Fúr, farag és csiszol, majd kürtőskalácsot dagaszt

Az erdélyi származású, egyébként ma már Kazáron élő és tevékenykedő Fazekas Henriette élete egybeforrott az alkotás szeretetével. Nem mindennapi hivatást, szaru-, csont- és fafaragást választott. Első olvasatra fel is kapja az ember a fejét: nő létére hogyan boldogulhat valaki ilyen jól a szerszámok világában s milyen módon vág, fúr, farag, csiszol egy asszony? Nos, nagyon is jól! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által 2001. évben alapított „Magyar Kézműves Remek” címet már háromszor is elnyerte. 2012-ben sótartójával, 2014-ben csont- és szaruékszereivel, 2015-ben pedig pásztorkürtjével. A dísz- és használati tárgyak mellett eredeti erdélyi recept alapján, parázson sült kürtőskalácsot is készít.

Kazár. Ahogy beértem a településre s Henriette háza felé vettem az irányt, már messziről feltűnt a kapu előtt álló táblácska s napernyő, amely a reggeli órákban készült, friss kürtőskalácsokhoz csábítja azokat, akik valami igazán eredetire, különlegesre s finomra vágynak.

[caption id="" align="aligncenter" width="617"] A ház előtt eredeti erdélyi recept alapján készült, parázson sült kürtőskalács is kapható[/caption]

Kedves invitálás után beljebb kerültünk s arra kértem az alkotót, avasson be: hogyan ismerkedett meg e nem mindennapi, ám annál különlegesebb mesterségek világával.

Mint mondta, Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön született, ahol mind a mai napig nagy hagyománya van a kézműveskedésnek s a kézzel készült portékáknak. Már kisgyermekként is felkeltette érdeklődését a csont- és fafaragás, amelynek alapjait édesapjától sajátította el. A létra harmadik fokán ülve követte figyelemmel hogyan készül a családfő, Fazakas Sándor, a szentivánlaborfalvi faragó-oktató mester gondos kezei alatt egyszerű csontból vagy fából valódi mestermű.

[caption id="" align="aligncenter" width="1024"] Fazekas Henriette kürtjeivel[/caption]

Az alkotás iránti érdeklődése később sem múlt el, olyannyira, hogy iskolát is eszerint választott. Dísztárgykészítő-kézműves szakon 1996-ban végzett a Perspektíva Szakközépiskolában.

Kazárra 2008-ban költöztek s természetesen itt is tovább folytatta mesterségét. Saját műhelyükben készíti el szaru-, csont- és fafaragásait s ugyancsak otthoni környezetben sülnek a kürtőskalácsok is.

Tagja a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának s a szervezet által rendezett programokon, például a karácsonyi vásárokon is részt vesz.

2012-ben sótartójával, 2014-ben csont- és szaru ékszereivel, 2015-ben pedig pásztorkürtjével elnyerte a „Magyar Kézműves Remek" díjat. Beszélgetésünk során elárulta, hogy idén is szeretne pályázni. Ezúttal csont- és szarugombokkal méretteti meg magát. Ősi tevékenységnek számít ezek elkészítése is, hiszen régen nem volt műanyag, ezekből az anyagokból állították elő gombokat.

[caption id="" align="aligncenter" width="1024"] Sok időt kell a kürtök elkészítésére áldozni, de megéri. Henriett egyedi termékeit nívós elismerésben részesítették[/caption]

A szakember különböző használati tárgyakat, egyedi ékszereket, gyűrűket és fülbevalókat, sótartókat, papírvágó késeket, különféle gombokat, pásztor kürtöket és ivópoharakat is alkot, ahogyan fafaragásokat, törölközőtartókat és faragott képeket, valamint egyedi megrendeléseket is vállal. Mint mondja, elsősorban a csont- és szaru ékszerek népszerűek. Ezt fiúk és lányok egyaránt szívesen viselik.

Ő maga viszont a sótartók és az ékszerek készítését élvezi a legjobban. S ha már kedvencekről esett szó, megkértem, avasson be a sótartó elkészülésének folyamatába.

– Először is a csontot háromszor kifőzöm, zsírtalanítani kell. Ezután következik a méretre vágás, meg kell csiszolni s a rajzolás is igen jelentős momentum. Meg sem tudom mondani hányszor veszek kézbe egy-egy tárgyat, mire elkészül – mesélte, majd hozzáfűzte: – Sótartókra mindig kerül valamilyen minta, faragok rá turulmadarat vagy tulipános, indás mintákat, de a legősibb a karcolt. Ezeket mind szeretik a vásárlók. Ezek után polírozok, de hagyható matton is.

[caption id="" align="aligncenter" width="1024"] A tulipános sótartó igazi különlegesség[/caption]

A kazári alkotó rendszeresen megfordul kézműves vásárokon, fesztiválokon és kiállításokon. Mint mondta 2008-ban a Művészetek Palotájában volt az első tárlata. A „Magyar Kézműves remek” 2014-es díjátadója után Kazáron és Salgótarjánban, a múzeumban is bemutatkozott alkotásaival. Jászberénybe mindig elmennek a Csángó Fesztiválra, de Nógrád megye falunapjain és egyéb rendezvényein is találkozhatnak vele a szaru-, csont- és fafaragások iránt érdeklődők. Salgótarjánban is megfordulnak, ahogy Ipolytarnócon is, legutóbb pedig Hollókőn sikerült standot intézni, ahol a portékák mellett kürtőskalácsot tudnak kínálni. Emellett országhatáron túl, Besztercebányán is járt már.

– Egy-egy termék elkészülése nem kevés idő vesz igénybe. Egy sótartó például egy napi munkámban van. Ugyanennyi idő alatt fülbevalókból azonban akár tíz párat is el tudok készíteni. A szarukürt viszont sok energiát és időt vesz igénybe, körülbelül egy hónapnyi munkát kell ráfordítani – részletezte a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy a fafaragást ugyancsak édesapjától sajátította el s a szükséges szerszámokat is tőle kapta.

Az előkészítést tekintve ugyanaz a munkafolyamat, de itt a méterre vágás és a fűrészelés is fontos szerepet kap. Kikerülnek kezei alól fából készült sótartók. A régi erdélyi minták pedig igazán szépen díszítik a faragott törölközőtartókat. Itt már aztán tényleg jól jön a segítség, Henriette férje kiveszi részét a munkából, a kézi csiszolás például sokszor az ő feladata, de a termékek árusításában is közreműködik.

[caption id="" align="aligncenter" width="531"] Képünkön a készülőben lévő törölközőtartók[/caption]

Az igaz, hogy nem minden helyen érdeklődnek a portékák iránt, de Budapesten például kifejezetten fogékonyak az ilyesmire. Nógrádi rendezvényeken sincs ok panaszra, szép számmal visznek haza alkotásokat a vásárlók. Az alkotót pedig jó érzéssel tölti el, hogy az emberek valóban megbecsülik keze munkáját. Az érdeklődők egyre fogékonyabbak a kézzel készült, eredeti alkotások iránt. S jól is van ez így, hiszen hagyományainkat őrizni és becsülni kell.

[caption id="" align="aligncenter" width="1024"] Divatos és egyedi fülbevalók a természetes alapanyagok kedvelőknek[/caption]

A dísztárgykészítő szerint, mint minden más kézműves mesterség esetében, így itt is fontos a tudás tovább adása. Ha vannak érdeklődők, ő szívesen beszél a szaru-, csont- és fafaragás legapróbb részleteiről. A közelmúltban arra is volt példa, hogy egy amerikai cserkészcsoport érkezett Kazárra. Nagy élmény volt velük találkozni s nekik is megmutatni a mutatós, egyedi alkotásokat.

Mint arról cikkünk elején is szó esett, Henriette a dísz- és használati tárgyak készítése mellett igazi, erdélyi recept alapján készült, parázson sült kürtőskalácsot is süt. Mint megtudtuk, Székelyföldön nagy hagyománya van e finomságnak, lakodalmak s egyéb neves ünnepnapokon, például Pünkösdkor nem hiányozhat. Általában a hagyományos sima vagy a diós sütemény kap helyet az asztalon. Esküvőkkor beletesznek egy üveg székely-köményes pálinkát vagy bort, s „aki elköti az utat”, az majd megmondja, hogy mit kér cserébe azért, hogy tovább engedje a násznépet.

Beszélgetésünk végén megkértük Fazekas Henriettet, ossza meg velünk a receptet, amelyről kiderült, ő maga kísérletezte ki s nagyon jók a visszajelzések. A kapu előtt kínált cukros, vaníliás és diós változat nagyon finom, nem véletlenül vannak visszajáró vendégek is.

Erdélyi kürtőskalács

Hozzávalók:

2 kg liszt

25 dkg vaj

1 citrom reszelt héja

5 csomag vaníliacukor

1 l tej

kevés só

1 kocka élesztő

10 kanál cukor

2 tojás

olaj

Elkészítés:

A lisztet megszitáljuk, beletesszük a tojások a közepébe és belemorzsoljuk az élesztőt. Pici tejet öntünk rá, megmelegítjük a margarint a többi tejjel. Belereszeljük a citrom héját, beletesszük a vaníliát, cukrot és a sót. Ezt követően megdagasztjuk, addig amíg a kezünktől elválik a tészta. Annyi cipót készítünk, ahány kürtőskalácsot szeretnénk sütni. Csíkokban feltekerjük a formára, bekenjük olajjal és cukorba forgatjuk. Parázson körülbelül 7 perc alatt készre sütjük.

SZÖVEG ÉS FOTÓ: SCSE