Helyi közélet

2016.09.12. 11:08

Megünnepelték a jelenés évfordulóját

fenyvesi

Múlt hét szombaton tartották a Kisboldogasszony-napi búcsút, valamint megünnepelték a karancssági Szentkútnál a jelenés százötvenedik évfordulóját is. A hívek többsége gyalogosan zarándokolt ki, – a Nepomuki Szent János kápolnától, – a község belterületétől mintegy három kilométerre található Szentkúthoz. Ott Kapás Attila és Varga László szentmisét mutatott be, és megszentelték a zarándokok fogadására alkalmas fedett helyet is.

 

Gerhát Karina

Karancsság. A szentmise előtt a hívek közösen elimádkozták a litániát. Ezt követően pedig a gyerekek készültek műsorral. Kiss Dorottya felolvasta a Szentkút történetét, amit idősektől gyűjtöttek össze, azután pedig Dénes Katalin vetette papírra. 1866. június 6-án három szellemlény jelent meg az akkor 24 éves Szakács Ferencnek. Álmából felköltötték őt, majd nevén szólították és mondták, hogy menjen velük a prédikációra. Ferenc hosszan tétovázott, de követte a szellemlényeket. A jelenés után az emberek kultikus szent helynek tekintették a domboldalt, ezzel kezdődött a karancssági Szentkút története.

A szentmise elején Kapás Attila plébános elmondta, hogy az emberek évszázadok óta járnak ki imádkozni, vigasztalást találni a Szűzanyához. Előre bocsátotta, hogy két év múlva szeretnének egy nagyobb ünnepet is. Akkor lesz ugyanis a kegyhely 70. évfordulója, azóta áll a mai állapotában. A Jóisten áldását kérte mindenkire, aki gondját viseli a kegyhelynek. Varga László váci plébános prédikációját azzal kezdte, hogy nagyon boldog mivel a hívekkel és a Szűzanyával együtt lehet a szép kegyhelyen. Hozzátette, hogy ő már járt Lurdban, Fatimában, Medjugorjeban, zarándoklatot is vezetett sok helyre. A magyar Mária-kegyhelyek állnak azonban a legközelebb a szívéhez, de a karancssági Szentkútnál még nem járt. Éppen ezért elhatározta, hogy elhozza ő is – ugyanúgy, mint a hívek – a hálaadását, örömét és bánatát. Annál is inkább, mert a Szűzanya gondoskodása az ő életét születésétől fogva végigkíséri.

Varga László atya szívszorító és elgondolkodtató példákat emelt ki a saját életéből, amikor őt csak a Jóisten kegyelme és mérhetetlen oltalma mentette meg, kicsi kora óta Mária közbenjárására az Isten milyen sokszor megsegítette. Kiemelte, hogy mindezt muszáj végiggondolni, mert különben csak ünnepelünk, jól érezzük magunkat a gyönyörű természetben. Ez is szép, de mélyebbre kell menni!

Mélyebbre gondolni és hálásnak lenni, azért, hogy tudunk hinni, remélni, valamint, hogy tudjuk az Istent és egymást is szeretni. Ugyanis ez az igazi nagy ajándék: arra kérte az atya a híveket, hogy őrizzék a hitet, a hazaszeretetet és a hűséget Istenhez, a Boldogságos Szűzanyához, a Magyarok Nagyasszonyához. Végül hangsúlyozta, hogy erősítsük, szeressük és támogassuk egymást, és akkor számíthatunk a Jóisten szeretetére, segítségére, valamint mennyei édesanyánk oltalmára is. Ezen kérések és gondolatok megfontolása után a szentmise végén megáldották a –teljesen felújított – zarándokok fogadására alkalmas fedett helyet. Előbbiek mellett megújult Szűz Mária és Szent Bernadett szobra is.

Kapás Attila köszönetet mondott minden segítőnek. Kiemelte Tóth Tihamért, a község polgármesterét, valamint Mangó Istvánt, akik rengeteget dolgoztak a kegyhely megújulásáért. A szentmisén a zenei szolgálatot Durnyik József és a Rimóci Rezesbanda biztosította. Az ünneplés közös ebéddel végződött a Szentkút parkolójában.

Tudósításunkat egy rövid imával zárjuk, ami az 1866. június 6-i jelenésből származik: „Áldjuk, ó Mária, Szent Nevedet! Tiszteljük, Szűzanya, orvosló képedet!”

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában