Helyi közélet

2016.11.08. 07:26

Templomkertek rózsafái

fenyvesi

Elvirágzottak a rózsák, bár a fagymentes helyeken virít még néhány szál. A természet is őszi pihenőjére tért már, eljött a gyökeres növények telepítésének időszaka is. Ötvenkét templomkertnek ajánlott fel elültetésre váró rózsatöveket Maczó László, Bér község polgármestere, egy Csongrád megyei barátjának köszönhetően. Azon települések, ahol egy templom van, száz, ahol kettő, ott hatvan-hatvan tő kerülhet a földbe. Béren is már több ezer tő rózsát ültettek az elmúlt időszakban, egy részük már virított is az idén, illetve még az őszi telepítés is zajlott az elmúlt időszakban. Köszönhető mindez egy baráti kapcsolatnak, de a dolog túlmutat még az országhatáron is!

Faragó Zoltán

Bér. – A Szegedhez tartozó Szőregen, illetve a közeli Deszk határában gazdálkodik az én Tóth Ferenc barátom, akinek a családja már nemzedékek óta rózsakertészettel foglalkozik – mondta Maczó László. – Évente 700-800 ezer tő kerül ki a gazdaságukból, a nagy részét külföldre, Francia- és Németországba, Dániába, Hollandiába vitték ki eddig, de a hazai piac is jelentős. A migránsválság miatt visszaestek a külföldi megrendelések, a közterületek szépítésére, gondozására szánható pénzek más célra kellenek. Tóth Ferenc hívő római katolikus, örömmel ajánlotta fel a palócföldi templomkerteknek a rózsatöveket!

– Mely települések templomkertjei részesülhetnek ez évben a rózsatő ajándékban?

– Azok, amelyek részt vettek a május végén megrendezett, „Palóc fesztivál” című rendezvényünkön! Hagyományteremtő szándékkal tartottuk meg, ez évben 35 település vett részt rajta. Arra számítunk, hogy 2017-ben már 40-50 település képviselteti magát.

Ami a rózsatövek szétosztását illeti, nem néztük a felekezetet. A többség római katolikus és evangélikus templom kertjébe került, hiszen ezt a két vallást követik a legtöbben Nógrád megyében, de kapott rózsatöveket baptista imaház is. Református templom kevés van a mi vidékünkön. Tóth Ferenc felajánlásából ez idáig 10 ezer 120 tő rózsa került Nógrádba!

– Mi volt a Palóc fesztivál megrendezésének a célja?

– A történelmi Palócföldet a trianoni diktátum kettévágta. A palóc nyelvjárást beszélő emberek élnek azonban a határ mindkét oldalán, Losonctól Hatvanig, Ipolyságtól Miskolcig. A Palócföld magjának talán Balassagyarmat és Szécsény térsége tekinthető, főleg a híres, szép népviseletek teszik ezt elképzelhetővé. A hollókői, a rimóci, a varsányi, a nógrádsipeki, az őrhalmi a legismertebbek közé tartozik.

Egyébként én azt is gondnak tartom, hogy a palócság fogalma még csak nem is definiált pontosan. Azt ugye tudjuk, hogy kik, honnan jöttek, hol és miféle szokások szerint élnek a jászok, a székelyek, a csángók, de a Palócföldnek még a határai sem jelölhetők ki pontosan. Egyfajta önazonosság keresésére is alkalmas egy ilyen rendezvény, nem csak arra, hogy átlépjünk a trianoni határokon! Megfogjuk egymás kezét és utána már nem is engedjük el, reményeink szerint!

Akik érdeklődnek a Palóc fesztivál iránt, azokat persze szívesen látjuk, nem csak a Palócföldről.

– Bér a rózsák faluja lett az elmúlt időszakban.

– A közterületeken már tízezer rózsatövet ültettek el a közmunkások, a jövőben még négyezer elültetését tervezzük. Ehhez és a kezelésükhöz kapcsolódó munkák elvégzéshez pedig közmunka pályázatot is benyújtottunk a munkaügyi központhoz.

– Szépek a nyíló rózsák, de ennyi tő már ipari mennyiségű szirmot teremhet...

– A rózsáknak nem csak díszítő szerepük van, fel is használhatók több célra! Egy rózsatő akár ötven évig is él és virágozik. A templomok kertjében szedett rózsacsokrokkal díszíthetők lesznek az oltárok, nem kell pénzt költeni virágra. Béren is úgy működik, hogy a helyi evangélikus templomot rendben tartó asszonyok egy metszőolló segítségével megoldják ezt a kérdést

Emellett a begyűjtött rózsaszirmok megszárítva alkalmasak a fürdővíz illatosítására is. Nemrégiben jártak itt nálunk a Négy Falu Egyesület nevű, dél-nógrádi szervezet képviselői, akik a településük lakóinak karácsonyra ilyen, saját készítésű ajándékot adnak. Megbeszéltük, hogy jut a szárított rózsaszirommal töltött zacskókból a bérieknek is, hiszen itt mindössze 170 háztartásról van szó. Jövőre viszont már megcsinálhatjuk magunknak is!

Létezik olyan, különleges eljárással tartósított dobozos rózsa is, ami 1800 napig eltartható – esetleg ilyen termék előállításával is megpróbálkozhatunk a jövőben, úgyhogy még gazdasági jelentősége is lehet a mostani rózsatelepítésnek.

Az előbbiek mellett a rózsaszirom még több célra, ízesítésre, illatosításra is feldolgozható, a hosszabb távú terveink között ez is szerepel.

Az igazán hosszú távú cél azonban az, hogy Nógrád megye valamennyi templomkertje kapjon a rózsatövekből! Az elültetésük, a gondozásuk közösségi munka is, hiszen kezdetben locsolni, később folyamatosan gondozni is kell őket, ami egy bizonyos szinten összefogja a résztvevő embereket. Elbeszélgetnek munka közben, gondolatokat cserélnek, ami a mai, elidegenedett világban már nagy eredmény!

Végezetül álljon a virágairól is mind híresebb község szlogenje: „Bér a Cserhát kapuja, a rózsák faluja/Bér a rózsák faluja, a Cserhát kapuja.”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában