Helyi közélet

2016.11.21. 07:56

Csuhéból csodát

fenyvesi

Jogosan merülhet fel a kérdés e cím láttán az olvasóban, hogy mégis mit lehet kezdeni a kukoricacsövet borító száraz levéllel, azaz a csuhéval. Ennek apropójából látogattunk el a Nógrád megye északi csücskében fekvő kicsinyke faluba, Litkére. A településen él ugyanis Kanyó Alfonzné, aki ámulatba ejtő módon képes csuhéból szinte bármit összebarkácsolni, ami éppen az eszébe jut. Látogatásunk során választ kaptunk tőle arra, hogyan is kezdett ezzel foglalkozni, miért csinálja, és milyen eredményeket ért már el csuhéfonó „hobbijával”. Mindezek mellett pedig a csuhékötő bevezette lapunkat a csuhékészítés minden csínjába és bínjába is.  

Litke. Kanyó Alfonzné  – Nóra néni – 2008 óta foglalkozik csuhézással. Otthonában látott alkotásait vizslatva meglepődtem, amikor elmesélte, hogy soha nem tanulta szakembertől ezt a mesterséget. Autodidakta módon vágott bele – az először csak hobbinak induló – tevékenységbe, s mondhatni az első kukoricalevélbe is. Történetének kezdete egy budapesti kiránduláshoz köthető. A déli pályaudvaron sétált, amikor ott véletlenül megpillantott a kézműves boltban egy csuhéfigurát. Többször is a csodájára járt a szép, és akkor még ismeretlen alkotásnak, majd eldöntötte, hogy ő is megpróbálkozik egy csuhébaba készítésével – mondta mosolyogva interjúnk alatt. Ekkor még csak augusztus volt, így nem volt beérve a kukorica, azonban ez nem állhatta útját terve megvalósításában: igenis kipróbálja a csuhézást! A már meglévő kukoricacsöveket letörte és megszárította, majd saját elképzelését követve neki állt élete első csuhébabájának.

[caption id="" align="aligncenter" width="1341"] Fotó: Hüvösi Csaba[/caption]

Az elkészült művet megmutatta ismerőseinek, akiknek annyira megtetszett a kis figura, hogy megkérték a csuhébaba készítőt, nekik is készítsen hasonló csecsebecsét. Ezt követően egyre többet foglalkozott csuhéból készült dolgok alkotásával, így egy idő után szinte már magától ráérzett a különböző csuhézási praktikákra, illetve fogásokra. Kitartó, odaadó és alázatos munkája pedig meghozta gyümölcsét is, hiszen műveit szakmai berkeken belül is elkezdték elismerni és díjazni.

[caption id="" align="aligncenter" width="1341"] Fotó: Hüvösi Csaba[/caption]

Elsőként 2012-ben – baráti bíztatásra – indult el egy országos pályázaton, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által alapított „Kézműves Remek Díjért.” A próbálkozás olyannyira sikertörténet lett, hogy pályázott alkotásával rögtön elnyerte az előbb említett díjat. A tehetséges asszony nem is álmodott arról, hogy első nekifutásra, az első pályázaton ekkora sikere lesz csuhéművével. Elárulta, attól félt, hogy nem lesz elég tehetséges a csuhéfonásban, sőt még a mai napig úgy érzi, sokat kell tanulnia, még mindig van hová fejlődnie a témában.  Azonban a győzelem egy visszajelzés volt számára, hogy amit csinál, az tetszik az embereknek és a szakmai zsűrinek is. Felbátorodva hát, 2012 óta minden évben pályázik a „Kézműves Remek Díjra”. Tehetségét pedig jól bizonyítja, hogy otthonának falát ezen elnyert kézműves díjak – szám szerint négy – szépítik.

[caption id="" align="aligncenter" width="1341"] Fotó: Hüvösi Csaba[/caption]

A szobában körbe pillantva – ahol Kanyó Alfonznével beszélgettünk – számtalan alkotása látható vitrinbe kihelyezve, ami megadja a helyiség magával ragadó atmoszféráját. Bárhová pillantottam, a kézműves zseni gyönyörű alkotásai tárultak a szemem elé. Eközben büszkén mutatott rá az asztalon álló betlehemi jászolra, amellyel 2014-ben az „Országos Betlehemi Pályázat” Emberi Erőforrások Minisztériumának alkotói nagydíját nyerte el. Az alkotás a „Menekülés Betlehembe” címet viseli. Látogatásunk napján érkezett számára az értesítés, hogy idén is alkalmasnak találták a benevezett betlehemét egy kiállításra, így egy egész hónapon keresztül – december 8-tól – bárki a megcsodálhatja a litkei csuhéfonó alkotását a Magyarság Házában, Budapesten. Tátva marad a szám is, hogy puszta kézzel, csuhéval és ollóval ilyen maradandó és egyedi dolgokat képes előállítani, amelyekkel sikert sikerre is halmoz, hiszen ez év májusában megkapta a „Népi Iparművész” címet is.

[caption id="" align="aligncenter" width="1341"] Fotó: Hüvösi Csaba[/caption]

A kézműves szerint csuhéból alkotni valamit nem nehéz, bár elárulta, neki is voltak olyan technikák, amelyeknek be kellett érniük. Egy kolléganője mutatta neki néhány évvel ezelőtt, hogyan kell apró csuhévirágot hajtogatni – és bár akkor már négy éve foglalkozott kukoricalevelekkel – ez feladta neki a leckét. Azonban, ahogy mondják, gyakorlat teszi a mestert, így Kanyó Alfonzné – a „feladni” szó jelentését közelről sem ismerve – rengeteg próbálkozás után, ma már csukott szemmel is képes a kis virágok precíz meghajtogatására.

[caption id="" align="aligncenter" width="1341"] Fotó: Hüvösi Csaba[/caption]

Csuhécsodáit az ország számos pontján kiállította és bemutatta már, mint például Komáromban, Pécsen, Szegeden és Budapesten is. Munkáival azonban határainkon túl is elvarázsolta már az embereket, úgy mint Csehországban vagy Szlovákiában. A bécsi operaház galériájának vezetője is visszatérő vendégei közé tartozik, aki egyszer Besztercebányán pillantotta meg kézműves termékeit, és rögtön beleszeretett a csuhécsodákba. Az alkotó örömmel tapasztalja azt is, hogy a kézműves vásárokon is egyre többen érdeklődnek a csuhéból készült dolgok iránt. A kis tárgyak karácsony táján kelendőek leginkább, így jelenleg is rengeteg megrendelésen dolgozik a karácsonyi ünnepekre.

[caption id="" align="aligncenter" width="1341"] Fotó: Hüvösi Csaba[/caption]

Miután megismerkedtünk kicsit közelebbről a csuhéművésszel, nézzük, mit is készíthetünk csuhéból!  Kanyó Alfonzné többek között babákat, betlehemeket, húsvéti tárgyakat, karácsonyi díszeket, hűtőmágneseket, szatyrokat, papucsokat, székeket, tároló edényeket, kosárkákat, különféle használati tárgyakat és gyerekjátékokat is alkot csuhéból. Ottlétünkkor a művész szemünk láttára hajtogatott fára akasztható karácsonyi angyalkát mindösszesen öt perc alatt a „semmiből”, amelynek elkészítési módjába is örömmel beavatott bennünket.

  1. Áztassuk be a csuhét langyos vízbe!
  2. Vegyünk 6-8 darab keskeny csuhélevelet, majd ezeket a hegyes végüknél 3 centiméterre kössük össze!
  3. Vágjuk le a kötés felett 1,5-2 centiméterre a hegyes csuhévéget!
  4. Keressük meg a levelek közepét, majd fordítsuk ki, úgy hogy a kötés munkánk belsejében legyen! Ebből formálódik meg az angyal feje.
  5. Sodorjunk össze kb. 1 centiméter széles levelet, majd alakítsuk kis gyűrűvé! Ez lesz az angyalka glóriája.
  6. Helyezzük a glóriát a kifordított levelek közé, és kössük el!
  7. Készítsünk keményebb levélből masnit. Ez az angyal szárnyaként fog funkcionálni.
  8. Rakjuk a masnit is a levelek közé, majd kössük el ezt is!
  9. Elkészült angyalunkat díszíthetjük kisvirággal, csillagánizzsal, vagy egy pici ágacska örökzölddel is!
  10. Végül színezhetjük karácsonyfadíszünket textilfestékkel, vagy ételszínezékkel is!
Néhány perc alatt tehát az ügyesebbek akár ilyen egyedi, és szívből jövő karácsonyi ajándékkal is meglephetik szeretteiket, amely kézzelfogható bizonyítékként szolgálhat arra, igenis lehetséges csuhéból csodát alkotni!

Palchuber Kinga

[box type="custom" color="#7f7f7f" bg="#ddc8a1" border="#dd8500">

Nyereményjáték!

Válaszoljon ezen a héten is kérdéseinkre és nyerje meg Kanyó Alfonzné egyik alkotását! A válaszokat e-mailben várjuk 2016. november 27-ig a [email protected] címre. A tárgyban kérjük, tüntessék fel: Szabadidő.

E heti kérdéseink:

1. Mióta foglalkozik Kanyó Alfonzné csuhézással?

2. Miket készíthetünk csuhéból? Soroljon fel legalább hármat!

3. Mivel színezhetjük be a csuhéangyalkát? [/box>

Címkék#Litke

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában