Helyi közélet

2016.08.04. 09:18

Nem hálából fizetünk hálapénzt

fenyvesi

Sokkal inkább negatív okok, mint az előnyszerzés, a kényszer vagy az elvárásoknak való megfelelés miatt működik a paraszolvencia Magyarországon, a hála csupán kisebb részben játszik szerepet – derült ki a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának közvélemény-kutatásából – ahogy az is, hogy a többség kifejezetten ellenzi az állami infrastruktúra használatát az orvosok magánpraxisában.

Budapest-Nézőpont Intézet/nhc24. Az orvosok és az egészségügyi dolgozók fizetésemelését tartja jó megoldásnak a hálapénz visszaszorítására a magyarok többsége – derült ki a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának közelmúltban végzett közvélemény-kutatásából.

Az elmúlt egy évben a megkérdezettek fele volt személyesen vagy hozzátartozója révén kapcsolatban az egészségüggyel, közülük minden második ember fizetett hálapénzt valamilyen orvosi kezelés után. Azok közül, akik az elmúlt egy évben fizettek hálapénzt, 59 százalék állítja, hogy negatív ok állt a zsebbe csúsztatott boríték hátterében: vagy valamilyen előnyt remélt ettől, vagy kényszerből tette, esetleg egyszerűen meg akart felelni az elvárásoknak. Mindössze 37 százaléka fizetett azért, mert elégedett volt a kapott szolgáltatással, 2 százalékuk pedig kifejezetten azért adta a plusz juttatást, mert megsajnálta az orvost vagy az ápolót.

[caption id="" align="aligncenter" width="1024"] Forrás: Nézőpont Intézet[/caption]

A fizetések emelését a válaszadók 52 százaléka gondolja hatékony megoldásnak a paraszolvencia visszaszorítására, ugyanakkor 18 százalékuk szerint egyszerűen csak szigorítani kellene az ellenőrzéseket, hogy megszűnjön ez a gyakorlat. Az emberek 14 százaléka gondolja úgy, hogy a hálapénzről leginkább a betegeknek kellene leszokni, míg 9 százalék úgy véli, hogy a szakmai etika lelkiismeretes követése, a gyógyítás iránti elkötelezettség előtérbe kerülése lenne a megoldás. A vizitdíj ismételt bevezetését rendkívül kevesen, az embereknek mindössze két százaléka választotta az előre megadott lehetőségek közül.

A kutatásból látható, hogy az egészségügyet érintő szürkegazdaság nem csupán a hálapénzfizetésben testesül meg. A magyarok kétharmada szerint az nem megengedhető, hogy az orvosok magánpraxisuk ellátásához állami eszközöket vegyenek igénybe: 69 százalékuk utasította el ennek lehetőségét és csupán 22 százalék volt megengedő az ügyben (további 9 százalék nem válaszolt a kérdésre). A többség – 51 százalék – azt is támogatná, hogy az állam szigorúbban lépjen fel az ilyen gyakorlat ellen, míg csak 16 százalék ellenezné a keményebb ellenőrzéseket, 27 százalék bizonytalan a kérdésben.

„A felmérésből egyértelműen látszik, hogy az emberek az egészségügy színvonalának javítását és az ágazat fehéredését várják a béremelésekért cserébe” – emelte ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője. Hangsúlyozta: a kutatás szerint az egészségügy az egyik szürkegazdasággal leginkább fertőzött terület, és a válaszadók minden olyan intézkedést szívesen támogatnak, amely ennek visszaszorítását célozza. A KSH adatai szerint több mint 25 százalékkal volt magasabb az egészségügyben a bruttó átlagkereset 2016 első negyedévében, mint 2012 azonos időszakában. Ezt a jelentős reálbérnövekedést is takaró emelkedést követi majd a most kezdődő fejlesztés, amelynek keretében a szakdolgozók fizetése az idén átlagosan 26,5 százalékkal emelkedik, majd jövőre újabb 12, azt követően pedig 8-8 százalékkal. Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta: a kormány négy év alatt százmilliárd forinttal emeli meg az ágazati bérkeretet, így várható, hogy egyre nagyobb lesz az igény a paraszolvencia visszaszorítására is.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában