„Óriási a feladatunk és nagy a felelősségünk”

A KKVHÁZ által alapított „Jövőnk elkötelezett építője”-díjat 2016-ban dr. Bablena Ferenc István kapta. Az elismerést minden évben a vállalkozások fejlődését, összefogását és információcseréjét legjobban építő partner érdemli ki. A Nógrád megyei közgyűlés alelnökével a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tevékenységéhez kapcsolódó, elismert munkájáról és a nemrégiben, Budapesten átvett kitüntetéséről beszélgettünk.

Salgótarján. – A KKVHÁZ Zrt. a hazai illetve Kárpát-medencei kis- és középvállalkozási szektor aktív szereplőinek a közössége. Információt és tudást oszt meg, konferenciákat bonyolít le, partnere a kormánynak, a civil világ szereplőinek, a vállalati szektornak, valamint a felek között közvetítőként tölt be fontos szerepet. Ahogy a legutóbbi „TOP50” gazdasági kiadványban is olvasható, Nógrád megyében 99 százalék körül van a vállalkozásokon belül a kkv-k  aránya, és ez a szektor a magyar gazdaságban is meghatározó hányadot tesz ki. Pozitív eredmény, hogy az utóbbi években ezen vállalkozói kör megítélésében szemléletbeli változás történt,  emellett a feltételek is jó irányba mutatnak. Beindultak a vállalkozásokhoz kötődő uniós pályázatok, valamint a gazdaságpolitika országos, megyei és helyi alakítói is felismerték a kis- és középvállalkozások fontosságát – mondta el lapunknak dr. Bablena Ferenc István.

[caption id="" align="aligncenter" width="1257"] „Pozitív eredmény, hogy az utóbbi években a kis- és középvállalkozások megítélésében szemléletbeli változás történt, emellett a feltételek is jó irányba mutatnak” – hangsúlyozta dr. Bablena Ferenc[/caption]

– Mondana erről többet?

– Úgy érzem, kezdünk szerencsés helyzetbe kerülni. A múlt év decemberében két GINOP- os pályázatot írtak ki, az egyik 18-, a másik 21 milliárd forintról szól. Mindkettő támogatási lehetőséget jelent a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére, a termelési kapacitásaik bővítésére. Létrejöttek az úgynevezett MFB-pontok, amelyeket egyedi magyar megoldásként azért hoztak létre, hogy a vállalkozások egyszerű ügyintézés mellett, gyorsan és helyben juthassanak hozzá a fejlesztési célokat szolgáló európai uniós forrásokhoz. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szerződik a pályázókkal, a kiválasztott partnerek – amelyek hitelintézetek – pedig ellátják az MFB számára a kihelyezéshez kapcsolódó feladatokat, a kihelyezett állományok ellenőrzését és kezelését. Fontosnak tartom megemlíteni a Széchenyi Programirodát, amely céltudatos, egy-egy ötletet, projektet átfogó támogató tevékenységével segíti a hatékony pályázati rendszer működtetését a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése érdekében.

– Hogy alakult a kis- és középvállalkozói szektor az elmúlt években Nógrád megyében?

– Sajnálatos módon számuk a 2000-es években, de még az azt megelőző időszakban is folyamatosan, mondhatom drasztikusan csökkent. Akkoriban Nógrád megyében nem ez volt a legkedveltebb szektor. A vállalkozásokat ért hatások számos esetben azt eredményezték, hogy helyben működtették ugyan a tevékenységüket, de nagy részük áthelyezte a székhelyét Budapestre vagy más megyébe, netán határon túlra.

Most viszont örömmel hallom, hogy sokan – vezető politikusok és közgazdászok – fogalmaznak úgy, hogy 2017 a kkv-szektor éve lesz és az ügyfél- és vállalkozóbarát szemlélet hatja át az irányítási-, támogatási-, ellenőrző- és egyéb szervek tevékenységét. Emellett azt is el kell mondani, hogy Nógrád a társadalmi viszonyokat jellemző, a gazdasági állapotot tükröző legtöbb mutató alapján a megyék sorrendjében a legrosszabb adatokkal rendelkezik. Szűkebb hazánk a halmozottan hátrányos helyzetű térségek kategóriájába, a leszakadó – s nem a felzárkózó – régió körébe tartozik. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, nekünk ott kell mozognunk az országos gazdaságpolitikában, az országos feladatokat és célokat megfogalmazó körökben. Megyei-, városi-, és települési önkormányzati szinten is vállalkozóbaráttá kell válni a vezetőknek. Menedzser-szemlélettel kell kezelni a helyi gazdaságot, ismerni kell a céljait, a lehetőségeit és a törekvéseit. Ezt önzetlenül, akár áldozatot hozva is fel kell vállalni. Így tudjuk kimozdítani a térséget a lefelé ívelő pályáról, mert ha nem tesszük, akkor a megye „elsüllyed”.

[caption id="" align="aligncenter" width="1024"] „A mi asztalcsapatunk előadását Sándor Ildikó prezentálta…Három, általánosan jellemző kívánságon túl mi sajátos problémánknak is hangot adtunk”[/caption]

– A kis- és közepes vállalkozások helyzetével foglalkozó szervezet öt éve indította el azt a játékos vetélkedőt, amely a kkv-szektor legfontosabb kérdéseit érintő feladataival, lehetőségeivel foglalkozik. Mi ennek a legfontosabb küldetése?

– A megmérettetés lehetőséget biztosít vállalkozásaink szakembereinek arra, hogy megmutassák szakmai felkészültségüket, kreatív gondolkodásukat és együttműködési készségüket. Már az első évben meghirdetett versenyt is bölcs döntésnek tartottuk és támogattuk. Csapatkapitányként minden évben egy stabil stáb állt mögöttem, vannak köztük pénzügyi szakemberek, vállalkozók, pályázatírók és területfejlesztéssel foglakozók. Bár kis megye vagyunk, de elmondhatom, hogy szellemi tőke és képesség tekintetében mindig jó helyezést értünk el. Az idei háromfős csapatot Sándor Ildikó, a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője, Varga Béla a Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója és szerény személyem alkottuk.

– Hogyan zajlott a verseny?

– Hat asztalnál húsz csapat vitázott. A határon túlról a Vajdaság, Felvidék és Erdély- Partium- Székelyföld vett részt. A feladat a következő volt: „Önöknek módjuk nyílik három konkrét kívánságot megfogalmazni a kkv-szektor érdekében a kormányzatuk felé. Mi lenne ez a három kívánság? Érveljen mellettük és rendezze rangsorba őket három percben!” Büszkén mondom, hogy a mi asztalcsapatunk előadását Sándor Ildikó prezentálta, pedig együtt voltunk Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Budapest I. csapatával. Örömükre szolgált, hogy három, általánosan jellemző kívánságon túl mi sajátos problémánknak is hangot adtunk azzal, hogy a kiemelt vállalkozási övezet kérdésében lépni kell és a leszakadt hátrányos helyzetű térségekben nagyobb kormányzati támogatásra van szükség. Ezt a jelenlévő zsűritagok – akik a pályázatok döntésébe nyilván beleszólhatnak – le is jegyzetelték.

– Milyen következtetést vonhatunk le a meghirdetett megyék közti vetélkedővel kapcsolatban?

– Az elért eredményeink alapján úgy ítélem meg, hogy a megyei szintre helyezett gazdaságszervező feladat ellátására a megyék szakemberei, vezetői felkészültek, illetve, hogy az adott térség gazdasági szereplői – így a kkv-k is – rendelkeznek azzal a készséggel, szándékkal és tenni akarással, amely biztosítja stabilitásukat, fejlődésüket, alkalmazkodásukat a lehetőségekhez, a változó feltételekhez. Ezen tényezők együttesen eredményezhették azt a megállapítást, hogy megyénk csapata aktívan, nagy összefogással vett részt a játékosnak, de ugyanakkor szakmailag igényesnek tartott vetélkedőben és asztaltársaságunk csak egy ponttal maradt hátrányban.

[caption id="" align="aligncenter" width="1024"] „Csapatkapitányként minden évben egy stabil stáb állt mögöttem, vannak köztük pénzügyi szakemberek, vállalkozók, pályázatírók és területfejlesztéssel foglakozók”[/caption]

– Itt kapta meg a KKVHÁZ hagyományos díját „A jövőnk elkötelezett építője” elismerést. A hírek szerint az elnökség egyhangú döntéssel ítélte oda önnek. Hogyan fogadta ezt?

– Az elismerés váratlanul ért. Évek óta szoros és jó kapcsolatom van a KKVHÁZ vezetésével, valamint azokkal a személyekkel, akik támogatják a munkámat. Ezt a kapcsolati rendszert jól lehet és szükséges is hasznosítani, ennek érdekében mindent megteszek, és ez az elismerés megerősít abban, hogy folytassam a megkezdett munkát.

– Mit emelne ki a jövőre nézve?

– Az év első meghatározó eseménye lesz az Nemzetgazdasági Minisztérium és a KKVHÁZ közös rendezésében a „Kis és középvállalatok évindító csúcstalálkozója”, ahol lehetőséget kaptam három megadott témában hozzászólni. A résztvevői körben említhetjük a kormányzat illetékeseit, a vezető gazdasági és civil szervezetek meghatározó személyiségeit, a kutatás és oktatás szereplőit, valamint a vállalati világ vezetőit. A rendezvény fővédnöke Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár lesz.

– Talán a legfontosabb kérdésem a további célokra irányul. Mik a tervei 2017-re?

– A célokat tekintve magamnak azt fogalmaztam meg, hogy óriási a feladatunk és nagy a felelősségünk. Lehetőségeink maximális mértékben adottak, rajtunk múlik, hogy kihasználjuk-e őket. Én a legfontosabbnak azt tartom, optimizmussal oldjuk meg azt, hogy a leszakadásunk mérséklődjön, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy a felzárkózásban előrébb lépjünk. A megyének még számos kitörési lehetősége van, de bármelyikről is legyen szó, az csak összehangolt helyi együttműködéssel, fejlesztési források bátor igénybevételével és – az egyik legfontosabb tényezőként – felelősségteljes koordinációval, menedzseléssel és fajsúlyos érdekérvényesítéssel valósítható meg.

(NBA)