Helyi közélet

2016.11.20. 06:08

Vándorút az Ipoly-völgytől Fokföldig

fenyvesi

Sáskamadár – így hívják Afrika egyes vidékein a fehér gólyákat. A madarak ugyanis gyakran táplálkoznak a szavannai, félsivatagi környezetben sokszor tömegesen előforduló egyenesszárnyú fajokkal. A nógrádi gólyák egy része most is ezt teszi az afrikai Száhel-övezetben; onnan tudhatjuk, hogy az elmúlt négy évben hatvan példányt láttak el jeladóval, közül 43-at a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai, nagy többségüket Nógrádban. Ennek köszönhetően már naprakészen is látható a térképen a madarak tartózkodási helye. A jeladós egyedek – persze nem csak a gólyák – már számos, a vonulásra és a telelőterületekre vonatkozó tudományos újdonsággal szolgáltak a GPS-GSM-kordinátáknak köszönhetően.

NMH-Információ.

[caption id="" align="aligncenter" width="1465"] Fehér gólya röptében – FOTÓ: FARAGÓ ZOLTÁN ARCHÍVUMA[/caption]

– Az ENSZ mezőgazdasági szervezetének előrejelzése szerint ez évben Mauritánia nyugati és Szudán északi részén is kialakulóban az egyiptomi vándorsáskák inváziója,de egy térkép szerint Csád Száhel-övezete is veszélyeztetett – tájékoztatta lapunkat a salgótarjáni Papp Ferenc, az MME programkoordinátora.

– A jeladóval ellátott madarak, közöttük a főleg Nógrád megye területén jelölt fehér gólyák vonulási útvonalait és telelőterületeit a GPS koordináták alapján 2012 ótakövetjük nyomon. A jeladós madarak – persze nem csak a fehér gólyák – már több, korábban ismeretlen tényre derítettek fényt, azt például nem tudtuk, hogy a Nílus-völgyből nyugat felé, a Száhel-övezetbe, a Csád-tó vidékére szinte minden példány hosszúkitérőt tesz, illetve egy részük itt is telel. Közben kóborolnak is, volt már példa arra, hogy eljutottak Niger, Nigéria, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság területére is.

[caption id="" align="aligncenter" width="1415"] Nógrádban az Ipoly mentén fekvő településeken a leggyakoribb a gólyafészek[/caption]

– Hogyan kell elképzelni egy madárra való jeladót?

– Olyan, mintha egy könnyű, a mozgást, az élelemszerzést, a pihenést nem akadályozó hátizsák lenne a madarak hátán. A GPS-GSM adók a GPS műholdak segítségével határozzák meg a egyed pozícióját és a GSM – a mobil adótornyok – hálózatán keresztül közvetít adatokat. Így jóval olcsóbb az adatközlés, mint műholdon. A hátránya, hogy kell hozzá a megfelelő hálózat és térerő, ami Afrikában nincs mindenütt kiépítve. Ezért fordul elő, hogy néha eltűnnek a gólyák akár hónapokra is, amikor azonban újra felbukkannak, megkapjuk az összes, rájuk vonatkozó adatot.

A hagyományos lábgyűrűzés során tízezer megjelölt madár közül – itt persze nem csak a gólyákról van szó – legfeljebb egy szolgáltat adatot a vonulási útvonaláról. A jeladós példányokról viszont napra kész információ áll rendelkezésre.

A madarak a jelöléskor nevet is kapnak, általában arról a helyről, ahol kibújtak a tojásból, vagy valamilyen jellemző körülményről. A Hófogó nevű madár például megmentése előtt egy háztetőn a hófogóba akadt

[caption id="" align="aligncenter" width="500"] A térkép jól mutatja, hogy a piros kör – a Január nevű madár – itthon maradt, a többiek a Száhel-övezetből, vagy a Nílus-völgyéből jelentkeztek be – FORRÁS: MME[/caption]

– Mit tudhattunk a gólyáink vándorútjáról a hagyományos gyűrűzés eredményei alapján?

– Már történelem, hogy az első magyar gyűrűs fehér gólyát 1909-ben lőtték le Dél-Afrikában. Erdélyben, a Háromszék vármegyei Hídvégen jelölték, az esetről a madár elejtője hirdetést adott fel a Times című lapban, így derült ki a dolog.

1909 és ’31 között 41 dél-afrikai kézre kerülésről tudunk. 1976 és 1995 között hat, 2007 és 2016 között pedig hét ilyen adatot ismerünk, ezek azonban már megfigyelések, nem pusztulások, mint egy kivétellel a korábbi adatok.

Az eddigi tapasztalatok szerint a jeladós példányok közül néhány azért rendszeresen eljut a kontinens déli csücskébe.

[caption id="" align="aligncenter" width="627"] A vonuló madarakra a magasfeszültségű villanyvezetékek jelentik a legnagyobb veszélyt[/caption]

– Hol vannak most a jeladós példányok?

– A fehér gólyáink közül Eszténa, Jergus, Bátony, Gyöngyvirág és Veca a Száhel-övezetben, Csád és Szudán határvidékén tartózkodik jelenleg. Valószínűleg a sáskajárás miatt kialakuló táplálékbőség állította meg őket a vonulásban, mert egyébként ilyenkor már tovább szoktak vonulni Kelet- és Dél-Afrika felé.

Papp Ferenc hozzátette: a Nílus-völgyben, viszonylag közel a Száhel-övezethez tartózkodik az Emília nevű fehér gólya is. Ez a madár Dejtárról került súlyos sérülésekkel a múlt évben a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, 2015-16 telét itt is töltötte. Ez év tavaszán a megtalálási helyén engedték szabadon, ahonnan rendben el is vonult, jelenleg Szudánban van. A madarak közül a Hajdú nevű gólyáról nincs adat már augusztus óta. Nem tudni, hol van, utoljára a Nílus-völgyéből érkezett róla helymeghatározó adat. A vonuló madarakat nagyon sok veszély fenyegeti, főleg az orvvadászat és a középfeszültségű távvezetékek.

[caption id="" align="aligncenter" width="800"] Kelepelő gólyapár az ipolymenti Bussa község főutcáján[/caption]

– A vonuló madárfajoknak kialakult útvonalaik vannak.

– A nagy testű madarak, közöttük a fehér gólyák, nem vállalkoznak hosszabb, tenger feletti átkelésekre. A németországi Weser folyótól keletre költő gólyák a Boszporusz, a nyugatra fészkelők pedig Gibraltár környékén gyülekeznek, és a tengerszorosok felett hagyják el Európát. Vonulás közben az energiájukat nem pazarolják arra, hogy erőből repüljenek. Reggelente a termikekkel, a felszálló légáramlatokkal egyetlen szárnycsapás nélkül felköröznek a magasba, majd siklani kezdenek úti céljuk felé. Ezeket a termikeket a legkönnyebben tengerparti területeken találják meg.

A magyar gólyák a Boszporusz-szorost elhagyva átrepülnek Anatólia felett, innen a Közel-Kelet partvidékét követve jutnak el a Nílus-völgyig. Egyiptomban dél felé fordulnak, a folyót követik a Szaharán átvezető szakaszon, Szudánig. Innen teszik a már említett, a jeladóknak köszönhetően felfedezett kitérőket nyugat felé, a Száhel-övezetbe.

Papp Ferenc elmondta: a fehér gólyák vonulásáról és teleléséről a Zagyva névre keresztelt madár különösen sok adattal szolgált, több mint tízezer GPS-koordináta ismert a mozgásáról.

– Zagyvát 2012 augusztusában, fióka korában Nemti közelében fogtuk be, majd láttuk el jeladóval. Ekkor kapta a nevét is. Az első évében a fiatal madár szokatlan vonulási útvonalat követett, az al-dunai Kazán-szorost elhagyva dél felé fordult, majd Görögországon át Törökország déli részére repült. Itt töltötte az első telét, 2013 tavaszán pedig nem tért haza, hanem Kis-Ázsia déli partvidékén kóborolt egész nyáron. A fiatal fehér gólyák az ivarértettségük elérése előtt, négy-öt éves korukig csak kóborolnak, általában nem térnek vissza a költőterületre.

Zagyva 2013 őszén csatlakozott vonuló fajtársaihoz és a Nílus-völgyét követte Dél-Szudánig, innen Etiópián és Kenyán keresztül Tanzániáig vándorolt. A kelet-afrikai országban töltötte az egész telet, egy ideig a világhírű Serengeti Nemzeti Parkban is tartózkodott. Innen megindult észak felé, de 2014tavaszán a Sínai-félszigeten nyoma veszett, valószínűleg elpusztult. Addig azonbansok értékes adattal szolgált a tartózkodási helyeiről.

[caption id="" align="aligncenter" width="998"] Fehér gólya portréja Ludányhalásziból[/caption]

– Legmesszebbre hová jutottak el a nógrádi fehér gólyák?

– A Karancskesziben jelölt, Keszi nevű madár jutotta legmesszebbre 2015 telének végére, a dél-afrikai Kelet-Fokföld tartományban járt, a fészkétől légvonalban csaknem kilencezer kilométerre. A szárazföldek felett vezető vándorút és a táplálékszerző kitérők, kóborlások miatt azonban csak odafelé mintegy húszezer kilométert tett meg!

Hasonlóan hosszú utat tett meg a Picur nevű madár is. Nem Nógrádban bújt ki a tojásból, hanem a híres nagyhalászi gólyakamerás fészekben, 2014-ben. Az anyja azonban áramütés miatt elpusztult, a párja nem tudta volna etetni a négy fiókát, ezért tűzoltók segítségével kimentették őket. A Góréstanyán nevelték őket, ahonnan egy fiókát balassagyarmati, kettőt ludányhalászi gólyafészekbe helyeztünk át. Picur Rimócra került nevelőszülőkhöz, ott is repült ki. Ő Lesothoban is járt 2015 februárjában!

[caption id="" align="aligncenter" width="500"] Keszi és Picur 2015-ben egészen Fokföldig vonult[/caption]

– Az elmúlt években több példány is itthon töltötte a telet, tudunk ilyen gólyáról a megyében is?

– A Január nevű fehér gólya arról kapta a nevét, hogy először 2014 januárjának elején észleltük, hogy itthon maradt. Azóta is minden évben itthon töltötte a hideg hónapokat, mostanában is többen jelezték Szécsény környékéről az MME-nek, hogy látták a madarat. A legkeményebb hidegek idején is tud táplálkozni, olyankor egy marhakarám környékén a jószág által felzavart egerekre és pockokra vadászik. Arra is készen állunk, hogy különösen kemény, havas tél esetén etessük a madarat.

A fehér gólyákat a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” magyar-szlovák, valamint az „Északi gólyahír” című magyar projekt keretében látták el jeladókkal a szakemberek.

Faragó Zoltán

 

[box type="custom" color="#444444" bg="#ddb373" border="#dd8500">

Telelő fehér gólya Nógrádban

A Január nevű fehér gólya (Ciconia ciconia) egy szarvasmarha társaságában Szécsény határában 2016. november 15-én. A madár rendszeresen tölti a hideg hónapokat az Ipoly-völgyben, felbukkanását először 2014 januárjában jelezték a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. Az egyesület munkatársai 2014 márciusában műholdas jeladóval látták el a madarat. MTI Fotó: Komka Péter

[/box>

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában