„Növekvő export, nemzetközileg is elismert termékek…”

A Magyar Kormány által meghirdetett Keleti és Déli Nyitás eredményeként az utóbbi időben soha nem látott ütemben erősödött a magyar külkereskedelem. Közép-Európa továbbra is kiemelt szerepet tölt be a magyar export célpiacok között, így a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) is jelentős hangsúlyt helyez a szomszédos országokkal, valamint Lengyelországgal fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítésére. A Kereskedőház ennek érdekében hozta létre az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft-t, melynek céljairól, feladatairól Skapinyecz Péter ügyvezetővel beszélgettünk.

Budapest/Salgótarján.

[caption id="" align="aligncenter" width="210"] Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. ügyvezetője (Fotó: MNKH)[/caption]

– Ön, mint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. ügyvezetője, miben látja a Kereskedőház sikerét?

– A Magyar Nemzeti Kereskedőház célja, hogy állami exportfejlesztő intézménykénthozzájáruljon a magyar érdekeket szolgáló gazdasági szereplők exportképességének fejlesztéséhez, a magyar exportvolumen növeléséhez. A Kereskedőház szakmai tevékenységének eredményessége így elsősorban a vállalkozások sikerében mérhető. A magyar export 2015-ben rekordszintre emelkedett, 90,5 milliárd eurót tett ki, amely 7,1 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest. Ugyan a teljes 2016-os évre vonatkozó statisztikai adatok még nem érhetők el, de az év első tizenegy hónapjában a magyar export 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így kijelenthetjük, hogy 2016. ismét külgazdasági rekordév lesz. Ezeket a rekordokat pedig nem lehetett volna elérni exportpromóció nélkül, ezt a munkát végzi a Magyar Nemzeti Kereskedőház.

– A Kereskedőház az elmúlt időszakban bővítette ágazati portfólióját. Ez mit jelent pontosan?

– Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt években számos olyan iparág került előtérbe, amelyet a klasszikus értelemben eddig nem soroltunk a kiemelt gazdasági területek közé, ilyen az oktatás, a kulturális és kreatívipar, vagy éppen a sport. Azonban ezek az ágazatok a GDP növekedésében is egyre jelentősebb szerepet töltenek be és a jövőben akár a gazdaság húzóágazataivá is válhatnak. Így a trendekhez igazodva létrehoztuk a sportdiplomácia, az oktatás, valamint a kulturális és kreatívipar divízióinkat, hogy lehetőséget teremtsünk ezen ágazatok szereplőinek nemzetközi kapcsolatok építésére, együttműködések kialakítására és üzleti sikerek elérésére.

– Jelenleg hány kereskedőházzal rendelkeznek? Melyik országokat emelné ki leginkább, s miért?

– Jelenleg négy kontinens közel 60 országát tettük közvetlenül elérhetővé a magyar vállalkozások számára. A külképviseleti irodahálózatunk feladata, hogy naprakész piaci információkkal, üzleti lehetőségek felkutatásával segítse elő a magas hozzáadott értéket képviselő magyar vállalkozások exporttevékenységének bővülését. Hazánk alapvető külgazdasági törekvéseihez igazodva nagy hangsúlyt fektetünk a Keleti és Déli Nyitás stratégiája mentén kialakított együttműködésekre. Azonban nem csak a távoli piacokon, hanem a környező országokban is igyekszünk megteremteni a lehetőséget a magyar cégek számára, hiszen hazánk exportjának több mint negyede irányul a szomszédos országok és Lengyelország piacára.Ezt felismerve a Magyar Kormány a Kereskedőházat bízta meg egy közép-európai irodahálózat kialakításával.

– Mi az irodák feladata?

– Mivel a magyar vállalkozások elsődleges célpiacát továbbra is a környező országok jelentik, ezért 2015-ben elkezdtünk egy olyan közép-európai irodahálózatot kiépíteni, melynek fő célkitűzése a Közép-európai Gazdasági Régió kialakítása, mely a Visegrádi Négyek Együttműködéséhez hasonlóan megkerülhetetlen gazdasági tényezőt és erőteret jelenthet Közép-Európán belül. A Közép-európai Gazdasági Régiót összesen húsz képviselettel fogjuk össze. Jelenleg hét irodánk van Szlovákiában, hat Romániában, kettő Szerbiában és Ukrajnában, míg Horvátországban, Lengyelországban és Szlovéniában egy-egy iroda kezdte meg működését. A külképviseletek feladata az országok vállalkozásai közti partnerkapcsolatok kialakítása, az országok jogi és gazdasági környezetének ismertetése, és folyamatos naprakész piaci információk biztosítása a vállalkozások számára. Irodáink ezen kívül szoros együttműködésben Magyarország konzulátusaival és nagykövetségeivel, a helyi önkormányzatokkal és kamarákkal üzleti fórumok, konferenciák és B2B tárgyalások szervezésével, valamint kiállításokon és vásárokon való kiállítási lehetőségek biztosításával segítik elő a magyar vállalkozások külpiacra lépését.

– Tavaly útjára indítottak egy, a határon túli magyar vállalkozások képzését és átfogó tájékoztatását célzó konferenciasorozatot.

– Míg tavaly és az idei év első felében a közép-európai térségben az infrastruktúra kialakítását és a jelenlét biztosítását helyeztük előtérbe, addig 2016 második felétől már a gyakorlati ismeretek átadására fókuszálunk. A határon túli magyar vállalkozások részéről a legnagyobb igény üzleti partnerek és konkrét üzleti lehetőségek felkutatására, valamint a megfelelő gyakorlati ismeretek megszerzésére van. Ezen információk átadásának egyik legjobb eszköze a hazánkban már igen nagy népszerűségnek örvendő Exportakadémia képzésünk, melyet a tavalyi évben már az országhatárokon túl is elérhetővé tettünk. A konferencia első két állomásán, Csíkszeredán és Szabadkán, összesen közel 100 vállalkozó vett részt, akik nem csak a sikeres külpiacra lépéshez szükséges szakmai tudáshoz, de exportpiaci orientációhoz és élő kapcsolatrendszerhez jutottak a konferenciákon. A nagy érdeklődésre való tekintettel terveink szerint az Exportakadémia 2017-ben nem csak itthon, de a határon túl is programsorozattá válik.

[caption id="" align="alignleft" width="1050"] Az ipolysági iroda hivatalos átadásának pillanata (Fotó: Patterman Renáta)[/caption]

– Ipolyságban nemrégiben nyitották meg irodájukat.

– Így igaz. Mivel Szlovákia hazánk harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a két ország közti együttműködések még szorosabbra fűzésére. Ipolyságban 2016 júniusában nyitott irodánkkal összesen már hét regionális képviselettel vagyunk jelen Szlovákiában, így lefedve a teljes országot.

– Tapasztalataik szerint mely területeken alakíthatnak ki sikeres együttműködéseket a vállalkozások Szlovákiában?

– Irodáink aktív szakmai munkájának köszönhetően már számos partnerkapcsolat alakult ki szlovák és magyar cégek között. A Dunán folyami hajótúrákat szervező győri cég például Dunaszerdahelyen talált üzleti partnert. Szintén az MNKH regionális irodájának közreműködésével talált határon túli partnerre egy fűtéstechnikákat értékesítő szlovák cég. Az üzleti partner egy magyar kazángyár, mely termékek előállítását végzi, míg a másik fél egyedüli forgalmazóként fogja értékesíteni a szlovák piacon. A piaci visszajelzések alapján további sikeres partnerkapcsolatok alakíthatók ki a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a turizmus, a hulladékgazdálkodás, valamint az infokommunikáció területén is.