Múzsák testvérisége

Az évek  óta  rendszeresen  – az idén immár huszonegyedik  alkalommal megrendezett Baglyasi napok  egyik legjelentősebb rendezvényének,  mintegy koronájának  a  szentlélek  eljövetelét  köszöntő pünkösdi  zenés áhítat számít.  A vasárnap  megtartott tizenkilencedik  hangverseny  a „Lélektől lélekig – a művészetek találkozása”  összefoglaló címet viselte.

A  program  gerincét értelemszerűen  a  zene jelentette  a Salgótarjáni Szimfonikus  Zenekar  kamaraegyüttese közreműködésével. Szólistaként fellépett  Konkoly Thege Réka (fuvola),  Morvai  Tímea ( angolkürt, oboa)  és Tóth Tibor (hegedű)  művésztanár.  Zongorán kísért  Szabó Istvánné,  aki szintén a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanára.  Sztárvendég a salgótarjáni származású  Magyar Szilvia  operaénekes volt.  Az  elhangzott  számok  szerzői  között a  nemzetközi  zeneirodalom  olyan  kiemelkedő  klasszikusai  szerepeltek  mint  A. Vivaldi,  C. Saint-Saens,  P. Mascagni,  A.C. W. Gluck vagy éppen  J. S. Bach.   A magyar  muzsikusokat  Wolf  Péter képviselte az  „Ave  Maria”  című dalával.  Az  irodalom  két verssel  – Sík Sándor  Istent dicsérő hálamondásával,  a „Te Deum”-mal  és egy helyi  alkotó, F. Csaba Mária  „Tavasz  a  Gortva vízesésnél”  című  írásával  volt jelen  P. Kerner Edit előadóművész  tolmácsolásában.  Dr. Csongrády Béla  közíró, szerkesztő  ünnepi gondolatai sorában  méltatta a zene és a szépírás lélekindító  szerepét  és kiemelte  a  helyszín,  a  Krisztus király tiszteletére  1934-ben felszentelt  nemes  egyszerűségű   templom  – amely a korabeli sajtó szerint  „a legmélyebb istenszeretet és a legnagyobb áldozatkészség örök emléke ” – építészeti  és képzőművészeti  értékeit  is,  szólván  Blankenberg János  építész  és  a Baglyasaljához kötődő  Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész  freskójának,  főoltárának,  szószékének és a diadalív Krisztus-fejének érdemeiről.   Csongády Béla  idézte az egyik legkorábbi, 16. századi jeles magyar költő  – aki ráadásul ugyancsak ezernyi szállal gyökerezett Nógrádban – Balassi Bálint  „Borivóknak való” című versét is,  amely aktuálisan illeszkedett a hangverseny  magasztos hangulatába:  „Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, / Mindent egészséggel látogató ege, / Hosszú úton járókot könnyebbítő szele! / Te nyitod rózsákat meg illatozásra, / Néma fülemile torkát kiáltásra, / Fákat is te öltöztetsz sokszínű ruhákba ”

Szilasi András,  Baglyasaljai Barátainak Köre képviseletében köszönte meg a társrendezők  – a Salgótarjáni Tájak  Korok  Múzeumok Klub Egyesülete és a Lékekpendítők Társasága  – együttműködését,   a Salgótarjáni  Római  Katolikus  Főplébánia és  a városi televízió támogatását,  a közreműködők példamutató  önzetlenségét  és nem utolsósorban  a nagy  létszámban megjelentek  érdeklődését.  Pünkösd  szent  ünnepén egymásra találtak a művészetek  és a közönség   mondta  Szilasi András.