Él Zenthe Ferenc emléke

[caption id="" align="aligncenter" width="700"] Zenthe Ferenc salgóbányai szobránál rendezett koszorúzási ünnepségen az Akkord Fúvós Kisegyüttes valamint színművész nevét viselő társulat két tagja – Erki Gabriella és Máté Krisztián – működött közre[/caption]

Éppen tíz esztendeje – 2006. július 30-án – távozott az élők sorából Zenthe Ferenc, de a közönség emlékeztében tovább él a Nemzet Színésze, Nógrád és a megyeszékhely díszpolgára, számos legendás szerep megnyerő személyiségű megformálója. A sok kitüntetéssel – a fentieken túl Jászai Mari- és Kossuth-díjjal, Érdemes és Kiváló Művész címmel – elismert színész szellemiségét tudatosan ápolja Salgótarján-Salgóbánya, ahol 1920. április 24-én napvilágot látott. Születésnapja tiszteletére 2008-tól rendeznek emléknapot, amely keretében megkoszorúzzák az Ipoly Erdő Zrt. salgói erdészházának kertjében álló Zenthe-szobrot.

[caption id="" align="aligncenter" width="300"] Rejtő Jenő „Apósom , a vezér” című bohózata szerepelt a mátranovákiak műsorán[/caption]

Salgótarján-Salgóbánya. Az idén az elmúlt hét szombatján rendezték meg az immár szép hagyománnyá nemesedett ünnepséget Molnár Péter szobrászművész alkotásánál. Andó Ákos műsorvezető elsőként az Akkord Fúvós Kisegyüttest jelentette be, amelyik – többek között – „A Tenkes kapitánya” című film zenéjével teremtett méltó hangulati hátteret az ünnepséghez. Ezt követően a Zenthe Ferencről elnevezett színház két tagja – Erki Gabriella és Máté Krisztián – tolmácsolta Weöres Sándor „Psyché”-jének részletét illetve Faludy György „Andris fiunk” című versét, majd Fekete Zsolt, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere mondott köszöntőt, kiemelve a színművész életútjának néhány tanulságos, elgondolkodtató elemét. Zenthe Ferenc a közgazdaság-tudományi egyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, majd a színművészeti akadémia hallgatója lett. A negyvenes évek második felétől a pécsi, a győri és a debreceni színház társulatának volt tagja, 1952-ben azonban egy életre elkötelezte magát a budapesti Madách Színházzal.

[caption id="" align="alignleft" width="300"] A Gyarmati Színkör John Whiting „Nincs miért” című darabját vitte színre[/caption]

– Vállalásait igazolta az idő, ezért amit megtanulhatunk pályaképéből, az az alkalmazkodás készsége, a megújulás képességének az üteme. Tudta, tisztában volt vele, vagy ösztönösen érezte, hogy mikor mit kell tennie, hogy hivatása hiteles maradjon, folytatható legyen. Ezzel állított példát egykori földijeinek és ez az üzenete máig aktuális, időszerű számunkra is. Nekünk, az emlékét ápolóknak is az a teendőnk, hogy úgy tudjuk alakítani saját sorsunkat és városunk sorsát, hogy mindig megtaláljuk a választ a kor követelményeire – mondta Fekete Zsolt.

A polgármester beszéde után került sor Zenthe Ferenc mellszobrának megkoszorúzására, majd a program a Geocsodák Házában folytatódott, ahol folyamatosan látogatható a Zenthe-emlékszoba. Az elmúlt évben felavatott épület színháztermében három színjátszó csoport mutatta be azt a darabot, amellyel januárban, a magyar kultúra napja tiszteletére Budapesten, a Nemzeti Színházban az úgynevezett Pajtaszínházi Szemle keretében szerepelt. A Nemzeti Művelődési Intézet kezdeményezésére a Magyar Teátrumi Társaság támogatásával megvalósult szemle a vidéki színjátszás hagyományait volt hivatott feléleszteni, ápolni. Hat megye huszonnégy települése képviseletében léptek fel a nógrádi együttesek is.

[caption id="" align="alignright" width="300"] Egy jelenet a bárnai színjátszók helytörténeti hagyományokat feldolgozó produkciójából[/caption]

Ott bemutatott produkciójukat hozták el a Zenthe Ferenc-emléknapra is. A bárnai színjátszók „Görbe ország közepe” címmel vezetőjük, Oraveczné Torják Anita településtörténeti összeállítását vitték színre mentoruk, Pünkösdi Mónika, a Zenthe Ferenc Színház tagja rendezésében. A Hegedűsné Jusztin Gizella vezette Gyarmati Színkör John Whiting angol író „Nincs miért” című lélektani drámáját mutatta be.

Mentoruk és rendezőjük Máté Krisztián – szintén zenthés színművész – volt. Az 1989-ben alakult, Balláné Kollár Anna vezetésével működő mátranováki Premier Ifjúsági Színpad Rejtő Jenő „Apósom a vezér” című bohózatával szerepelt a fővárosban és most Salgóbányán is. Ezt az előadást mentorként Susán Ferenc, a Zenthe Ferenc Színház rendezője állította színpadra. A műsorban szerepelteket és a rendezvényre ellátogatott érdeklődőket a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. egy tányér babgulyással vendégelte meg.