Pályázna? Van segítség!

„Közel a segítség!” – szól az országosan hatvan helyszínen működő Széchenyi Programiroda szlogenje. Megyénkben, Salgótarjánban és Balassagyarmaton érhető el mindenki számára ingyenesen a pályázati szakértő csapat, akik a „szolgáltató állam” elképzelés megvalósítójaként azon dolgoznak, hogy minden érdeklődő segítséget kapjon a fejlesztések világában. Munkájuk részleteiről és térségünk lehetőségeiről a salgótarjáni születésű Pindroch Szilárddal, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. stratégiai igazgatójával beszélgettünk.

[caption id="" align="aligncenter" width="200"] „Nógrád megye és benne Salgótarján kiemelten fontos a számomra, hiszen salgótarjáni születésű vagyok”[/caption]

– A Széchenyi Programiroda a Miniszterelnökség háttérintézményeként működik. Mi pontosan a feladatuk?

– A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. a kormányzat fejlesztéspolitikájának egyik fontos szereplője. Mi találkozunk országszerte azokkal az ügyfelekkel, akik később pályázhatnak, akik munkahelyeket teremtenek, akik a fejlesztések megvalósítói lesznek. A programiroda jeleníti meg a kormányzat fejlesztéspolitika elveit napi kapcsolatot tartva a helyi gazdaság szereplőivel. Kollégáim e felelősség tudatában végzik napi tanácsadó tevékenységüket. Országosan hatvan irodával rendelkezünk, tanácsadóink száma 178. Fontos leszögezni, hogy nem pályázatíró tevékenységet folytatunk. Mi vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok és magánszemélyek számára adunk tanácsot ingyenesen, illetve amennyiben szükséges, végigvezetjük őket a teljes pályázati folyamaton.

– Ez a gyakorlatban mit jelent?

– Amennyiben valaki rendelkezik egy ötlettel, felkeresheti irodáinkat, munkatársaim ismertetik a pályázati lehetőségeket, valamint bemutatják, melyik operatív program kiírása alkalmas azok megvalósításához. Ezután elindítjuk a pályázat előkészítésének az útján. A közös gondolkodás alatt felmérjük a lehetőségeit, és ha azt látjuk, hogy amire ő szeretne, arra nem biztos, hogy megfelelnek a fennálló kondíciók, akkor elmondjuk neki, mi az a lehetőség, amiben viszont érvényesülni tudna. Akkor is adunk tanácsot, ha még nincs meg a konkrét ötlet, de a fejlesztési akarat már megfogalmazódott. Ilyenkor megnézzük a céget, vagy szervezetet, hogy milyen területen tevékenykedik, és megkeressük a rá vonatkozó lehetőségeket. A programiroda tehát egy tanácsadói rendszer, teljesen nyitottak a kapuink és minden pályázati operatív programban tudunk segíteni.

– Milyen szándékkal hozták létre ezt a rendszert?

– A kormány annak idején 2010-ben meghirdette a „szolgáltató állam” koncepcióját. Ez mára megvalósult, a Széchenyi Programiroda a szolgáltató államot képviseli. Amennyiben bárkinek bármilyen kérdése van, betérhet hozzánk. A 2014-2020-as fejlesztési időszak a gazdaságélénkítés hét éve. A pályázati operatív programok közül a TOP a megyei jogú városok és a helyi önkormányzatok, megyék lehetősége, ezekre már meghatározott projektek mentén adják be a pályázatokat. A GINOP pedig – amely országosan 2733 milliárd forintot jelent – egy mindenki számára elérhető lehetőség, s a kormányzat döntése értelmében idén minden pályázatot meg is hirdetnek. Azt szeretnénk, hogy rövid határidőn belül megtörténjenek a kifizetések is. Kormányzati cél ugyanis, hogy minél előbb kikerüljenek a gazdaságba azok a fejlesztési pénzek, amelyek segítségével a vállalkozók munkahelyeket tudnak teremteni. Minden felgyorsul majd ezen a területen 2017-ben, ezért jó előre érdemes gondolkodni, konzultálni a munkatársaimmal azoknak, akik szeretnének megvalósítani valamilyen projektet. Szeretnénk, hogy minél többen pályázzanak, minél többen tudjanak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek mindenki számára nyitottak. Természetesen az egy másik kérdés, hogy az adott cég abban a helyzetben van-e, hogy teljesíteni tudja a kiírásban megadott kritériumokat, s azt sem mondom, hogy egyszerű egy pályázat beadása. Azonban a Miniszterelnökséget vezető miniszter és kollégái sokat dolgoztak azon, hogy minél egyszerűbb legyen, minél kevesebb idővel és bürokráciával járjon az, mire végigfut egy projekt. Kimondható, hogy ma lényegesen egyszerűbb pályázni, mint az előző fejlesztési ciklusban volt. Teljesen új modell alapján működik a kormányzati pályázatértékelő rendszer is: nem külsős szereplők végzik, hanem kormányzati tisztségviselők dolgoznak munkaidejükön kívül az értékeléseken. Ez nagyon fontos momentum, hiszen a közpénzek felhasználásáról immár kizárólagosan kormánytisztviselők dönthetnek. Ez az átláthatóság irányába ható, fontos kritérium.

– Sokan nem hisznek a pályázati rendszerben, mert már csalódtak, valamilyen sérelem érte őket korábban, s kétkedve állnak a megújult rendszerhez is. Ezek az egyébként kreatív és vállalkozó szellemű személyek is meghallgatásra találnak a programirodánál?

– Igen, ezért vagyunk. Mi mindenkinek segítenünk, aki megkeres bennünket, ezért jött létre a Széchenyi Programiroda. Látom, hogy van félelem, van feszültség azzal kapcsolatban a vállalkozókban, hogy mi az, amivel nyerhetnek, mi az, aminek tényleg van értelme? A tervezésnél elsősorban a munkahelyteremtésre kell figyelniük, a pályázati rendszer elsősorban a termelő tevékenységet preferálja, és nagyon fontos, hogy gazdaságfejlesztés valósuljon meg a projektjük révén. A kiemelt cél ebben a fejlesztési időszakban a munkahelyteremtés: építsenek gyárat, termelő üzemet, bővítsék a meglévő kapacitásukat! Elsősorban ez az ágazat lesz a következő időszak nyertese. Az előző fejlesztési ciklus (2007-2013) a mi álláspontunk szerint nem volt jól súlyozva, kevés forrás jutott gazdaságélénkítésre. A jelenlegi ciklusban azonban sokkal inkább a munkahelyteremtésen van a hangsúly. Az elmaradott térségeken meggyőződésem, hogy ez tud a legtöbbet segíteni.

– Mi a tapasztalatuk Nógrád megyére nézve?

– Nógrád megye és benne Salgótarján kiemelten fontos a számomra, hiszen salgótarjáni születésű vagyok. A megyében két irodánk működik, egy a megyeszékhelyen, s egy Balassagyarmaton. Hatszázötven ügyféltalálkozónk volt az elmúlt évben, ebből száznyolcvanhárom projektfelügyeleti rendszer jelleggel valósult meg. Ez azt jelenti, hogy különböző pályázatoknak a projektdoktori munkáit végeztük el, például útépítéseknél, vagy más infrastrukturális beruházásoknál az ellenőrzésben vettünk részt. Az ügyféltalálkozóink döntő többsége azonban vállalkozóknak, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek adott tanácsadás volt. Most, hogy indulnak a nagy gazdaságfejlesztő projektek, még több ügyfélre számítunk. Az operatív program pályázatait alaposan elő kell készíteni az ügyfelekkel, nem akkor kell lépni, amikor már megnyitották a forrást. Ha a pályázó maga akarja nyomon követni a projektjét, a pályázata érdekében, nem kér konkrét segítséget, csak információkat, akkor ahhoz is minden segítséget megadunk neki. Tanácsadóink ismerik a vállalkozók világát, napi kapcsolatban vagyunk velük, mindenben segítjük őket, de csakis úgy, ahogy nekik a legmegfelelőbb.

[caption id="" align="alignleft" width="596"] „A 2014-2020-as fejlesztési időszak a gazdaságélénkítés hét éve”[/caption]

– Meddig látnak előre a fejlesztésekben és mi várható az előttünk álló hónapokban, években?

– A fejlesztési ciklus 2020-ban zárul. A vidékfejlesztési forrásokkal egyetemben összesen 12 000 milliárd forint áll rendelkezésre ebben az időszakban, amelyből már 1557 milliárdot ki is fizettek az irányító hatóságok. Fontos megjegyeznem, hogy EU-s pénzről beszélünk, de Magyarország kormánya – természetesen Brüsszelnek elküldött tájékoztatás és tárgyalások után – határozta meg az operatív programokat, magyarul azt, hogy melyik pályázati kalapba mennyi forrás kerüljön. Idén 2000-2500 milliárd forint EU-s fejlesztési forrás érkezik a gazdaságba és a fejlesztési ciklus pénzeinek a hatvan százalékát fordíthatja a kormányzat a gazdaság élénkítésére. Ez konkrétan munkahelyteremtő és -megtartó vállalkozásfejlesztést, jelent, de mindenféle olyan programra is jut, amely a gazdaságfejlesztéssel összefügg. A települési önkormányzatok legtöbb projektje és a vidékfejlesztési program is ezzel a céllal fog megvalósulni.

– Tavaly november-december hónapokban konferenciasorozatot rendeztek. Miről szóltak ezek a találkozók?

– A Széchenyi Programiroda feladata tájékoztatást nyújtani az aktuális pályázati lehetőségekről. Ezt a személyes jellegű konzultációkon kívül fórumok és megyei jelentőségű konferenciák szervezésével tesszük. Legutóbbi, „Közel a segítség” című, országos konferenciasorozatunk két hónapja alatt az összes megyét végigjárva hozzávetőleg 1500-2000 potenciális ügyfelet értünk el. Nógrád megyében Salgótarjánban tartottuk a megyei konferenciát, viszont fórumaink kistelepüléseket érintettek, például Érsekvadkertet vagy Karancslapujtőt. Nagy örömömre még ezeknek a kistelepülési fórumoknak is nagy volt a látogatottsága, mindenhol negyven fölötti érdeklődőt regisztráltunk. Ezek a találkozók arról szóltak, hogy megismertessük a résztvevőket a pályázati rendszerrel, mi pedig tájékozódjunk a helyi elképzelésekről. A saját szervezésű programok mellett igyekszünk összekapcsolódni minden olyan rendezvénnyel, amely az uniós pályázati-, fejlesztési rendszerrel kapcsolatos.

– Hogyan vizionálja 2020-ra Salgótarjánt és Nógrád megyét?

– Mint mondtam, Salgótarjánért ver a szívem, mindenhol ahol megfordulok, amerre az országban járok, büszkén beszélek az itt élő emberekről. Mivel – rengeteg sorstársamhoz, barátomhoz, volt osztálytársamhoz hasonlóan – már több mint egy évtizede nem élek Salgótarjánban, szerintem másként állok a problémákhoz, mindazzal együtt, hogy érintett is vagyok, hiszen szüleim nyugdíjasként itt élnek. Az igazság az, hogy biztos meglepő, de nagyon sok pozitívumot látok. Ha a 21-es főút kétszer kétsávosítása a kilencvenes években elkészült volna, akkor meggyőződésem, hogy Salgótarján sokkal előrébb tartana, mint most. Vallom, hogy nem visszafelé kell azonban nézni, hiszen a kormányzati törekvések szerint, az itt élők érdekeit képviselő megyei és országgyűlési politikusaink munkájának eredményeképp rövidesen harmincéves elmaradás rendeződik azzal, hogy befejeződik a főút négynyomúsítása. Ez óriási lökést jelenthet majd a megyének és a megyeszékhelynek. A közlekedési infrastruktúra ugyanis döntően befolyásolja, hogy milyen fejlesztési lehetőségei vannak egy településnek. Az uniós fejlesztési forrásokat tehát a kormány igyekszik a gazdaságélénkítés szempontjából a legproduktívabban felhasználni. Mi is a Széchenyi Programiroda munkatársai az ország, így a vállalkozók, önkormányzatok sikerében vagyunk érdekeltek Nógrádban is. Úgy látom jól felépített, hasznos projektek valósulnak majd meg megyeszerte, amelyek által végre valósággá válik a munkahelyek számának gyarapodása, Nógrád megye és Salgótarján gazdasági erősödése.

Lakatos Kati