Jó volt együtt ünnepelni

Vasárnap este már a kinti esőfüggöny miatt is éreztük: jó itt lenni, a szent hajlékban, mi azonban mégsem az eső elől jöttünk Salgótarján főtemplomába, a Nagytemplomba, hanem ünnepelni. Hogy valóban mondhassuk: „Uram, jó nekünk itt lenni ”. És elmondtuk, többen is, többször is. A szentmise kezdetén Varga András esperes atya, a házigazda plébánia nevében, aztán az ünnepelt, az ezüstmisés Zachar Béla püspöki tanácsos, nagybátonyi plébános atya, majd paptársa, Mischinger Ferenc érseki tanácsos, ózdi plébános atya, és mindezek mellett a templom hívő közössége is. Jó volt ott lenni, együtt ünnepelni, hálát adni Béla atyáért, köszönteni őt, és kérni rá és munkájára a Jóisten további áldását és kegyelmét. A szentbeszédben Béla atya a hivatásáról beszélt. 1990-ben ott, a Nagytemplomban mutatta be első szentmiséjét, hiszen innen indult, ez volt az ő első helye, ahol – ahogyan fogalmazott – először csak a rácsig ment, aztán beljebb, beljebb, míg végül a szentélyig ért. A Jóisten hívó szavára igent mondott három évtizeddel ezelőtt, és 25 éve elindult a papi hivatás göröngyös, olykor embert próbáló útján, és érkezett a mostani ünnepre telve örömmel, szeretettel, hittel és hálaadással. Akik ott voltunk, láthattuk az örömet, a derűt és a hálát az arcán, éreztük, hogy az atya, aki ünnepel velünk ünnepel, értünk is ad hálát, a hívekért, mindannyiunkért. A paptársak és a hívők nevében Varga András atya mondott köszöntést, és adta át az ajándékot az ezüstmisés atyának. És köszöntötte a másik ezüstmisést, Mischinger Ferenc atyát, akit Béla atyával együtt szenteltek fel Egerben. (Akkor még a mi területünk az Egri Főegyházmegyéhez tartozott, csak az 1993-as egyházmegyei rendezés óta tartozunk a Váci Egyházmegyéhez.) A szentmisén az esperesi kerület papsága is részt vett: Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyről a ferences közösség nevében Papp Tihamér atya, Karancskesziből Szász Gyula atya, Ceredről Jánosik Gyula atya, Mátranovákról Balogh Zoltán atya, Zagyvapálfalváról pedig Gyurkó Géza plébániavezető diakónus atya ünnepelt együtt az ezüstmisés atyákkal. A szentmise végén a paptestvéreket, a szolgálattevőket, majd pedig minden hívőt ezüstmisés áldásban részesített a két jubiláns atya. Veszelovszki Balázs