Helyi közélet

2016.09.29. 04:30

Márton Áron emlékére

fenyvesi

Márton Áron, a mártír római katolikus erdélyi püspök emlékévét ünnepli ez évben a magyarság: a jeles alkalomból a hét végén, október 2-án vasárnap, kiállítás nyílik tiszteletére Mátraverebély-Szentkúton. A jeles napra készülve dr. Bablena Ferenc, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöke tájékoztatta lapunkat a részletekről.

Mátraverebély-Szentkút. – Történelmi időket élünk, Márton Áron személyében pedig történelmi példaképet állított elénk a Teremtő. A véletlen műve, hogy Szentkúton éppen a nagy jelentőségű népszavazás ideje alatt nyílik meg az emlékkiállítás, de időszerűbb talán nem is lehetne! – fogalmazott dr. Bablena Ferenc. – Az emlékévet azért hívta életre a Nemzetpplitikai Államtitkárság éppen az idén, mert Márton Áron éppen 120 éve, 1896-ban született, Csíkszentdomonkoson. Születésnapján, augusztus 28-án délben a harangok nem csak a nándorfehérvári diadal dicsőségét hirdették, hanem az erdélyi magyarság nagy püspökének tiszteletére is szóltak. Ebbe a történelmi egyházak is bekapcsolódtak, bármilyen felekezethez tartozzanak is. Erdélyben ma is példaértékű Márton Áron munkássága, az emlékév egyik célja pedig az, hogy mindez értékké váljon az egyetemes magyarság számára is.

– Mit tudhatunk még az emlékév részleteiről? – A Nemzetpolitikai Államtitkárság által Márton Áron-emlékévvé nyilvánított 2016-os eseménysorozat jelentőségét mutatja, hogy egyházi fővédnöke Jakubinyi Lajos gyulafehérvári érsek, a világi fővédnök Áder János köztársasági elnök. A programsorozat elsősorban a fiatalokat célozta, célozza meg, mert ez a korosztály már nem sokat tud arról az időszakról, amikor Márton Áron élt és dolgozott, ők már nem tapasztalták meg a diktatúrák elnyomását. Augusztusban, születésnapja táján volt több rendezvény is az ő eszmeisége és gondolatai jegyében, nem csak Erdélyben, hanem a Felvidéken és Bácskában is. – Mit tudhatunk Márton Áron munkásságáról? – Említettem, hogy a magyar millennium évében született, egyszerű székely családban. Fiatal korában már érezte Isten hívását. Érettségi után azonban behívták katonának, hiszen akkor már kitört az első világháború. Az ezt lezáró trianoni diktátumot ő is tragédiaként érte meg, tisztán látta, hogy 1920 táján az erdélyi magyarság vezetők, értelmiségi réteg nélkül maradt. Úgy érezte, hogy valamit neki is tennie kell, s ez után végezte el a teológiát. Papként nem csak az egyházat szolgálta, hanem kulturális szervezeteket is létrehozott. Püspöki szolgálatát 1939-ben kezdte Gyulafehérváron, ami történelmünkben szintén kritikus időszak volt. Miután Erdély északi része 1941 és '45 között visszatért az anyaországhoz, akkor is kitarott a román megszállás alatt maradt Gyulafehérváron és a szórványmagyarság érdekeit próbálta képviselni. Emiatt már 1939-től üldöztetést szenvedett a román hatóságok részéről, be is börtönézték.

– Mik voltak az erdélyi püspök főbb cselekedetei? – Márton Áron kiállt a mindenkori üldözöttek mellett! A második világháború idején elhurcolt zsidókat éppen úgy igyekezett megvédeni, mint ahogyan a kommunista hatalomávétel után tiltakozott a görög katolikusok ortodoxiába történő beolvasztása ellen is. A kommunista román kormány minden egyházellenes tövényével is szemben állt, nem volt hajlandó megalkudni egyetlen kérdésben sem. 1948-ban olyan megegyezést akartak elfogatatni Márton Áronnal, ami a római katolikus egyház számára kedvezőtlen volt, az állam érdekeinek rendelte volna alá. Emiatt 1949-ben bebörtönözték, hat évig raboskodott, ez alatt számtalanszor megkínozták. Szabadulása után még tíz évig házi őrizetben tartották, végig megfigyelték minden lépését. Ennek ellenére is sokan felkeresték a magyar értelmiségiek közül, akik aztán lélelkben megerősödve búcsúztak tőle. A háziőrizet 1967-ig tartott. 1980, szeptember 29-én, 84 éves korában hunyt el. Talán érdemes megemlíteni:, hogy hitvallásának a „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától – mondatot választotta. Dr. Bablena Ferenc végül a fasiszta és a kommunista diktatúrával szemben is az emberséget választó, Isten útját képviselő püspök egyik gondolatát idézte: „a magunk sorsát csak magunk és csak minden erőnk összefogásával munkálhatjuk eredményesen!” Hozzátette: napjaink sorsdöntő kérdéseiben nemzetünk jövője érdekében fogadjuk meg a boldog emlékezetű püspök intelmét!

Faragó Zoltán

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában