Helyi közélet

2016.12.03. 08:50

Ígéret, várakozás, beteljesedés

fenyvesi

A második gyertya meggyújtásával holnap kétszeresére nő a fény, és az idő egyre több tartalmat ragaszt ehhez az adventi vasárnaphoz. Lapunk ezen alkalomból Németh Judit, református lelkészt kereste fel, hogy a „nagy” ünnephez közeledvén üzenjen olvasóinknak, továbbá fejtse ki számára mit is jelent a karácsony, valamint az azt megelőző időszak.

Salgótarján. Meghitt beszélgetésünk elején Németh Judit kiemelte: számára a karácsonyi ünnepkör mindig együtt jelenti az ígéretet, a várakozást, valamint a beteljesedést. Ezeknek a csodája tanítja őt arra, hogyan is kell megélni a hétköznapok adventjét.

Rövid csend, némi merengés után az alábbi gondolatokkal folytatja szavait: izgalmas dolog végig nézni a Szentírást. Sokan nem is gondolnák, hogy az első megváltói ígéreteket Mózes első könyvében kell keresni. Már ott megjelenik az „asszonytól született”, az „Ábrahám magvából”, valamint a „Júda törzséből” származó, aki halálos küzdelmet folytat a bűnnel, továbbá az „ősi kígyóval”, azaz magával a sátánnal.

[caption id="" align="aligncenter" width="2246"] Fotó: Hüvösi Csaba[/caption]

Megemlítette továbbá, Sámuel könyvében már azt olvashatjuk, hogy a Megváltó Dávid nemzetségéből fog származni, valamint Dávid fiának fogják majd nevezni. Jób írásaiból megtudjuk, hogy Krisztus szavára támadnak fel a halottak.

Kitért arra is, hogy számtalan zsoltár idézetet hozhatna, amelyek közül a Jézus által is „alkalmazott” 22. Zsoltárt említi. Ebben nemcsak azt az igeverset találhatjuk, amelyet Krisztus idéz a kereszten: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem”, hanem azt is olvashatjuk, „átlyukasztották kezeimet és lábaimat megosztoztak ruháimon, és köntösömre sorsot vetettek.” A próféták, különösen Ézsaiás már egész részletesen rámutat Jézus életének eseményeire, szenvedésére, valamint kereszthalálára is. Isten ígéreteit évezredeken át újra és újra megerősítette, s a benne hívők várták azok beteljesedését. Ez a várakozás izgalmas, feszült, valamint sürgetően megélt. Így vall erről a zsoltáríró: „Várom az Urat, várja az én lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt.”

Németh Judit hangsúlyozta, csillagtalan éjsötétben nem könnyű őrhelyen állni és vigyázni.

Ott a várfokon strázsáló mindennél jobban óhajtja az égen megjelenő pirkadatot, várja a reggelt, a világosságot. Nemcsak szeme keresi a fényt, de lelke egészével is vágyakozik. Az tud így várni, aki tudja, eljön a reggel. Jézusra is az tud csak „számítani”, aki biztos abban, hogy eljön.

Ez a várakozás teljesedett be az első karácsonyon, amikor is megszületett a Messiás. „Eljött már, akit a szent atyák vártak, a nagy királyok, akit óhajtottak, kiről jövendőt próféták mondottak, nyilván szólottak.”

A református lelkész üzenetét az alábbi gondolatokkal zárta: „a karácsony csodája számomra az, amit Isten megígér, arra érdemes várni, mert Ő beteljesíti. Mindez arra tanít, hogy megéljem a hétköznapok adventjét. Hívő emberként ugyanis örök adventben vagyok. Várom az Urat, aki visszajön az ég felhőin, ahogyan látták felemeltetni a mennybemenetel szemtanúi. Tanít továbbá arra is, hogy a karácsonyi beteljesedés által bizonyossággal várjam vissza az én Uramat, Krisztusomat. Tudva azt, hogy Isten ígéretei igazak és ámenek. Feszült, izgatott várakozással vagyok tele. Ahogyan az őrök várták a reggelt, úgy kell minden embernek „óhajtani” Jézust, mert biztosan tudjuk, hogy eljön, visszajön.” Németh Judit gondolatait az alábbi szavakkal fejezte be: „Bizony jöjj el Uram, Jézus!”

Gerhát Karina

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában