Helyi közélet

2017.06.17. 07:06

Természetismeret a Mátraalján

fenyvesi

Különleges hely a Muzsla a Mátraalján, mást ne mondjunk, Nógrádban az egyetlen terület, ahol említést érdemlő mennyiségben megterem a szőlő, számos részét művelik a mai napig, szántóföldtől az erdőig, konyhakerttől az aprócska tó vízfelületéig minden megtalálható itt, ami változatosabbá teszi az élőhelyeket. Mindemellett üdülőterület is, a nyaraló gondozott gyepét a kert végében már vaddisznórejtő sűrű váltja, a gyümölcsös fái között róka oson, az elbozótosodott parcellák szélén mezei nyúl pattan fel az ember elől, ezrével járják a területet a madarak. „Nem sokan tudják, hogy milyen gazdag a terület múltja is. Az előkerült leletek tanúsága szerint már a történelem előtti időkben is éltek itt emberek” – tudjuk meg Szalai István hivatásos vadásztól, aki a Muzslán él. A Zagyva-völgy túloldalán, a Kelet-Cserhátban dolgozik és hivatásának tekinti azt is, hogy évtizedek szakmai tapasztalatát átadja a fiataloknak.

Faragó Zoltán

Pásztó. A tanév végén látogattuk meg a Muzslán, Szalai István éppen a pásztói Magyar Szentek Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola hetedikes diákjait várta egy előadással. A gyerekek kísérőikkel együtt mintegy hetvenen látogatták meg, tájékoztatást kaptak a környék élővilágáról, a vadgazdálkodásról, a fegyverek fejlődéstörténetéről. Mindennek a nemrég megépített kerti „kiülő” adott helyet, aminek a szép magyar neve szaletli. Tanyai épület állt régen a helyén, a kőfalak egy részét meg is tartották az építkezés során. Egyébként a muzslai tanya az üdülőterületen valóságos kis múzeum! Az egyik épület mellett például őrlő- és malomkövek sorakoznak.

[caption id="" align="aligncenter" width="1574"] Szalai István Tücsi kutya társaságábanFotó: Faragó Zoltán[/caption]

– Egy részét kaptam, egy részét találtuk – mutatja a gyűjteményt Szalai István. – A legnagyobb kő a gyöngyöspatai malomból került ide, az most asztalként szolgál. A Muzsla már a történelem előtti időktől lakott hely, találni néha cseréptöredékeket, még kőből készült használati tárgyakat is a szántásokon, vagy földmunkák után. Sokat tanulmányoztam ezeket, egy cserépdarabról már ránézésre el tudom dönteni a korát. Előkerülnek persze újabb korokból is különféle leletek.

[caption id="" align="aligncenter" width="1429"] A diáklányok az ebéd elkészítésén dolgoznakFotó: Faragó Zoltán[/caption]

A tanyán a kis helytörténeti gyűjteménye kiegészül néprajzi és művészeti tárgyakkal is, sőt, kovácsműhely is van, ahol a gazda különféle fegyvereket, más eszközöket készít, ha ideje engedi. A főszerep azonban az élővilágé. A hatalmas, focipályányi telken a tulajdonos elmondása szerint 300 növényfaj található, a régi gyümölcsös öreg fái mellett néhány kaliforniai mamutfenyő is szépen fejlődésnek indult már. Kis harangláb, kápolna, gémeskút, hinta, szemléltető eszköznek használható magasles, meg persze az elmaradhatatlan főzőhelyek egészítik ki a tanya berendezését.

– Saját erőből készült minden, ha lehetett is pályázni ilyen célra, nehéz kivárni, hogy valami legyen is belőle – mondja házigazdánk. – Szeretném majd a jövőben egyfajta erdei iskolaként üzemeltetni a létesítményt, ahol a vendégek előadásokat hallhatnak a természetről, a vadgazdálkodásról, de szálláslehetőség nélkül. Meg nem is a pénz a fontos, hanem a gyerekek természetbarát szemléletének kialakítása!

[caption id="" align="aligncenter" width="1391"] Vörös róka, a legismertebb szőrmés ragadozó vidékünkönFotó: Faragó Zoltán[/caption]

Megérkeznek a diákok, gyalogszerrel jöttek Pásztóról. A lányok azonnal az ebéd előkészítéséhez látnak, a fiúk körbeülik a szaletliben a már kipakolt trófeákat és fegyvereket. Pár perc múlva, ahogy a krumpli- és a hagymahéj is „süllyesztőbe” kerül, Szalai István megkezdi előadását a környék vadvilágáról. A szemléltető eszköz több preparátum, közöttük fácán tojó és kakas, szarka, szajkó – utóbbi madár különösen sok kedves történet szereplője.

