Helyi közélet

2016.09.20. 05:52

A nagy generáció

fenyvesi

Salgótarján 1922-ben kezdődött városi történetének már a második világháborúig terjedő időszakában is alkottak jelentékeny képzőművészek – főként a Bátki József, Bóna Kovács Károly, Fayl Frigyes személyében – az eddigi legnagyobb sikereket elért korszak azonban kétségtelenül a hatvanas években kezdődött és eltartott jó néhány esztendeig. Ezeknek az évtizedeknek – többségében már eltávozott – kiemelkedő művészeire emlékezik most „Az alkotók, művek” című, „A képzőművészet ötven éve Salgótarjánban” alcímű kiállítás, amely az elmúlt hét végén nyílt meg a Dornyay Béla Múzeumban. 

Salgótarján. A házigazda intézmény ekképpen kívánta elismerni az idén ötven esztendős József Attila Művelődési Központ érdemeit, minthogy annak idején – a modern városközpont új, egyik meghatározó épületének adottságait kihasználva – nagyon sokat vállalt és tett a képzőművészet fellendítéséért (is).

[caption id="" align="aligncenter" width="2664"] A tárlat megnyitóján megjelenteket Shah Gabriella múzeumigazgató (képünk bal szélén) üdvözölte (Fotó: Hüvösi Csaba)[/caption]

A tárlat megnyitóján megjelenteket Shah Gabriella múzeumigazgató üdvözölte, majd Dániel Zoltán, Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere mondott köszöntőt. Bevezetőjében Pablo Picassót idézte, aki szerint „A művészet nem önmagától fejlődik, az emberek gondolatai változnak, s velük változik kifejezésük módja is.” E mondat igazságát igazolja ez a kiállítás is, amely – Dániel Zoltán találó fogalmazása szerint – keresztmetszetet nyújt a helyi képzőművészet ötvenéves történetéről. Sok szempontból a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek nagy generációja alapozta meg a mai művészek munkásságát is, számos vonatkozásban az ő szellemi örökségükre épül az ugyancsak sok tehetséget felsorakoztató kortárs alkotók tevékenysége is. Ők azonban már a maguk útját járják és folyamatosan gyarapítják városunk képzőművészeti kincsestárát, bizonyítva a művészet örök megújulási készségét és életerejét – mondta Dániel Zoltán, aki fontos tájékozódási pontnak nevezte e kiállítást a helyi értékek számbavétele szempontjából.

[caption id="" align="aligncenter" width="2532"] Kiemelkedő művészekre emlékezik „Az alkotók, művek” című kiállítás (Fotó: Hüvösi Csaba)[/caption]

A múzeum gyűjteményéből válogatott kiállítás szakmai megnyitóját K. Peák Ildikó a múzeum művészettörténésze, a tárlat rendezője mondta. Ugyancsak utalt az előzményekre, de mondandóját a korszakban jártas szakemberként az 1960-as években született úgynevezett „kulturcentrum” határozat és az „ezer szakembert Salgótarjánba” néven ismert döntés hatását emelte ki a képzőművészetet is inspiráló háttérként. A modern városépítés érdekességeként emelte ki, hogy a finn példák alapján, a természettel harmonizáló épületegyüttesek között azonnal megjelentek a rangos művészek magas esztétikai értéket képviselő köztéri szobrai is, hozzájárulva az épített környezet emberibbé tételéhez. Peák Ildikó kiemelte, hogy az akkori jeles képzőművészek közül többen is máshonnan érkeztek Salgótarjánba, de a maga teljességében itt bontakozott ki munkásságuk, amely nemcsak a konkrét művek létrehozásában öltött testet, de termékenyítően hatott a kulturális, művészeti közélet más területeire is. Példaként említette Iványi Ödönt és Czinke Ferencet. Előbbi a megyei könyvtár igazgatója is volt, komoly szerepet vállalt az utánpótlás felkarolásában, stúdiók, művésztelepek vezetésében, utóbbi pedig a Bolyai János Gimnázium tanáraként kezdeményezte az iskolagalériák – országos hálózatként is elterjedt – intézményét. Rajtuk kívül Peák Ildikó a korábbi képzőművészeti élet jeles képviselői között név szerint is említette Mustó Jánost, Hibó Tamást, Szujó Zoltánt, Fábián Gyöngyvért, Hegedűs Morgant. Egyikük sincs már az élők sorában. Már régóta az Alföldre költözött vissza Lóránt János, L. Presits Lujza viszont napjainkban is Salgótarjánban él és dolgozik, Földi Péter pedig Somoskőújfaluban műveli egyéni mitológián alapuló művészetét. A város – mondta a művészettörténész – joggal volt tekinthető egyfajta roma művészeti központnak is, amelyet Balázs János, és az ő nyomdokaiba lépett Oláh Jolán és Balogh Balázs András neve fémjelzett leginkább. Peák Ildikó hangsúlyozta, hogy az alkotók névsora az említetteknél jóval gazdagabb volt a tárgyalt időszakban is. Nem lett volna teljes a visszatekintés három, Salgótarjánhoz kötődő jelentős országos rendezvény megemlítése nélkül. Ilyen a szabadtéri szoborkiállítás, a tavaszi tárlat illetve a rajztriennálé. Utóbbi kettő ma is létezik, a szoborkiállítás újbóli életre hívása pedig az utóbbi időben, a ceredi művésztelep jövőjével összefüggésben merült fel.

[caption id="" align="aligncenter" width="3008"] Szép számban jelentek megérdeklődők a Dornyay Béla Múzeumban (Fotó: Hüvösi Csaba)[/caption]

A kiállítás-megnyitón a Doráti Kamarazenekar tagjai közül Bányainé Bozó Mária, Molnár Gábor Bálint és Torják Vilmos működött közre. Műsorukon a 135 évvel ezelőtt született és 71 esztendővel ezelőtt elhunyt Bartók Béla szerzeményei (Román népdal, Medvetánc) is szerepeltek

Csongrády Béla

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában