Helyi közélet

2015.05.29. 14:50

Még érhetik meglepetések a termelőket

fenyvesi

Nógrád nem nevezhető klasszikus agrármegyének. Biztonságos szántóföldi művelésre a 80 ezer hektár feletti szántóterület kevesebb mint 50 százaléka alkalmas. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellenére szűkebb hazánkban is el lehet érni jó eredményeket a termelésben. A várva várt májusi eső kicsit megkésve, de annál nagyobb mennyiségben érkezett, a sokszor szélsőséges időjárás erősen kihat a mezőgazdasági munkálatokra, a növények fejlődésére. A folyamatokról és a várható kilátásokról Nyebehajné Kiss Katalin megyei főfalugazdászt kérdeztük. Nógrád megye. A csapadékos őszi hónapok alatt elenyésző nagyságú volt a belvízzel borított terület, de az átnedvesedett talajokon nehéz volt a gépi munkavégzés. Nem lehetett megfelelő magágyat készíteni, ezért a tervezettnél kevesebbet vetettek őszi káposztarepcéből. A magágykészítés minősége ma is látszik a vetések állapotán – tájékoztatott Nyebehajné Kiss Katalin megyei főfalugazdász, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád Megyei Szervezetének szakembere. Hozzátette: az őszi kalászosok esetében úgy sikerült teljesíteni a terveket, hogy 10-20 százalékban rossz minőségű, rögös talajba került a mag, sok esetben a hengerezés elmaradt. A megkésett vetések fejletlenek voltak, ritka állomány keletkezett. Az enyhe téli időjárás következtében az időben elvetett, és ezért akár túlfejlett növényeket helyenként jobban megviselte a néhány napig tartó téli fagy. A félelmekkel ellentétben azonban nem kellett gombafertőzések elleni növényvédelmet alkalmazni, szemben az előző évi nagymértékű sárgarozsda fertőzés felszámolására végzett vegyszerezéssel. A kártevők áttelelése sem okozott kiemelt problémát, annál inkább a vadkár – fejtette ki a főfalugazdász – az állatok elszaporodása jelentős károkat okoz a termelőknek.

Az őszi kalászosok jobban, a káposztarepce viszont kevésbé jól telelt, sőt már az ősz folyamán is lényegesen elmaradt az előző évi fejlettségi szinttől. „A 2015-ös év első hónapjainak szárazabb időjárása lehetővé tette, hogy a tavaszi talajmunkákat ideális körülmények között lehessen elvégezni, melynek következtében az előre eltervezett mértékben sikerült a tavaszi vetéseket is befejezni, aprómorzsás, jól elmunkált vetőágyba kerültek a magvak. Az időjárás kedvezett az ősziek időben történő fejtrágyázásának, és a gyomirtások elvégzésének is” – mondta Nyebehajné Kiss Katalin. Az áprilisi átlagosnál hidegebb időt követő erőteljes melegedés felgyorsította a legtöbb növény fejlődését, így elmondható, hogy a növények az évszaknak megfelelő fejlettségi állapotban vannak. De kiadós csapadék nem volt – csak az elmúlt napokban zúdult le nagy mennyiségű eső –, a megerősödő szél fokozta a felső talajrétegek vízhiányát. A hónap végén a fagyveszély megszűnt. Néhány gyümölcsültetvényben keletkezett fagykár, de szántóföldön szinte sehol – közölte. A májusi, aranyat érő esőt nagyon várták már a gazdák, mígnem egyszerre „sok lett az aranyból”. A hónap első felében csak lokálisan alakultak ki záporok, amik vegyszerfelverődést, perzselést okoztak a napraforgó táblákon, de ezt még kinőhetik a növények. Az egy hét alatt lezúduló jelentős csapadékmennyiség enyhített a vízhiányos állapoton, sőt vannak olyan területek, ahol a vihar és a jég kisebb károkat generált, több helyen nagyobb kiterjedésű tócsák álltak a földeken. Az előrejelzések szerint a hétvégétől melegebb, szárazabb időszak következik, ami tovább befolyásolhatja a termést. A szakember a jövőre vonatkozóan óvatosan fogalmazott, nem ment a dolgok elébe. Mint mondta: a betakarításig természetesen még sok meglepetés érheti a termelőket. A terméskilátásokat illetően kár lenne jóslásokba bocsátkozni. „Az árakat nézve sajnos nem túl jók a kilátások, a felvásárló cégek az idén is rekordtermésre számítanak, legalábbis az ígért felvásárlási árakból ez valószínűsíthető, hiszen a tavalyi átvételi áraknál akár 10 százalékkal is kevesebbről beszélnek” – jegyezte meg. A jelentősebb területen termelt kultúrák vetésszerkezete az előző évekhez hasonlóan alakult, kivéve a leggyakoribb őszi búzát, ami több mint kétezer hektárral maradt el az átlagostól, illetve az őszi káposztarepcét, ami a fent említett okból nem kerülhetett elvetésre. A megyében a főbb termesztett növények közé tartoznak még a vetésterület nagyságának csökkenő sorrendjében: a napraforgó, a szemes kukorica, az őszi káposztarepce, a triticale, a silókukorica, az őszi árpa, a tavaszi árpa, a zab, a rozs, a lucerna, a szója, a magborsó, a burgonya és az egyéb tavaszi vetések. A fejlődést hátráltató tényezőkről mindig lehet beszélni. Más vidékekhez hasonlóan felénk is gondot okoznak a rágcsálók, jelentős a pocokszaporulat. Az irtásuk viszont költséges, és a hatékonyság növeléséhez a gazdák összefogására lenne szükség.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában