Egykori határőrök főhajtása

„Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél” – Balassi Bálint híres soraival kezdődött az a balassagyarmati megemlékezés, amelyen egykori határőrök emlékeztek a régi időkre, és fejet hajtottak a már elhunyt bajtársak tiszteletére.

Balassagyarmat. Védőszentjük, Szent László napja alkalmából, a 2007-ben megszüntetett fegyveres szervezet volt központjának falán lévő emléktábla előtt, a Bajcsy és Ady utcák sarkán találkoztak a régi határőrök. Tisztek, polgári alkalmazottak egyaránt, mintegy huszonöten. Balassi fent idézett versét az esemény szervezőinek képviseletében Molnár János szavalta el, majd Novákné Koplányi Edit mondott beszédet. Szónoklatát két fő vezérfonalra fektette: egyrészt örömét fejezte ki, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma a közeljövőben örök emléket állít a városban szolgált határőröknek, és egy majd 2016-ban megnyíló állandó tárlatot tekinthetik meg a látogatók, miért is olyan büszkék mindazok, akik határőrként töltöttek el sorállományúként, vagy munkahelyi szolgálatban több évtizedet az ország védelmében. Másrészt az aktualitásokat említette: az ismét felerősödött migrációs tevékenységet, amivel nem is olyan régen, tizenöt évvel ezelőtt a gyarmati határőrök is naponta szembesültek.

Egy 2011-ben írt tanulmányból idézett, amelynek szerzői azt hangoztatták, az állam részéről nagy hiba volt megszüntetni a rendkívül jó hatékonysággal működő határvadász századokat, amelyeket szinte egy tollvonással eltöröltek, holott egy az egyben be lehetett volna őket integrálni a rendőrség állományába. A Molnár Ákos és Peczöli Ákos által készített munka azt is hangsúlyozza, hogy a rendőri szervek határrendészei jelen állapotukban nem lennének képesek egy olyan konfliktus kezelésére, mint anno a délszláv háborúval kapcsolatos őrizeti tevékenység volt – amiben remekül helytálltak a határőrök. Novákné Koplányi Edit kiemelte, mindannyian büszkék arra, hogy annak idején itt szolgáltak, és szeretettel, nosztalgiával tekintenek vissza a laktanyában töltött időszakra. H.H.