Helyi közélet

2016.12.09. 06:50

Nincs kegyelem! – Film a salgótarjáni sortűzről

fenyvesi

Salgótarján történetének legtragikusabb napja volt 1956. december 8-a, amikor az előző éjszaka letartóztatott munkástanácsi vezetők szabadon bocsátását követelő három-négyezres tüntető tömegre sortüzet adtak le a megyei tanács és a rendőr-főkapitányság előtt felsorakozott karhatalmisták, rendőrök és szovjet katonák.

Salgótarján. A vérengzés után rengeteg halott és sebesült maradt a kövezeten. A történészek szerint 46-an haltak meg a sortűz következtében, míg Jakab Sándor, a megyei pártbizottság akkori első titkára – aki a sortűz idején a rendőrségen tartózkodott – 80 fölé helyezte az áldozatok számát (Nógrád megye története IV.), szemtanúk – és az akkori anyakönyvvezető – viszont 131 halottra emlékeztek, és a Pofosz is ezt a számot tekinti hitelesnek.

[caption id="" align="aligncenter" width="1446"] Törőcsik Mari, a film egyik főszereplője Matúz Gábor rendezővel – Fotó: Tóth Milán[/caption]

A végzetes napról és a véres sortűzről Nincs kegyelem címmel Matúz Gábor rendező készített dokumentum-játékfilmet, amelyben Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze alakítja az egyik főszerepet. A mozgókép bemutatóját országszerte a tragikus események 60. évfordulóján, december 8-án tartják. A film balassagyarmati származású alkotójával a hiánypótló történelmi műről és keletkezési körülményeiről beszélgettünk.

[caption id="" align="aligncenter" width="2785"] Gáspár Tibor (jobbról a második) a nógrádgárdonyi forgatáson ez év október 31-én - MTI Fotó: Komka Péter[/caption]

– Hogyan, mikor jött az ötlet, hogy filmet forgat az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűzről?

– Gyerekkoromban hallottam először a sortűzről édesapámtól, aki etesi születésű volt – említi Matúz Gábor. – Ezután a sortűz hosszú időre azon tragikus történelmi események egyikeként maradt meg bennem, amelyeket így vagy úgy megismer az ember, őriz az emlékezetében, és ha nem is gondol rá nap mint nap, könnyedén elő tudja hívni. Pedig az általános iskola elvégzése után Salgótarjánba kerültem, ahol a gépipari technikumban tanultam tovább, de nem emlékszem arra, hogy a négy év alatt akár csak egyszer is előkerültek volna a korabeli események. Mondjuk, ezen nincs mit csodálkozni, hiszen az 1977–81 közötti évekről beszélünk. Viszont néhány évtizeddel később, úgy 2008–2009 tájékán, amikor befejeztük A legbátrabb város című – a balassagyarmati „csehkiverésről” szóló – film forgatását, egyre többször jutott eszembe 1956. december 8-a, és végül úgy döntöttem, belevágok egy újabb filmbe.

[caption id="" align="aligncenter" width="2590"] Libor Laura (jobbra) a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilm forgatásán Nógrádgárdonyban[/caption]

– Miről szól a film?

– A film a szeretetről és az embertelenségről szól, az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások apropóján, a salgótarjáni sortüzet a középpontba állítva.

– Kikhez szól?

– A film mindenkihez szól, de reményeim szerint már a középiskolás korosztály számára is segít árnyaltabbá tenni a XX. századi történelem egyik máig lezáratlan fejezetét. A játékfilmes elemek használatával elsősorban a fiatalabb korosztályt célozzák meg.

– Igen, a film műfaja dokumentum-játékfilm. Mit mutat be dokumentumként, és mi a „játék”, a fikció? Próbál valamiféle egységes kordokumentumot adni a filmmel?

– Dokumentarista és játékfilmes, fikciós eszközöket egyaránt használtunk. A túlélők emlékei, a tudósok – történészek, levéltárosok – által elmondottak és archív felvételek adják a dokumentumfilmes vonalat, és ebbe szövődnek bele a játékfilmes szál elemei. A film alapvetően nem ad teljes képet ötvenhatról, sem az október 23-a és november 4-e közötti időszakról, sem a megtorlásokról. A forradalmat például a külföld hozzáállásán keresztül mutatjuk meg.

A fókusz pedig természetesen a tarjáni sortűzre irányul, és személyes sorsokon keresztül próbál bepillantást engedni mindabba az embertelenségbe, ami azokban a hetekben jellemezte a felálló új hatalmat, ami aztán fokozatosan vezetett a ma már csak Kádár-rendszernek nevezett időszak kialakulásához, fennmaradásához. Kordokumentumnak csak kisebb részben nevezném a filmet, inkább korérzésnek mondanám.

[caption id="" align="aligncenter" width="2093"] A Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilm forgatása Salgótarjánban, 2016. május 28-án[/caption]

– Kik szerepelnek a filmben? Túlélők, szemtanúk nyilatkoznak? A játékfilmes részt színészek jelenítik meg? Úgy tudjuk, nagynevű színészeket is láthatunk a képsorokon.

– A főbb szerepekben Törőcsik Mari, Kubik Anna, Ráckevei Anna, Györgyi Anna, Gáspár Tibor, Nyakó Júlia, Szakács Tibor, Kántor-Müller Zsófia, Libor Laura, Dér Mária, Bátyai Éva, Varga Ádám és Balogh János látható, a narrátor Korbuly Péter és Kútvölgyi Erzsébet. Az interjúalanyok történészek, levéltárosok és – természetesen – az akkori események szereplői, túlélői, akik ott voltak a sortűz helyszínén. Megszólal a filmben Á. Varga László, Békés Csaba, Bérczesi Mihályné, ifj. Deme Attila, id. Deme Attiláné, dr. Fancsik János, Handlovics Józsefné, Kahler Frigyes, Kupcsulik József, M. Kiss Sándor, Mihalik Ferenc, Páles Lajos, Szakolczai Attila és Tyekvicska Árpád. A színészek névsorából látható, hogy az ismert, közkedvelt művészek mellett a fiatalabb színészgeneráció tagjai, mint Kántor-Müller Zsófia, Libor Laura, Bátyai Éva és színészhallgatók – például Dér Mária – is játszanak a filmben.

[caption id="" align="aligncenter" width="2311"] Jelenet a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilm forgatásán Salgótarjánban 2016. május 28-án[/caption]

– Kik a film gyártói, alkotói? Szűkebb hazánkból is találunk közülük?

– Hosszú lenne a névsor egyenként felsorolni, kik vettek részt a film elkészítésében, hiszen a számuk meghaladja talán a kétszázat is. Köszönetet mondok mindenkinek a munkájáért, a nevek a film stáblistáján olvashatók majd. Az imént említett színészek, túlélők és történészek, levéltárosok mellett azonban egy salgótarjáni illetőségű szakember, Szalkai Péter neve nem hagyható külön említés nélkül, aki operatőrként, vágóként és a virtuális megoldások felelőseként, nem mellékesen pedig értően érzékeny és gondolkodó emberként segítette a munkámat. A zeneszerző, Praznovszky Tamás és a hangért felelős Lorkó Dávid szintén tarjániak. De például a színházi és filmes berkekben ismert és elismert Pallós Nelli látványtervező neve ugyancsak ismerősen csenghet a tarjániak számára, hiszen erősen kötődik a Zenthe Ferenc Színházhoz, így természetesen a városhoz is. A film gyártója, előállítója és forgalmazója a Közép-európai Média Intézet.

[caption id="" align="aligncenter" width="2296"] Salgótarján, a forgatás ez év május 28-án – MTI Fotó: Komka Péter[/caption]

– Kik segítették, támogatták a film megszületését?

– A kiemelt támogatóink: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap, Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzata, a Magyar Művészeti Akadémia, a Váci Egyházmegye. Feltétlenül említést érdemel Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki még polgármesterként elsőként állt az ötlet megvalósítása mellé, hogy készüljön film az 1956-os salgótarjáni sortűzről.

– Hol, mely helyszíneken forgatták a filmet?

– Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Budapesten, Ilinyben és Nógrádgárdonyban.

[caption id="" align="aligncenter" width="2394"] Bátyai Éva (balra) és Györgyi Anna (jobbra) a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilm forgatásán Budapesten 2015. november 27-én – MTI Fotó: Komka Péter[/caption]

– Mikortól, hol látható a film?

– A filmet december 8-átol vetítik a mozik Balassagyarmaton (Madách), Budapesten (Uránia, Kultik Csepel), Salgótarjánban (Apolló), Székesfehérváron (Barátság) és Szigetszentmiklóson (Nádasdy). Az érdeklődők keressék fel az adott mozi honlapját, vagy telefonon érdeklődjenek a pontos vetítési időpontok iránt!

Balás Róbert

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában