Helyi közélet

2016.12.10. 15:21

Politikai horror filmvásznon

fenyvesi

[caption id="" align="aligncenter" width="960"] Épül a megyei tanács Salgótarjánban, a Vásártéren. A régi fotó 1952-ben készült.[/caption]

December 8-án, az 1956-os salgótarjáni sortűz hatvanadik évfordulóján díszbemutatón láthatta a közönség Matúz Gábor filmrendező, forgatókönyvíró „Nincs kegyelem” című alkotását. A dokumentum- és játékfilm elemeket egyaránt felvonultató, száz perces alkotás méltó folytatása az 1919-es balassagyarmati csehkiverésről készített, „A legbátrabb város” című filmjének, bár a két téma nyilván nem hasonlítható össze. Az alkalmazott rendezői fogások, meglátások és elképzelések azonban azt mutatják: igazi Matúz Gábor-i alkotás készült Salgótarján történetének legvéresebb eseményéről, ami a színes, a kor emberének életébe betekintést engedő, párhuzamosan futó történetek „elmesélése” mellett felvonultatja – igazi dokumentarista elemként – a szemtanúk visszaemlékezéseit is.

Salgótarján. A protokollt mellőzve kezdődött a salgótarjáni bemutató, a felvezetőt elmondó Csűrös Csilla, a Kossuth Rádió szerkesztője elsőként a „vérrel írt nap”, a december 8-ai sortűz túlélőit köszöntette, akik közül többen eljöttek a díszbemutatóra. Külön is köszöntötte Bérczesi Mihálynét, a Pofosz Nógrád megyei elnökét.

[caption id="" align="aligncenter" width="2785"] Jelenetek a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilm forgatásain MTI FOTÓ: KOMKA PÉTER[/caption]

Ezután – a protokollhoz visszatérve – a vendégek között üdvözölte Becsó Zsolt országgyűlési képviselőt, Skuczi Nándort, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökét, Fekete Zsoltot, Salgótarján polgármesterét, Székyné dr. Sztrémi Melindát, akinek polgármestersége idején és segítő támogatásával megkezdődhettek a film forgatásai. Külön köszöntötte a salgótarjáni egyházak vezetőit is.

[caption id="" align="aligncenter" width="2296"] Jelenetek a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilm forgatásain MTI FOTÓ: KOMKA PÉTER[/caption]

– Nem thriller, nem horror, ami most következik. Mégis a politikai horror kategóriájába tartozik a téma, amit Matúz Gábor és csapata feldolgozott, bevallottan azzal a céllal, hogy a korszak minden borzalmát bemutassák és érzékeltessék azt is a nézőkkel, hogy mindkét oldalon emberek álltak – fogalmazott Csűrös Csilla.

Hozzátette: igazi emberi tragédia, hogy a gyilkosok és az áldozatok akár egy családból is kikerülhettek 1956 december 8-án A dokumentarista- és a játékfilm elemek alkalmazása, a hiteles visszaemlékezések és Matúz Gábor forgatókönyvírói fantáziája, ami az ismeretlen, vagy ellentmondásos történések tükörképe mögött keresi a legvalószínűbb választ, különleges, a magyar filmkészítés történetében ritka alkotást eredményezett.

[caption id="" align="aligncenter" width="1839"] Jelenetek a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilm forgatásain MTI FOTÓ: KOMKA PÉTER[/caption]

A sokszor megrázó képsorok érzékeltetik, hogy évtizedeken át a félelem béklyójában éltek a szemtanúk, az áldozatok és családtagjaik.

A film talán legfontosabb üzenete, hogy a fiatalokat szólítja meg, talán ezért is kapott kiemelt szerepet a történéseket végigkísérő szerelem, ami megérintett gyilkost és áldozatot, az emberi vonatkozásokat tekintve tulajdonképpen egyformán.

A Nincs kegyelem elsősorban főhajtás az áldozatok, a félelmektől lassan szabaduló túlélők és családtagjaik előtt. Azokért és azokról is szól ez a film, akik nem Salgótarjánban váltak a terror áldozatává, hiszen az 1956-os eseményeket követően az ország számos településén voltak megtorlások. A Kádár rendszer szovjet fegyverek és pufajkás géppisztolyok árnyékában, éppen a sortüzek, a terror – a címben is említett politikai horror – által szilárdult meg 1956–57 fordulóján Magyarországon, elnyomás és félelem árán, a szabadság- és az emberi jogok megtiprásával.

[caption id="" align="aligncenter" width="2236"] Jelenetek a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilm forgatásain MTI FOTÓ: KOMKA PÉTER[/caption]

A film készítői, szereplői nagy részt salgótarjániak, vagy kötődnek a városhoz. A díszbemutatón ott volt közülük Lorkó Dávid hangmérnök, Praznovszky Tamás zeneszerző, Szalkai Péter operatőr, vágó, Pallós Nelli látványtervező.

A filmbemutató végén a műsorvezető a filmvászon elé szólította a stábtagok mellett azokat is, akik megszólaltak a filmvásznon. A tudományos élet szereplői közül ott volt Tyekvicska Árpád levéltáros és M. Kiss Sándor történész. A hagyományőrzőket a felvidéki Zsákovics László, a statisztákat pedig Varga András salgótarjáni esperes-plébános képviselte. A színművészek közül Libor Laura, Györgyi Anna és Kántor-Müller Zsófia volt ott.

A műsorvezető kérésére a filmben a történtekre emlékezők közül a közönség elé állt Bérczesi Mihályné, Handlovics Józsefné, dr. Fancsik János, a túlélők közül ifj. Deme Attila, Kupcsulik József, Mihalik Ferenc, Páles Lajos.

[caption id="" align="aligncenter" width="2331"] Jelenetek a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilm forgatásain MTI FOTÓ: KOMKA PÉTER[/caption]

Matúz Gábor ezután köszönetet mondott a támogatóknak, a statisztáknak, a stáb tagjainak, közöttük azoknak is, akik nem tudtak eljönni a díszbemutatóra. Külön köszönetet mondott családjának is.

A végén Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere azzal kezdte: nehéz megszólalni a film után. Reményét fejezte ki, hogy az alkotás a fiataloknak segít felidézni, hogy mi történt hatvan éve a városban. Az önkormányzat nevében is köszönetet mondott mindazoknak, akik valamilyen formában közreműködtek a film elkészítésében.

Visszatérve egy gondolat erejéig a filmre A vége – a boldog vég – jellegzetesen magyar. A gyilkos pufajkás jelenik meg az utolsó képsorokon, de a továbbgondolkodásra késztető jelenetet ne idézzük fel most, hiszen ezt a filmet látni kell! Neked szól, ha salgótarjáni vagy, de akkor is, ha nem. Ha sokat tudsz a témáról, azért kell látnod, ha nem, akkor azért. A film dokumentarista része tulajdonképpen a huszonnegyedik órában készült el, hiszen a forgatások hat évtizeddel a történtek után zajlottak, de a túlélők, a szemtanúk így még megszólalhattak a filmvásznon.

Matúz Gábor olyan alkotást tett le az asztalra, amit megtekintve – ahogyan ő fogalmazott egy interjújában – „más emberként távozunk a film megtekintése után, mint ahogy a moziba megérkeztünk.”

Faragó Zoltán

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában