Helyi közélet

2017.02.20. 06:58

Ahol maradtak a régi jó dolgokból…

fenyvesi

Talán sokan emlékezünk még arra a chips-reklámra, amikor az idős úr panaszkodik, milyen kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi, aztán megkóstolja a felejthetetlen ízvilágot, és rájön, hogy mégis. Nos, így van ez a farsangi népszokásokkal is, amelyeket már rengeteg helyen nem elevenítenek fel. Azonban akadnak még olyan települések megyénkben is, ahol mindezt megteszik, ezzel is visszahozva azokat a „boldog időket”. A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, az ivás, a lakodalmak, a disznótorok, illetve a jelmezes felvonulások jellemeznek. Múlt szombaton, Salgótarján zagyvarónai településrészén sem történt ez másképp, ugyanis volt ott mindenféle „zagyvaság”, amit ember csak el tud képzelni: lakodalmas menet, ennek nélkülözhetetlen eleme, azaz menyasszonytánc, kiszebáb égetés, valamint fergeteges mulatozás. Honnan is származnak ezek a szokások, továbbá mi is a jelentőségük? Amennyiben eddig még nem tudta, cikkünkből most kiderül.

Salgótarján-Zagyvaróna. Nem mindennapi élményben részesült az, aki szombat délután a helyi KisKultúrba, illetve annak tájékára látogatott. Ugyanis volt ott minden, ami a farsangi időszakban szem-szájnak ingere lehet. Azonban nézzük csak meg, honnan is származik ez a szokás, illetve mettől meddig tart ennek a fergeteges mulatozásnak az ideje?!

[caption id="" align="aligncenter" width="1342"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

A farsang német eredetű szó, amely magyar elnevezésként a 15. században tűnt fel. A tavaszvárás ősi örömünnepe. Őseink a nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. Ez az időszak vízkereszttől – a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig –, azaz hamvazószerdáig tart. Jellegzetes étel a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, akadtak olyan helyek, ahol azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. Ugyancsak kedvelt finomság még ilyenkor a rétes, azonban sok táplálék fogyasztásától a következő év bőségét remélték.

[caption id="" align="aligncenter" width="1342"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

Farsangkor háromnapos táncmulatságot rendeztek, amelynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták őket és a táncköltségre, valamint a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. Ez idő tájt nemcsak a fiúk rendeztek összejöveteleket, hanem a házasemberek, a különféle céhek, az ipartestületek, az asszonyok, sőt még a gyermekek is. A házasemberek batyus-, illetve kosarasbálja nevében jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe van az evésnek, illetve az ivásnak is.

[caption id="" align="aligncenter" width="1342"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

Sokfelé szokás volt az is, hogy az asszonyok külön vigasságot rendeztek. A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük. A lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben ez az időszak  – tudták ezt Zagyvarónán is, ahol nem mindennapi lakodalmas menetben vonultak, amit a látványos menyasszonytánc követett.

[caption id="" align="aligncenter" width="597"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

Ezen időszak arra is alkalmat adott, hogy tréfásan vagy esetleg durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. A vénlánycsúfolásnak különböző változatai voltak, például tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás, vagy állakodalom. Mindebből kiderült, hogy a községben miért is rendeztek lakodalmas menetet, illetve menyasszonytáncot. Igen ám, de azt tudjuk-e, hogy mi célt szolgál a kiszebábégetés, amelyet ma már vidéken is csak elvétve ismernek, illetve tartanak?

[caption id="" align="aligncenter" width="1342"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

Mindez úgy zajlik, hogy a gyermekek készítenek egy bábot, az úgynevezett kiszebábot, valamint különféle zajkeltő szerszámokat, majd kivonulnak egy térre – élükön egy dobossal, valamint egy kikiáltóval –, miközben télűző rigmusokat kiabálnak, például „Haj, ki kisze haj, kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget, haj kisze haj”, és közben zörgetik a zajkeltő eszközöket, dudákat, sípokat, dobokat. Amíg a tüzet meggyújtják, a gyerekek, valamint a felnőttek gondűző cédulákat erősítenek a kiszebábra. A papírdarabokra ráírják, ki mitől szeretne megszabadulni – rossz álmoktól, betegségtől, félelmektől –, majd a bábot bedobják a tűzbe. A máglya elhamvadásáig a jelenlévők közösen tavaszköszöntő versikéket mondanak és énekelnek. A babona szerint a kiszebáb elégetése megszabadítja az embereket minden bútól és bajtól. Ezekből is láthatjuk, hogy Zagyvarónán még maradtak a régi jó dolgokból, amit az elkövetkezendő években is szeretnének folytatni a szervezők.

Gerhát Karina

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában