezett tárlattal. Palócföld tucatnyi településének népviseletét bemutató babák köszöntek vissza a polcról, pásztói, hasznosi, dorogházai, kazári, vizslási, kishartyáni, ságújfalui, karancssági és szalmatercsi egyaránt. De Rimóc, Varsány, Szanda és Dejtár díszes viselete is megtekinthető.

[caption id="" align="aligncenter" width="480"] Az alkotó szerint a karancssági főkötő az egyik legszebb[/caption]

Az alkotó ihletet még 17 évvel ezelőtt kapott, amikor a Szalmatercsi Búzavirág Népdalkör tagjaként járta a megyét. Az asszonykórus Szent Anna-napi Palóc Búcsún vett részt Balassagyarmaton, amikor ő a szép látvány okán elhatározta, megvarrja ezeket a ruhákat. A Palóc Kalandáriumban látott képek alapján is dolgozik s az interneten kutatja a népviseleteket. A helyiek sokat segítenek, bemutatkozási lehetőséget biztosítva támogatja a helyi polgármester, de vannak kedves barátnők is, akik például anyagot gyűjtenek a varráshoz.

[caption id="" align="aligncenter" width="836"] Nógrád megye több településének népviseletét bemutatják Déska Istvánné babái[/caption]

– Azt tudjuk, hogy a palócok nyelvjárásuk mellett a gazdagon díszített népi viseletüket is büszkén viselik. Manapság azonban egyre kevésbé látható napi szinten, sok helyen csak vasárnap vagy ünnepi alkalmakkor öltik magukra a csodaszép ruhákat. Régen természetes volt, hogy a települések lakói felvették a maguk által készített ingvállakat, mellényeket és szoknyákat, amelyek arról is tanúskodtak, kinek milyen a családi állapota vagy milyen ünnepet vagy alkalmat ültek éppen – tudatta a szalmatercsi alkotó, aki női és férfi viseleteket egyaránt bemutat.

Mint megtudtuk, a női viselet fő tartozékai az ingváll, a mellény, vagyis a lajbi, a sok szoknya, a kötény, amit szakácskának is hívnak és a díszes főkötő. Elmaradhatatlan tartozék volt a többsoros gyöngy nyakék, a garálizs is, amelyet virágokkal díszítettek. A férfi viselethez hozzátartozott a fehér ing, a posztó nadrág és a keskeny kötény, valamint a mellény.

A népviseletes babákkal és egyéb alkotásaival több helyen is bemutatkozott már a kézműves. Emlékezetes marad számára a Babalakodalom nevet viselő tárlata, ahol Guba Gáspár és Suba Böske névre keresztelt alkotásai „egybekeltek”. Emellett kapott már meghívást Salgótarján (Eresztvény), Szalmatercs, Szurdokpüspöki, Kazár, Vanyarc, Pásztó-Mátrakeresztes, Bátonyterenye, Dejtár és Bükkszék rendezvényeire is.

[caption id="" align="aligncenter" width="716"] Babalakodalom résztvevői: Guba Gáspár és Suba Böske a vőfély társaságában[/caption]

Déska Istvánnét természetesen érdekli saját településének hagyománya, saját népviseletes ruhája is van. Amikor még volt asszonykórus, minden tagjának ő varrta a fejkötőt.

[caption id="" align="aligncenter" width="700"] A kék főkötőt saját maga számára készítette el az alkotó[/caption]

A hagyomány szeretetét és ápolását igyekszik továbbadni az utókornak is, hat éves Dalma unokájának magyar lány ruhát is készített. A kislány találkozásunkkor be is mutatta a szép viseletet. Jó érzés volt látni, hogy még csak óvodás, de már most tudja milyen érzés ezt viselni.

FOTÓ ÉS SZÖVEG: SCSE