– A korai középkorban, amíg a papagájokat nem ismerték Európában, a szárnyas házikedvenc szerepét a szajkó töltötte be – mondja Szalai István. – Kimondottan tréfás kedvű és intelligens madár, lesen ülő vadászok többször megfigyelték már, hogy megbújik a fa koronájában, és meglesi a rókát, amikor arra jár. Aztán utánozza a nyúlsírást! Ez a komának feladja a leckét, azt hiszi, hogy valami vetélytársa tévedt a vadászterületére és megfogott egy nyulat. Amikor nem talál semmit, tanácstalanul nézelődik, amin, állítom, a szajkó jót mulat magában!

[caption id="" align="aligncenter" width="1380"] Előadás a hazai vadfajokról: régi preparátumok szolgálnak szemléltetőeszközülFotó: Faragó Zoltán[/caption]

Egyébként sokféle hangot utánoz, nagyon jól, a láncfűrésztől a macskanyávogásig, gyakran meg is téveszti az embert. Ezért is lehetett népszerű házikedvenc a középkorban!

Egy kis ismertető hangzik el ezután a fácánokról, főleg a tojó rejtő színezetének okáról, majd rátérünk a szőrmés ragadozókra. A gyerekek megtudják, hogy a róka tulajdonképpen hasznos állat, rengeteg rágcsálót elpusztít; persze, akinek a tyúkjait hordja, az érthető módon haragszik rá A nyest is érdekes életmódot folytat: betelepszik akár a padlásra is, de száz méteres körzetben egyáltalán nem vadászik, hogy ne hívja fel a figyelmet a tanyahelyére.

[caption id="" align="aligncenter" width="1440"] Népszerű az óriáshinta a diákok körében: a kert felfedezése külön élmény!Fotó: Faragó Zoltán[/caption]

A szőrmés ragadozók után a hazai nagyvadfajok következnek: a diákok megtudják, hogy nincs veszélyesebb közöttük – mint a háznál nevelt őzbak Ez ugyanis nem fél az embertől, főleg az üzekedés időszakában pedig csúnyán elbánhat az erdőjáróval. A vaddisznó szaglásáról Szalai István elmeséli, hogy egyszer, egy erdei munkán elveszített egy konzervet. Következő évben megtalálta, a vaddisznók pedig addigra össze-vissza rágták a fémdobozt. Érezték a szagán, hogy valami számukra is ehető van a gondosan leforrasztott dobozban!

A természet más csodái mellett szó esik még a gímszarvasról, a muflonról, majd következik a fegyverek hosszú, sok évezredre visszanyúló fejlődéstörténete. Szalai István birtokában van számos, régi eszközről készült másolat is, közöttük kőből pattintott nyílhegyek, szépen megmunkált, csiszolt kőbalta, ami persze a modern korunk terméke, különböző célra használatos, csontból, fémből gyártott nyílhegyek, más egyebek. Ezeket a gyerekek kézbe is vehetik, alaposabb megismerés céljából.

[caption id="" align="aligncenter" width="1412"] Szalai István kovácsműhelyében: a szemléltetőeszközök nagy részét ő maga készítiFotó: Faragó Zoltán[/caption]

A különféle kőeszközök, meg a hatalmas seb ütésére alkalmas rézkori lándzsa bemutatása után következnek a tűzfegyverek: a kézi ágyú, a szakállas puska, majd a modern fegyverek, a sörétes és a golyós is. Szó esik a különféle felszerelésekről, a diákok megtudhatják, hogy a vadász legfontosabb felszerelési tárgya a – távcső. A közhiedelemmel ellentétben nem az jelenti a vadászatot, hogy kimegy az ember az erdőre, mezőre és lövöldöz arra, ami elé kerül, hanem előtte nagyon is gondosan meg kell néznie, mire emel fegyvert.

Az izgalmas és számos információt tartalmazó előadás végén a fiúk segítenek a szemléltetőeszközöket a helyükre szállítani, közben a bográcsban már rotyog az ebéd. A hivatásos vadász kutyái barátságosan körülveszik a vendégeket, a kertben pedig – hála a hatalmas, tíz méter kilengésű hintának – beindul a játék. Ami szintén fontos része a természettel való ismerekedésnek!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában