Születésnap: kis lépésekben halad a megyeszékhely

Salgótarján közgyűlése a 2017-es esztendőt emlékévvé nyilvánította, a település várossá válásának 95 évfordulója alkalmából. Ennek jegyében rendezték meg több helyszínen első nagy ünnepségsorozatukat a Magyar Kultúra Napja és a város születésnapja alkalmából, január 27-én. Átadták a város kitüntető címeit, Fekete Zsolt polgármester pedig emlékező és évértékelő beszédet mondott.

Salgótarján. A Kohász Művelődési Központnál vette kezdetét a Salgótarján várossá nyilvánításának 95. évfordulója és a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett városi ünnepségsorozat január 27-én a megyeszékhelyen. A mínusz hét fokos hidegben kevesen jöttek el a település életében különleges jelentőségű épület elé, pedig itt tartották kilencvenöt éve a város alakuló közgyűlését. A Kohász Fúvószenekar játéka a fagyos idő ellenére szépen szólt, a hivatalos ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött.

[caption id="" align="aligncenter" width="1412"] Díjak átadásával is ünnepelte születésnapját a város (Fotó: Danyi Lilla)[/caption]

Aztán Takaró Péter előadásában hallgathattuk meg Váci Mihály „Még nem elég” című versét. Ezután következett Huszár Máté alpolgármester emlékező beszéde, amely a generációk közti összefogás és a városért folytatott önzetlen munka fontosságát hangsúlyozta. Huszár Máté elmondta, hogy az emlékév során Salgótarján múltját, jelenét és jövőjét is ünnepeljük.

[caption id="" align="aligncenter" width="1412"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

– Akkor Salgótarján vonzóvá vált a fiatalok számára is – mutatott rá a kilencvenöt évvel ezelőtti városépítő időkre, majd felidézte a hanyatlás korát az ipar megszűnésével, s kiemelte, hogy a jelenlegi feladat az, hogy Salgótarján kulturális és turisztikai központtá váljon. „Ezért a célért érdemes dolgozni” – hangsúlyozta az alpolgármester, majd beszéde végén minden salgótarjáninak megköszönte városépítő munkáját. Ezután a jelenlévők megkoszorúzták a Kohász Művelődési Központ falán lévő emléktáblát.

Az ünnepségsorozat a Dr. Förster Kálmán Emlékparkban folytatódott, ahol egy újabb Váci Mihály vers után – amelyet Turcsányi Ágoston tolmácsolt –, a már nagyobb számban megjelent emlékezők elhelyezték a tisztelet virágait a város első polgármesterének szobránál.

[caption id="" align="aligncenter" width="1412"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

A városi születésnap központi programja ezek után vette kezdetét a József Attila Művelődési Központban, ahol Fekete Zsolt polgármester egyszerre mondott emlék- és évértékelő beszédet. A városvezető mögött előadása alatt a „Jövőt építünk” feliratot olvashattuk kivetítve.

Fekete Zsolt polgármester röviden összefoglalta, hogy Salgótarjánban 1950 után indult be igazán az iparosodás, majd a rendszerváltással a gyárak bezártak és jött az elvándorlás. Ennek a visszaesésnek több oka is van – magyarázta: a húzóágazatok változása, a versenyhelyzet érzékenyen érintette a várost.

[caption id="" align="aligncenter" width="900"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

– Ma a fővároson kívül az egyetemvárosok azok, ahol folyamatos a fejlődés. Igaz, hogy a gazdasági főiskola bezárása komoly érvágás volt Salgótarján számára, de akkor a lejtmenet már rég tartott – emelte ki, majd a fiatalokról szólva így fogalmazott:

– Valljuk be, hogy egy mai fiatalnak majdnem hogy ciki salgótarjáninak lenni. Mért van ez? Mert itt az évek során kialakult egy életérzés: Salgótarjánban nincs munka, Salgótarján lepusztult, Salgótarjánban nincs semmi.

Ezt kifejtve a polgármester elmondta, hogy érdemes Salgótarjánt távolabbról szemlélni, mert úgy rádöbbenhetünk, hogy nem is olyan rossz itt minden. Fekete Zsolt úgy fogalmazott, hogy szeretné:

– Ha egyre többen látnák, hogy tele vagyunk jó dolgokkal. Meg kell élnünk, és el kell fogadnunk a rossz dolgokat, a veszteségeinket, ugyanakkor tudnunk kell észrevenni és értékelni a pozitívumokat ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak legyünk. Ez motiváló erő a tovább lépéshez, a jelenlegi depresszív állapot legyőzéséhez, Salgótarján lehetőségeinek kihasználásához. A válság lehetőség. Ezt fel kell ismerni és élni kell vele.

[caption id="" align="aligncenter" width="900"] A Havanna TSE táncosainak fellépése szórakoztatta a vendégeket (Fotó: Danyi Lilla)[/caption]

A pozitívumok között említette a páratlan természeti értékeket, a várakat, a bányamúzeumot, az építészetet és az innen elszármazott tehetségeket. Így fogalmazott:

– Nem egy-két dologra, hanem rengeteg mindre lehetünk büszkék. Panelrengeteg? Betondzsungel? Igen, szocreál. A szocreál ciki? Nem. A szocreál ma már stílus, kedves salgótarjániak. Nem adok sok időt, hogy úticél legyen Salgótarján, akár szocreál építészete miatt is, hiszen gyakorlatilag mi vagyunk a szocreál építészet fellegvára. Amit mi cikinek érzünk és takargatnivalónak, abban nagyon sok egyediség és lehetőség rejlik. Ezeket meg kell látnunk és élnünk kell vele – emelte ki.

– Az idősek tapasztalata és bölcsessége mellett szükség van a friss tudású, a rendszerváltás után felnőtt és szocializálódott fiatalokra – mondta Fekete Zsolt polgármester majd a város helyzetéről szólva elmondta, hogy az elmúlt évben nehéz döntéseket kellett meghozniuk. De a vállalkozások, a jobb módúak és Magyarország Kormánya segítségének köszönhetően stabil maradt a városi költségvetés.

Ezekre a segítségekre a jövőben is szükségük lesz egészen addig, amíg az önfenntartó városhoz vezető legfontosabb fejlesztések meg nem valósulnak.

– Kis lépésekben, de biztosan tudunk előre haladni– hangsúlyozta, majd azzal folytatta, hogy a közhiedelemmel ellentétben Salgótarján legnagyobb problémája nem a munkanélküliség. A megyeszékhelyen sok az álláskereső és sok az üres álláshely is. Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Ennek oka a polgármester szerint az, hogy az üres álláshelyekre nincs szakképzett munkaerő, illetve az, hogy alacsonyak a bérek.

[caption id="" align="aligncenter" width="900"] Radics Gigi fellépése zárta az eseményt (Fotó: Danyi Lilla)[/caption]

Véleménye szerint a már elindult „Foglalkoztatási paktum” ezen hivatott segíteni. Fekete Zsolt bejelentette, hogy szeptembertől újraindul a felsőoktatás Salgótarjánban, az Óbudai Egyetem elindítja első évfolyamát a műszaki képzés területén. Elmondta azt is, hogy a befektetők idetelepülése érdekében együtt dolgoznak a Salgó Vagyon Kft.-vel azon, hogy feltérképezzék a kiajánlható területeket, s azon, hogy azokat megfelelő marketinggel és személyes utánajárással „adják el”.

A turizmus-fejlesztés jó úton halad Fekete Zsolt szerint, ennek egyik legfontosabb lépése az volt, hogy egy szervezetté tömörítették a rendszerben dolgozókat. 2017. városi rendezvényeiről elmondta, hogy szándékaik szerint idén a tavalyinál színvonalasabb programokat fognak szervezni, hogy egyre többen érkezzenek ide az ország más részeiről is.

Itt jegyezte meg, hogy a „szálláshelyekre is nagy hangsúlyt fektetünk”, majd kiemelte, hogy a Modern Városok Program olyan, általuk eltervezett beruházásokat tartalmaz, amelyek felgyorsíthatnák a város felzárkózását. Ennek indulása azonban még bizonytalanságokkal övezett.

A polgármester beszéde végén, a városi kitüntetettekről szólva így fogalmazott:

– A kultúra nemcsak tudást és műveltséget hordoz, hanem erkölcsöt is. Itt sokan folytatnak értékmegtartó és értékközvetítő tevékenységet. Közülük köszöntjük ma a legkiválóbbakat és adjuk át számukra a kitüntető címeket és díjakat. Ezzel is szeretnénk elismerni és megköszönni, hogy munkájukkal nemcsak szűk körükben nyitnak távlatokat és építik fel azokat, hanem mindannyiunk számára.

Ezt követően átadták a város kitüntető címeit.

Lakatos Kati

[box type="custom" color="#353535" bg="#dda756" border="#dd8500"> Kitüntetettek „Salgótarján Díszpolgára” kitüntető címet kapott posztumusz Jecsmenik Andor író, költő, aki az 1956-os forradalom alatt üzemi munkástanács elnökhelyettese és üzemi nemzetőrség-parancsnok volt. A december 8-ai sortűz után letartóztatták és 12 év börtönre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték. A börtönből amnesztiával szabadult hét év után, de 1966-ban újra letartóztatták: munkatársai jelentették fel a „Ne álmodj nép!” című verséért. Ekkor újabb hét évet töltött a rácsok mögött. Szabadulása után esztergályosként vállalt munkát, salgótarjáni üzemekben dolgozott 1986-os nyugdíjba vonulásáig. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1990-ben semmisnek nyilvánította az ellene hozott ítéleteket.Súlyos betegségéig tevékenyen élt és mindvégig hű maradt elveihez. Hazafias helytállását 2006-ban Nógrád Megye Önzetlenség Díjával, 2011-ben Nagy Imre Érdemrenddel ismerték el. Költőként 2008-ban átvehette a Balassi Bálint Emlékérmet. 2013-ban hunyt el, idén lenne 90 éves. „Pro Urbe” díjat kapott Gál Józsefné (Horváth Mária), a Kohász Művelődési Központban és a József Attila Művelődési Központban végzett közművelődési munkássága, újságírói tevékenysége, a civil életben tanúsított, értékőrző, közösségépítő, valamint a hagyományőrzésért végzett életműve elismeréseként. „Pro Arte” díjat vehetett át Kovács Balázs, Bóna Kovács Károly (1897-1970) festő- és szobrászművész fia, aki testvérével, Biczó Gézánéval együtt édesapja hagyatékának egy részét 2016-ban Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának ajándékozta. Az átadott hagyatékrész 251 db grafikából és festményből, valamint 10 db szoborból áll. Kovács Balázs a hagyaték gondozásában, digitalizálásában és az ajándékozási folyamat lebonyolításában kiemelkedő szerepet vállalt. „Salgótarján Szolgálatáért” díjat adományozott a közgyűlés Bakos Krisztián tűzoltó alezredesnek. Munkássága központjában jelenleg a tűzmegelőzés áll. Kiemelt figyelmet fordít a veszélyes áruszállítás, a veszélyes anyagokat felhasználó üzemek és a létfontosságú rendszerek felügyeletére, ellenőrzésére. Fontos szerepet játszott a földrengések utáni eljárásrend kialakításában. Alapító tagja a Salgótarjáni Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek, amelyben elismerésre méltó munkát végez. „Salgótarján Jövő Nemzedékéért” díjat vehetett át Verbóiné Veres Gizella, az Arany János Tagiskola volt igazgatója, aki elkötelezetten dolgozott a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében. A Zagyvapálfalváért Baráti Kör elnökségének tagjaként sokat tett a városrészért. 2005-ben a salgótarjáni igazgatói munkaközösség vezetőjévé választotta. A Lucfalvi Általános Iskolából vonult nyugállományba, amely intézménynek jelenleg is óraadó tanára. „Salgótarján Sportjáért” díjat kapott Szarvas Józsefnének (Rapcsák Zsuzsanna) pedagógusi, sportszervezői munkássága elismerésként. Pályafutását 1958-ban kezdte Salgótarjánban, tanított a Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, a Táncsics Mihály Közgazdasági Technikumban és a főiskolán. Lelkesedése magával ragadta tanítványait, sokakkal szerettette meg a mozgást. Sporttalálkozókat, sporttáborokat és főiskolai bajnokságokat szervezett, hallgatói nagyra becsülték és szerették. Nyugállományba vonulása után is tevékenyen részt vesz a város sportéletében. „Salgótarján Gazdaságáért” díjat vehetett át a NOR-SZIL Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, amely két évtizede kezdte meg kereskedelmi tevékenységét. A cég hús- és hentesáruk nagykereskedelmével, valamint élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozik. A vevőközpontú Kft. törekszik a fejlesztésre, a kiszolgálás színvonalának növelésére és a minél szélesebb áruválaszték kialakítása mellett, az új magyar termékek forgalmazására. Hitvallásuk a vásárlókkal kialakított magas szintű kapcsolat megteremtése és ápolása, amelyet közel 20 dolgozó foglalkoztatásával biztosítanak. A díjat az ügyvezető, Kovács Norbert vette át. [/box>